2016. január 1-jétől már a gyermek féléves korától is lehet igényelni a gyedextra-intézkedéscsomag egyik elemét (a gyed extra fajtáiról lásd keretes írásunkat), melynek lényege, hogy a szülő, ha visszamegy dolgozni, a munkabére mellé megkapja a gyedet is. A rendszer első pillantásra egyszerűnek tűnik: bármelyik szülő igénybe veheti, a munkára pedig nem vonatkozik semmiféle időbeli korlátozás. Ráadásul nem kötelező visszamenni a korábbi munkahelyre, az ellátás új állás esetén is jár. Ugyanakkor a munkába állással a kisgyerekes nő elveszíti a felmondási védelmet, ami komoly visszatartó erő lehet. Mert hangozzék bármilyen jól a fizetés mellé járó gyed (aminek a maximum összege 2017-ben már több mint 150 ezer Ft), senki sem szeretne hirtelen az utcára kerülni, és egy pici babával nekikezdeni az álláskeresésnek.

Semmiképpen nem menne vissza dolgozni a gyermeke kétéves kora előtt Diána. A 31 éves, soproni anyát a plusz pénz nem motiválta a munkakeresésre. “Szeretnék a fiammal lenni a beszédtanulásnál, márpedig minden nap mond valami újat” – érzékeltette a fő motivációt. Hozzátette, más lenne a helyzet, ha a párja nem Ausztriában dolgozna, ahol jobban keres, mintha ugyanazt a munkát Magyarországon végezné. “Egyedülálló anyaként, ha a megélhetéshez kellene, mindenképpen munkát és bölcsődét keresnék. Persze bennem lenne a félsz, hogy elveszítem a felmondási védelmet” – mondta.

 A gyereknevelés a nő dolga? 

A gyed extra mindenképpen fontos és üdvözlendő intézkedés, és valós igényre válaszol – jelentette ki Paizs Dóra tréner, megoldásközpontú coach. Szerinte azonban az, hogy valaki igénybe veszi-e, attól is függ, mennyire nyitott a munkáltatója a rugalmas- és részmunkaidős foglalkoztatás és a home office iránt.

Hasonló intézkedéseket várna el a munkáltatójától Erika is. A budapesti kétgyerekes anya örül annak, hogy meghagyják a választás szabadságát a családoknak: első gyereke 14 hónapos volt, amikor anyagi okok miatt kezdett újra dolgozni, akkor jól jött volna a plusz pénz. Ma azonban úgy gondolja, egyéves kisfiával még legalább egy évig otthon marad. “A jelenlegi munkám nagyon stresszes, sok utazással jár, amit nem tudnék most még bevállalni” – indokolta a döntést, hozzátéve, hogy nem csak pénzzel, hanem rugalmas munkaidő-beosztással és munkahelyi bölcsődékkel is lehetne segíteni az édesanyákat. 

Shutterstock

Otthoni munka feketén: nincsenek a statisztikában 

A tréner tapasztalata – aki Anyacsavar blogján és workshopjain keresztül számtalan kisgyerekes anyának segít – az, hogy sok nő dolgozik, legfeljebb nem teljes vagy félállásban. Hanem feketén. Zsebre. Paizs Dóra szerint féléves gyerek mellől heti 6-8 órát vállalnak az anyák, majd fokozatosan növelik a munkával töltött időt.

Paizs Dóra azt is elmondta: a hozzá forduló családok egy részében az apa veszi igénybe a gyed extrát, és dolgozik továbbra is fő kenyérkeresőként, míg az anya otthon marad. Ennek igazából anyagi okai vannak: maximális összegű gyed magas kereset után jár, ami sok családban az apának van. “Még mindig elenyészően kevés apa marad otthon a gyerekekkel, és továbbra is csodabogárnak nézik őket nem csak a férfiak, hanem sokszor a nők is” – tette hozzá.

A coach találkozott már olyan anyával, aki a szülés előtt vállalkozóként dolgozott minimálbérre bejelentve. Náluk az a megoldás született, hogy a férj multis fizetéséből számítják a gyedet, aki amint lehetősége volt rá, visszament dolgozni, miközben az anya a családi bt.-ben volt bejelentve heti néhány óra munkára. Akadt azonban olyan is, aki azt választotta, hogy egyszerűen otthon maradt bármiféle ellátás nélkül. „A családoknak jól jön a plusz pénz, a nőket viszont kiszolgáltatottá teszi” – összegezte Paizs Dóra. 

A sajtóban elérhető, a szakminisztérium, az Emmi által korábban közreadott adatok szerint a gyedet igénybevevő apák száma 2014 óta folyamatosan emelkedik. 2014-ben 2 288 fő, a következő évben 2 833 fő részesült gyedben. 2016 decemberére pedig megugrott a gyedet kapó apák száma: akkor 4 336-an vették igénybe az ellátást. 

Ahhoz, hogy a férfiak ténylegesen nagyobb részt vállaljanak a gyereknevelésből – és huzamosabb ideig otthon maradjanak – a skandináv modellre lenne szükség itthon is, ahol a családtámogatási ellátásokat akkor tudják teljesen igénybe venni a családok, ha a férfiak is otthon töltenek fél-egy évet a gyerekkel. Igaz, ehhez skandináv jövedelmi viszonyokra is szükség lenne.

A diplomások hamarabb dolgoznak újra

Az Emmi a hvg.hu érdeklődésére azt közölte, hogy a gyed extra bevezetésének évében, 2014-ben mintegy 47 ezren, 2015-ben 59 ezren, tavaly pedig már összesen 65 ezren igényelték ezt a támogatási lehetőséget. A 65 ezer igénybevevő nagyságrendileg 58%-a a munka melletti gyed/gyes, 41%-a a testvér gyed/gyes, bő 1%-a pedig a hallgatói gyed nyújtotta lehetőségekkel élt.

A 2014-ben bevezetett gyed extra-intézkedéscsomag először nem hozott áttörést: az év végén Szalai Piroska, aki akkor a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos volt, arról tudott beszámolni, hogy valamelyest nőtt a 3 éven aluli gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási aránya: 11,8-ról 13,9 százalékra. 

hvg

 Minél hamarabb szülessen minél több gyerek 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától annyit sikerült megtudnunk, hogy minden típusú családnak megpróbálják a számukra legmegfelelőbb lehetőséget megtalálni. A gyed extra intézkedéscsomaggal egy korábbi, kedvezőtlenebb helyzetet szüntettek meg, addig ugyanis a három év alatti gyermeket nevelő édesanyák csak úgy térhettek vissza a munkaerőpiacra, ha lemondtak a gyermekek után járó családtámogatásokról. A minisztérium szerint az édesanyák szívesen élnek az új szabályozás által bevezetett előnyökkel, és egyre növekvő számban veszik igénybe ezt a lehetőséget.