szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Itthon a málnatermelés igen kézimunka-igényes, s a bérköltség óriási szeletet hasít ki a várható haszonból. Nem csoda, hogy a régi 25 ezer tonna helyett ma már legfeljebb ezer tonnát szüretelnek.

Megkezdődött a málna szüretelése, és bár a magyar málna íze kitűnő, mégis egyre kevesebben, egyre kisebb termőterületen foglalkoznak ezzel a gyümölccsel – mondta Csizmadia György, a Magyar Gyümölcsszövetség elnöke a hétfői Magyar Hírlapban.

Pár száz hektáron mintegy száz termelő foglalkozik csupán málnával Magyarországon, a nagy mennyiségű ipari málnatermesztés már a múlté, a termelők friss áruként a helyi piacokon értékesítik a gyümölcsöt. Ha két-három hektáron foglalkoznak málnával, az már nagy területnek számít.

Míg húsz-huszonöt éve több mint 25 ezer tonna málna termett meg évente, például a Dunakanyarban, a Mátra déli lejtőin, addig az idén legfeljebb ezer tonnát szüretelnek.

A málna ápolása és szedése nagyon kézimunka-igényes. Egyrészt munkaerőhiány van az ágazatban, másrészt a dolgozók munkabére egyre nagyobb arányt hasít ki az áru árából. Óránként három-négy kiló málnát lehet leszedni, ezerkétszáz forintos órabérért, tehát csak a szedési költség három-négyszáz forint kilogrammonként. Lengyelországban már gépesítették a munkálatokat, kombájnok takarítják be a termést.

Csizmadia György felhívta a figyelmet arra, hogy már Németországban vagy Ausztriában is a helyi piacon értékesítik a gyümölcsöt, kilóját hat-nyolc euróért.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!