Bruno Le Maire német kollégájával, Peter Altmaierrrel tárgyalt Párizsban. Majd a Politico című brüsszeli lapnak elmondta, hogy három területre összpontosul az eurózóna reformja. A bankunió, a tőkepiaci unió és a társasági adó harmonizációja – ebben a három témában kell először megállapodni Németországgal. Majd Itália és Spanyolország következik. Aztán a maradék 15 eurózóna-tagállam. Ettől a nem épp demokratikus döntéshozatali sorrendtől nem mindenki lesz boldog. Nincs időnk az egyes tagállamok érzékenységével foglalkozni – válaszolta az aggályokra a francia pénzügyminiszter. Csakhogy mindenkinek el kellene fogadni a reformot.

Angela Merkel és Emmanuel Macron Párizsban egyeztetett a reform alapelveiről – ugyanezt tették a pénzügyminiszterek. Németországnak viszont egyelőre nincs kormánya. Itáliában március negyedikén választásokat tartanak, és senki sem sejti a végeredményt. A felelősen gondolkodó baloldal semmiképp sem áll elő reformokkal a választási kampány idején. A populista ellenzék viszont torkig van az euróval. Silvio Berlusconi annak idején szintén felvetette: Itália problémáit úgy lehetne megoldani, hogy Róma kilép az euróövezetből. Ötletébe belebukott az olasz jobboldal veteránja, de most újra visszatért. Most már nem hergel az euró ellen, de ebből nem következik, hogy támogat egy reformot. Spanyolországnak Katalónia okoz problémát.

Aztán pedig itt van az államadósság ügye, amiről taktikusan nem nyilatkozott Franciaország pénzügyminisztere a Politicónak. Ki vállalja fel Olaszország csillagászati államadóságát? Görögország példája mutatja, hogy kisebb összeg esetében sem könnyű a megegyezés. Az eurózóna pénzügyminiszterei ugyan elégedetten nyilatkoztak a görög helyzetről, de az állandóság még mindig meghaladja a GDP 180%-át. Az eurózóna pénzügyminiszterei megszavaztak egy újabb segélycsomagot 6,7 milliárd euró értékben. Ezt két részletben kapja meg Görögország: egy 5,7 milliárdos összeget februárban, egy 1 milliárd eurós összeget pedig áprilisban. De persze vannak feltételek is, újabb fájdalmas reformok. Görögország néhány napra szinte leállt, amikor a parlament megszavazta az újabb megszorító csomagot. Itáliának hasonló megszorító csomaggal kell számolnia a választások után. Ki fogja ezt elfogadtatni az olaszokkal? Egyáltalán miből akarják finanszírozni a jóléti államot az eurózóna tagországai?

Mi nem vagyunk sem az USA sem pedig Kína. Európának megvan a saját modellje. E mellett kitartunk. Jóléti államot akarunk, amely fenntartja az egészségügy és az oktatás hálózatát. Ezen kívül nem feledkezhetünk meg a tagállamok közötti szolidaritásról sem

– mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Politico című brüsszeli lapnak. De ez csak úgy megy, ha jól megadóztatják a multikat! De akkor ki jön az eurózónába, ha az USA közben adót csökkent? "Nem állunk bele adóversenybe, abba, hogy kinél kell kevesebbet fizetni. A miénk a világ egyik legnagyobb fizetőképes piaca, ez tudjuk kínálni a multiknak" – nyilatkozta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.

Macron elnök Versailles-ban találkozott azoknak a multicégeknek a vezetőivel, akik Davosba menet megálltak Franciaországban. France is back – ez volt a tanácskozás jelszava. Az eredmény:3,5 milliárd eurós új beruházási ígéret a multiktól. A Google például Franciaországban hozza létre második mesterségesintelligencia-fejlesztő központját. Franciaország a Brexitet arra akarja kihasználni, hogy Párizs legyen az új London, vagyis Európa pénzügyi központja. És miért nem Frankfurt, hiszen ott van az európai központi bank?

Kérdezze meg az üzletemberek feleségét! Hol szeretnének élni? Párizsban vagy Frankfurtban?

– válaszolta Bruno Le Maire pénzügyminiszter a brüsszeli Politico kérdésére.