„Szinte sértő, hogy én nem vagyok a névsorban” – próbált meg viccelődni Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor arról kérdezték, mit szól az amerikai pénzügyminisztérium legújabb listájához, amelyen a 210 legbefolyásosabb orosz politikus, illetve milliárdos oligarcha neve szerepel. A folytatás azonban már nem volt ennyire vicces: Putyin közölte, a Kreml számított a nevek közzétételére, s kész arra is, hogy kemény ellenlépéseket tegyen. „Egyelőre viszont tartózkodunk a választól, megnézzük, miképpen alakulnak a dolgok” – tette hozzá az orosz államfő.

Putyin valószínűleg arra vár, hogy a 210-es nyilvános, illetve az ismeretlen hosszúságú titkos listán szereplő oroszok ellen léptet-e életbe újabb szankciókat az USA. A névsort ugyanis hivatalosan a kongresszus kérésére állították össze, s azon azoknak az embereknek kellett szerepelniük, akiknek bármilyen formában közük lehetett az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás, illetve a 2014-es, Ukrajna elleni akciókhoz, azaz a Krím elcsatolásához és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásához.

A Putyint és közvetlen rokonait látványosan kihagyó névsorban egyebek mellett az elnöki adminisztráció vezetői, az elnöki tanácsadók, a kormány tagjai és kormányzók találhatóak, míg az oligarchák között valamennyi olyan név szerepel, akik egymilliárd dollárosnál nagyobb vagyont gyűjtöttek. Így ott van a listán a Chelsea-tulajdonos Roman Abramovics, illetve a legnagyobb orosz magánbank, az Alfa Bank fő tulajdonosa, Mihail Fridman is. „Azért figyelnek ránk ennyire, mert erős, ásványi kincsekben gazdag ország vagyunk. Vannak olyan országok, amelyek ellen senki sem akar szankciókat bevezetni, így mi tulajdonképpen szerencsések vagyunk" – vélekedett az amerikai listáról az oligarcha-névsor kilencedik helyén álló Vaszilij Anyiszimov, a Coalco ingatlanbirodalom fő tulajdonosa.

Roman Abramovics

AFP / Carl Court

Míg az érintettek egy része örül annak, hogy a lista közzétételével együtt nem hoztak döntést a tavaly augusztusban bevezetett és novemberben megszigorított amerikai pénzügyi és egyéb szankciók kibővítéséről, mások azt hangsúlyozzák, a névsor közzétételével kedvezőtlen színben tüntették fel az orosz társadalom fontos szereplőit, s egyben azt is bejelentették, kik számíthatnak újabb büntetőintézkedésekre. „A Nyugat sohasem szerette Oroszországot, de még a legsötétebb időszakokban sem tettek közzé ilyen listákat” – vélekedett a névsorról Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, míg Irina Jarovaja, az orosz parlament képviselője szerint a listázással az USA „gazdasági Guantanamót” nyitott az orosz üzletemberek számára. „A következmények nagyon károsak lesznek, és évekre elrontják az együttműködés lehetőségeit. Az orosz-amerikai kapcsolatok ez után már nem lehetnek normálisak” – ezt már Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke mondta a nem hivatalosan csak „Putyin-listának” nevezett dokumentumról.

Bár a listát most nem kötötték össze szankciókkal, az továbbra is igaz, hogy az orosz üzleti elitet egyre inkább zavarja az, hogy a külföld valamennyi orosz milliárdost kapcsolatba hozza Putyinnal, s emiatt romlanak az orosz befektetők európai és észak-amerikai esélyei. Az oroszokkal ugyanis mindenki kezd óvatosan bánni, mivel nem lehet kiszámítani, mikor és melyik milliárdos kerül fel egy-egy európai, vagy amerikai szankciós listára.  

A névsor az USA-ban is vegyes fogadtatásra talált: míg a szankciók elmaradása miatt az üzleti élet átmenetileg fellélegzett – emelkedett az orosz kötvények árfolyama – a szakértők bírálták a listát. „Sok hűhó semmiért” – nyilatkozta újságíróknak Michael McFaul, volt moszkvai amerikai nagykövet, a Trump-kormányzat aktív kritikusa. Az amerikai elemzők szerint nem várható a Washington által eddig elrendelt büntetőintézkedések komoly megszigorítása. „Úgy véljük, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat nem tervez kemény lépéseket” – idézte e Reuters hírügynökség a Societé Generale bank elemzőit.

Michael McFaul

AFP / RIA Novosti / Sergey Kuznecov

A helyzetet megváltoztathatja, hogy az amerikai félidős kongresszusi választások közeledtével ismét megszaporodtak azok a hangok, amelyek attól tartanak, Moszkva – a politikusokhoz közel álló hackerek, illetve trollok révén – ismét befolyásolni kívánja a szavazás kimenetelét, és növelni akarja az amerikai társadalomban elharapódzó bizonytalanságot. „Nem csökken az oroszok aktivitása, s Moszkva várhatóan a 2018-as választásokba is bele akar avatkozni” – véli Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatója. A kémfőnök szavainak súlyát növeli, hogy őt már Donald Trump nevezte ki, s az elnök megválasztása óta azt ismételgeti, hogy az oroszok nem segítették őt a kampány és a választás idején.