Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"cc2e85c4-adbe-4ed8-b510-22889157a1ee","c_author":"MOHU","category":"brandcontent","description":"Még mindig meghökkentő mennyiségű szemetet dobunk a vegyes kukába Magyarországon, amin többek között a zöld- és élelmiszerhulladék megfelelő lakossági gyűjtése segíthet. Borsfay-Horváth Judittal, a MOHU közszolgáltatási termék és anyagáram vezetőjével beszélgettünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, a lakosság tudatosságának jelentőségéről és az ígéretes fejlesztésekről.","shortLead":"Még mindig meghökkentő mennyiségű szemetet dobunk a vegyes kukába Magyarországon, amin többek között a zöld- és...","id":"20250407_Lakossagi-hulladek-konyhai-hulladek-komposztalas-kozossegi-komposztalas-MOHU","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cc2e85c4-adbe-4ed8-b510-22889157a1ee.jpg","index":0,"item":"37b75b9b-c35a-47bf-b289-d4a8ccd735c3","keywords":null,"link":"/brandcontent/20250407_Lakossagi-hulladek-konyhai-hulladek-komposztalas-kozossegi-komposztalas-MOHU","timestamp":"2025. május. 31. 15:30","title":"Van, aminek nem a vegyes kukában kellene landolnia","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":true,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":true,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"de305db9-27fc-46ad-9ac6-86e0b8462ad0","c_author":"Dobszay János","category":"360","description":"19 magyar nyelvű sajtótermékről – köztük a HVG-ről – próbálta bebizonyítani a Nézőpont Intézet múlt héten megjelent „kutatása”, hogy ukrán propagandát terjeszt. Sorra vettük a ránk vonatkozó állításokat, amelyek egy koncepciós per vádiratára emlékeztetnek.","shortLead":"19 magyar nyelvű sajtótermékről – köztük a HVG-ről – próbálta bebizonyítani a Nézőpont Intézet múlt héten megjelent...","id":"20250531_hvg-nezopont-hvg-ukran-propaganda","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/de305db9-27fc-46ad-9ac6-86e0b8462ad0.jpg","index":0,"item":"db342fb4-79eb-4c37-aed9-4d26c0bec2e2","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-nezopont-hvg-ukran-propaganda","timestamp":"2025. május. 31. 15:00","title":"Mint egy koncepciós per – megnéztük, mi alapján mondja a Nézőpont, hogy ukrán propagandát terjeszt a HVG","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9309f8fd-7a0c-44ef-a90c-bf465988c080","c_author":"Kovács Gábor","category":"gazdasag","description":"Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját veszi ki a szerencsejáték-monopóliumból. A tavalyi céges beszámolók alapján a nemzeti tőkések is bármikor kacagva összedobhatnának 50 milliárd forintot. A gazdaság döcög, de marad az árrésstop, a nyugdíjasok áfavisszatérítés helyett utalványt kapnak, és mégsem azonnal lesz minden zsákfaluban ATM, mert a kormány rájött, hogy ez – sem – ilyen egyszerű. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.","shortLead":"Budapest a csőd szélére került, mert a kormány megvágja 50 milliárd forinttal, miközben ennek a pénznek a dupláját...","id":"20250601_es-akkor-heti-osszefoglalo-gazdasag-22-het","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9309f8fd-7a0c-44ef-a90c-bf465988c080.jpg","index":0,"item":"51539671-b2de-4091-9910-c821ca9b18f1","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250601_es-akkor-heti-osszefoglalo-gazdasag-22-het","timestamp":"2025. június. 01. 07:00","title":"És akkor lehet választani, melyik „nemzeti nagytőkés” mentse meg Budapestet a csődtől","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"58f669d6-82f0-4584-8167-7ad71dd9e8cf","c_author":"HVG","category":"360","description":"Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek, hogy félreteszik a szóvirágokat.","shortLead":"Mit jelent az, hogy egy üzleti vállalkozás felelősségteljesen működik? Ezt úgy kell megválaszolniuk a vezetőknek...","id":"20250531_hvg-esg-celok-cegek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/58f669d6-82f0-4584-8167-7ad71dd9e8cf.jpg","index":0,"item":"bce3c346-fb72-44d7-9fb7-c58df5d8575b","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-esg-celok-cegek","timestamp":"2025. május. 31. 12:30","title":"Se greenwashing, se greenhushing: tilos mellébeszélni, amikor egy cég meghatározza ESG-céljait","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f1cfb4b8-ac01-4d26-a95b-bef8dc95b8b2","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Több incidens is történt, van, amelyikről az orosz hatóságok nem számoltak be.","shortLead":"Több incidens is történt, van, amelyikről az orosz hatóságok nem számoltak be.","id":"20250601_Az-orosz-hatosag-szerint-felrobbantottak-a-beomlott-hidakat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f1cfb4b8-ac01-4d26-a95b-bef8dc95b8b2.jpg","index":0,"item":"3e3b8671-a960-4c46-b7c8-0e974c69f103","keywords":null,"link":"/vilag/20250601_Az-orosz-hatosag-szerint-felrobbantottak-a-beomlott-hidakat","timestamp":"2025. június. 01. 11:28","title":"Az orosz hatóság szerint felrobbantották a beomlott hidakat","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"973ff64a-6c68-44ba-8371-7f2a44fa103e","c_author":"HVG","category":"360","description":"A világ metánkibocsátásának jelentős részéért a szarvasmarhák felelősek, és most ennek hatását akarja csökkenteni egy magyar vállalkozás.","shortLead":"A világ metánkibocsátásának jelentős részéért a szarvasmarhák felelősek, és most ennek hatását akarja csökkenteni...","id":"20250531_hvg-balogh-petya-startup-metankibocsatas-resysten","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/973ff64a-6c68-44ba-8371-7f2a44fa103e.jpg","index":0,"item":"f4732b90-4863-41a7-a668-3ab9466b379d","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-balogh-petya-startup-metankibocsatas-resysten","timestamp":"2025. május. 31. 08:30","title":"Marhagázos feladat: egy startup és Balogh Petya kellett hozzá","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5a788030-fec0-4c71-a600-c5ffb2b4a642","c_author":"Bedő Iván","category":"360","description":"Rakétaelhárítás? Autóexport? Nem kizárólag ezekben boldogulna nehezen Európa az USA nélkül. Bármiben fennakadások lehetnének, ami felhőalapon, internetkapcsolattól függve működik. ","shortLead":"Rakétaelhárítás? Autóexport? Nem kizárólag ezekben boldogulna nehezen Európa az USA nélkül. Bármiben fennakadások...","id":"20250531_hvg-adatforgalom-iranyitas-internet-amerikai-szolgaltatasok-lekapcsolasa-europa","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5a788030-fec0-4c71-a600-c5ffb2b4a642.jpg","index":0,"item":"817ff814-f058-411c-8f00-272bee94dc7e","keywords":null,"link":"/360/20250531_hvg-adatforgalom-iranyitas-internet-amerikai-szolgaltatasok-lekapcsolasa-europa","timestamp":"2025. május. 31. 08:00","title":"Mit tehet egy magyar ember, ha Trump végül arra jut, hogy meg kell vonni Európától egy-egy internetes szolgáltatást?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"583f1140-48fe-4404-9281-b6af64c0a689","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"Végső soron a Mol kiszállása nyírta ki a Fehérvárt, a szponzorpénz 1,5 milliárd forintról 43 millióra esett. A tavalyi veszteséggel alig maradt a szebb napokat látott, immár az elsőosztályból kizúgott klub tartalékából.","shortLead":"Végső soron a Mol kiszállása nyírta ki a Fehérvárt, a szponzorpénz 1,5 milliárd forintról 43 millióra esett. A tavalyi...","id":"20250531_Garancsibol-epp-akkor-tort-ki-az-egyforintos-nagyvonalusag-amikor-elfogy-a-penz-Fehervaron","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/583f1140-48fe-4404-9281-b6af64c0a689.jpg","index":0,"item":"3b2075ed-73df-4b4c-9671-5ef81479a43a","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250531_Garancsibol-epp-akkor-tort-ki-az-egyforintos-nagyvonalusag-amikor-elfogy-a-penz-Fehervaron","timestamp":"2025. május. 31. 11:15","title":"Garancsiból épp akkor tört ki az egyforintos nagyvonalúság, amikor elfogy a pénz Fehérváron","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A szociális hozzájárulási adó – korábbi nevén munkáltatói járulék – csökkentése után a vállalatok összességében több szociális hozzájárulási adót fizetnek. Minél kisebb a teherviselő képességük, annál többet – mutatjuk, hogy miért.
Majdnem négy százalékkal (3,8) több járulékot és szociális hozzájárulási adót (szocho – korábban munkáltatói járulék) szedett be az állam idén április végéig, mint a tavalyi hasonló időszakban – derül ki az államháztartás április végi helyzetéről szóló kormányzati tájékoztatóból.
Több mint 1525 milliárd forint folyt be a munkát terhelő adókból az év első négy hónapjában, míg tavaly ilyenkor még csak nem egészen 1470 milliárd – jóllehet idén 27 százalékról 22-re csökkentette a kormány a szociális hozzájárulási adó kulcsát (a munkavállalói járulékok rendszere nem változott).
Mindez azt jelenti, hogy a vállalatok összessége több szociális hozzájárulási adót fizet, mint tavaly, a fennen hangoztatott adócsökkentés ellenére. Az adóteher emelkedése azonban nem egyformán érinti a cégeket, mint azt mindjárt látni fogjuk.
Adórendszer: nem az adókulcs a kulcs
Amikor az adórendszerről beszélünk, sokan az adókulcsra összpontosítanak, mint a rendszer legfontosabb jellemzőjére. Ez hiba, hiszen a fizetett adó az adóalap és az adókulcs százalékértékének a szorzata. Ha például az adóalap nulla, akkor 99 százalékos adókulcs mellett sem történik túladóztatás – sőt, semmiféle adóztatás sem. Ha az adó alapját pedig úgy választjuk meg, hogy kellőképpen magas az adózó tényleges jövedelmi-vagyoni helyzetéhez képest, akkor az alacsonynak tűnő kulcs mellett is tönkreteheti az adózót.
Az adóalap befolyásolható kedvezményekkel, korrekciókkal, kiegészítéssel (talán emlékszünk az szja 27 százalékos adóalap-kiegészítésére), s meghatározhatunk minimális adóalapot is, amit jelentősen megemelve komoly bevételnövekedéshez juthat az állam.
A munkát terhelő adóknál nyilvánvalóan a minimális adóalap megemelése kapta a főszerepet: idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nőtt, mint arra az államháztartási tájékoztató is fölhívja a figyelmet. Béremelkedés persze magasabb bérszinteken is történt, illetve történhetett, de nyilván messze elmaradva a 15 százaléktól.
Kik fizetnek sokkal több szochót?
Nagyjából négyszázalékos béremelésig fizet ugyanannyi vagy kevesebb szochót a munkáltató, mint tavaly. E szint felett emeltek jóval a minimálbér, illetve a garantált bérminimum környékén foglalkoztatók. Azok a munkáltatók fizetnek tehát sokkal többet, ahol jellemzően alacsonyabbak a fizetések. Vagyis leginkább a hazai mikro- és kisvállalatok.
A vállalatméret Magyarországon ugyanis erősen összefügg a kifizetett bérekkel, mint az alábbi táblázat mutatja.
KSH
Az adatokat torzítja persze a trükközés, a „zsebbe fizetés”, ami könnyebben megoldható egy kisebb cégnél, mint egy nagyvállalatnál (trükkök egyébként a nagy cégeknél is előfordulhatnak – például a munka kiszervezése olcsó, feketén működő munkaerő-kölcsönzőknek), de aligha ez a fő oka az átlagfizetés és a vállalatméret közötti összefüggésnek. Sokkal inkább az úgynevezett hazai „duális gazdaság”, vagyis a világszínvonalú technológiával termelő, tőkeerős multinacionális nagyvállalatok és a hazai, alultőkésített, több szempontból elmaradott (tisztelet a kivételnek) kisvállalatok kettőssége.
A kisebb cégek nemcsak – átlagosan – sokkal kevesebb bért fizetnek, de sokkal kevésbé termelékenyek is, mint nagyobb méretű társaik – derül ki Palócz Éva tanulmányából, amely a TÁRKI 2016-os Társadalmi Riportjában jelent meg.
TÁRKI / Palócz Éva: A magyarországi bérfelzárkózás tartalékai és korlátai
Palócz arra mutat rá, hogy a termelékenységi szakadék „nemcsak a külföldi és a belföldi vállalatok között tátong, hanem a belföldi vállalatok között is, hiszen a belföldi nagyvállalatok termelékenysége lényegesen magasabb a kisebb méretű vállalatokénál”.
Az itt leírtak együttesen tehát azt jelentik, hogy idén az alacsonyabb termelékenységű, alacsonyabb jövedelemtermelő képességű kisvállalatoknál átlagosan jóval nagyobb mértékben nőtt a szochóteher, mint a kiemelkedő termelékenységgel és jövedelemtermelő képességgel rendelkező nagyoknál.
Nagyvállalatok előnyben
A kormány legalább következetes, hiszen a társasági adó csökkentése is a relatíve jó jövedelemtermelő képességű nagy cégeknek jelentett érdemi adócsökkentést. Az adóteher csökkenésének közel 70 százaléka marad a nagyvállalatoknál, 14 százaléka a középvállalatoknál, míg a maradékon közel egyenlő arányban osztoznak a kis- és mikrovállalatok – állapítja meg Mosberger Pálmának az MNB honlapján elérhető tanulmánya.
TÁRKI / Mosberger Pálma: Egykulcsos társasági adó hatása
Bár az Alaptörvény 30. cikke szerint „teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez”, úgy tűnik, a valóságban nem éppen ezt az elvet követi az adópolitika.
Lehet minderre persze azt mondani, hogy nem baj, ha a gyenge jövedelemtermelő képességű cégek elbuknak, de valójában még ebben sem lehetünk biztosak. Sokkal inkább olyan kontraszelekció nyerhet teret, ahol az marad fenn, aki hajlandó beljebb lépdelni a „szürkezónába” – erre utal a GKI felmérése , amelyben a megkérdezett vállalatok 14-19 százaléka a csökkentette a hivatalos (és nem a valódi) munkaidőt a bérköltségek szinten tartása érdekében.
A kormány – ha leszámítjuk persze az ágazati különadókkal érintetteket – kifejezetten a nagyvállalatokat kedvezményezi az adópolitikájával. E politika nagy kockázata, hogy a kisvállalatok nem kapnak esélyt arra, hogy felnőve maguk is termelékeny nagyvállalatokká váljanak –ez a magyar gazdaság régi gondja, amit az adópolitika tovább súlyosbíthat. A kormány adófilozófiájának veszélyei különösen nagynak tűnnek az olyan hírek tükrében, mint hogy például az Adidas visszatelepíti a gyártását Ázsiából Németországba. A példát a dán bútorgyártó, a Jysk is követi. Az egyre automatizáltabb gyárakat ugyanis mind jobban megéri a felvevőpiacok közelébe telepíteni, a munkaerő költsége egyre kevésbé fontos. Ez minden feltörekvő „összeszerelő országnak” rossz hír. Ezért hibás minden olyan adópolitika, amely kizárólag a multinacionális iparvállalatok bevonzására és marasztalására koncentrál, s elfelejti segíteni a hazai kisvállalatok közép- és nagyvállalatokká válását.
Felvethető persze mindezek ellenében, hogy a minimálbér emelése méltányossági kérdés is, s a nettó minimálbér még így sem éri el a létminimumot (amit a KSH már nem mér, a Policy Agenda viszont megteszi.) A minimálbér emelése azonban nem szükségszerűen jár együtt a kisvállalatok adóterhének növekedésével, hiszen adókedvezmények célzott nyújtásával ez elkerülhető. Az Európai Uniónak ráadásul –az ágazati adóktól eltérően – nincs kifogása a kkv-knak nyújtott adókedvezmények ellen.
Kata és kiva
Vannak kisvállalati adózási formák, ahol nem kell a szochót megfizetni. Egyik ilyen a kata, ahol a vállalkozónak saját kivétje után nem fizet szochót (sem), de ha van alkalmazottja, az ő bére után már fizetnie kell a szochót. A kata valójában még a megnövelt bevételi határral is inkább az önfoglalkoztatás kedvezményes formájának tekinthető, mint egy valódi többfős vállalkozás reális adózási opciójának.
A másik a kiva (kisvállalati adó), amelynek a belépési feltételeit ugyan a katásoknál nagyobb pályán játszó mikro és kisvállalkozásokra szabták, ám a konstrukció mégsem sikerült vonzóra: még mindig csak tizenpárezer vállalkozás alanya a kivának. Ebben szerepe lehet annak is, hogy a kifizetett bérek után mindenképp meg kell fizetni a kivát, ez a minimális adóalap. Így azonban már sokkal kevésbé csábító a lehetőség, hogy nem kell a bérek után szochót fizetni.