Csaknem százmilliárd forintot fizethetne Magyarország, ha valóra válna az Európai Bizottság vagy éppen az ENSZ terve a migránsok betelepítéséről – gyakorlatilag meg sem szólalhat fideszes politikus gazdasági témákban úgy, hogy ezt az állítást ne ismételje el. Szerintük a szociális ellátórendszerből, a rezsicsökkentésből, a nyugdíjemelésekből, vagy éppen a roma integrációból hiányozna ez az összeg. A hatalmas számot elsőként Orbán Viktor dobta be, igaz, ő még csak 90 milliárdról beszélt, azóta ezt már inkább felkerekítik a még jobban hangzó százmilliárdra.

De hogy jön ki a csaknem 100 milliárd forint?

A kormány úgy számol, hogy az uniós javaslat szerint 10 ezer bevándorlót kellene befogadni Magyarországon, mindegyikükre 9 millió forintot kellene költeni, és ezt az egészet a magyar költségvetésből kellene finanszírozni. Csakhogy a három állításból ebben a formájában egy sem igaz.

A kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án

Reviczky Zsolt

Az EU-nak van egy új migrációs javaslata, ami alapján évente tízezer embert kellene Magyarországnak átvennie – mondta februárban Orbán. A menekültek elosztását is rendező dublini rendszer felülvizsgálatáról folyamatosan tárgyalnak az uniós döntéshozók, az Európai Parlament és a tagállamok kormányai, tehát nem is egy, hanem több migrációs javaslat létezik. Vagyis akármire is hivatkozzon a miniszterelnök, az még nagyon távol áll attól, hogy EU-javaslatként beszélhessünk róla. Sőt, nem lehet olyat kiolvasni a tervekből, hogy tízezer menekültet kellene Magyarországnak befogadnia.

A feladat a dublini rendszer reformja, egyebek mellett egy olyan kvótának a meghatározása, amely alapján ki lehetne számolni, hogy melyik országban hány menedékkérelmet bíráljanak el. Tavaly ősszel például egy olyan terv került napvilágra – ezen magyar diplomaták is dolgoztak –, amely szerint évente legfeljebb 200 ezer menekült befogadását oldaná meg közös erővel az EU, közülük legfeljebb 1600 kerülhetne hozzánk.

Legutóbb a tavaly decemberi EU-csúcson került elő ez a téma, akkor több kormányfő, köztük a magyar is azt kérte, hogy ne legyen kötelező áthelyezés, de nem jutottak kompromisszumra.

Sokan szokták a korábbi áttelepítések kvótáit – Magyarországnak ekkor 120 ezer migráns közül 1294 emberről kellett volna döntenie – megszorozni a menedékkérők számával, de ezt nem érdemes megtenni: akkor csak egyedi válságkezelésről volt szó, arról nem, hogy hosszú távon is így osztanák el a menekülteket. Ahogy az is csak becslés, amikor a kvótajavaslatokat 4-5-szörösükre szorozzák, feltételezve azt, hogy mindenki családegyesítést kérne Magyarországon.

A kormány plakátjai szerint az ENSZ ellen hadakozunk. A bizonyítékot arra, hogy a szervezet kényszerbetelepítést akar, egy februárban bemutatott tervezetre alapozzák. Ez vállaltan egy „zero draft”, nulladik vázlat, igaz, annak egész részletes. Szó szerint leírják benne például azt, hogy

a nemzetállamok szuverén joga migrációs politikájuk szabályozása.

Ezen kívül annyit javasol a kormányoknak, hogy adjanak a migránsoknak megfelelő tájékoztatást a jogaikról és kötelességeikről, lássák el őket személyazonosító iratokkal, és aki legálisan tartózkodik itt, azt segítsék munkát találni és beilleszkedni a társadalomba. Számokat nem írnak, sem arról, hogy hány embert kellene befogadni, sem arról, hogy mennyit kellene költeni rájuk.

Menekültek a Keleti pályaudvaron 2015. szeptember 1-jén

Fazekas István

A kulcs egy három évvel ezelőtti Soros-cikk

Kilencmillió forintot fizethetünk minden egyes ide érkező menekült után – állítja a kormány. Itt már nem is az EU-ra, hanem Soros Györgyre hivatkoznak. Tény, hogy Soros valóban leírt egy ilyen számot, de ez minden, ami a megállapításból igaz. Soros ugyanis egy 2015-ös írásában azt vetette fel, hogy az EU két év alatt 9 millió forintot adjon minden személy után minden olyan tagállamának, amely befogad menekülteket, hogy a befogadottak oktatását, lakhatását és egészségügyi ellátását fedezzék. Ráadásul egy későbbi, az európai migrációval foglalkozó elemzéséből már ezt is kihagyta, helyette annyit írt, évente 30 milliárd eurót kellene költeni a menekültügyi rendszerre.

Vagyis a 9 milliós összeget nem az EU egy érvényes javaslata, hanem egy, azóta már a szerző szerint is túlhaladott újságcikk alapján említi a kormány, amiből ha lett is volna valami, a pénzt Magyarország nem befizette, hanem megkapta volna.

Az pedig csak hab a tortán, hogy Soros azt írta: azok az országok fogadják be a menekülteket, amelyek ezt önként akarják. És akármennyire igyekszik ennek ellenkezőjét elhitetni velünk a Fidesz, Soros György nem az EU vezetője, nincs döntéshozatali joga a közösségben, ellentétben a tagállamok kormányaival.

Fazekas István

Nem csak mi fizetjük

A téma legnagyobb csúsztatása az, hogy ezt a pénzt nem teljes egészében a magyar költségvetésből kellene állni. Erről nem csak Soros írt, a legtöbb uniós kvótatervben is erről van szó – a javaslatok 5 és 60 ezer euró közi összegről szólnak. És már a mostani rendszer is így működik.

Az Európai Bizottság a menekültválság legsúlyosabb pontján azt közölte: 29 milliárd forintot adott Magyarországnak a befogadó létesítményekre és a külső határigazgatás javítására. Rendkívüli támogatásként pedig csak 2015-ben 6 millió eurót kaptunk.

Orbán Viktor tavaly Jean-Claude Junckerrel levelezett: úgy számolt, hogy a határvédelem 270 milliárd forintjába került Magyarországnak, ennek az összegnek a felét kérte el az Európai Bizottságtól. Az Európai Bizottság szóvivője ekkor világossá tette, hogy Brüsszel hajlandó támogatni a határvédelmet, de nem ad pénzt kerítések építésére. Ráadásul a 2015. júniusi uniós csúcson az EU vezetői elmondták: szívesen segítenek Magyarországnak, ám ehhez arra lenne szükség, hogy ezt kérje a magyar kormány. Orbán ezt visszautasította.

A kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án

Reviczky Zsolt

Magyarország 2017-ben alig több mint 3 ezer menedékkérelmet bírált el. Azt Altusz Kristóf államtitkár elárulta, hogy a kormány 1291 menedékkérőt titokban már befogadott. Az is kiderült, hogy 300 menekült és oltalmazott lakhatási támogatására 82,5 millió forintot kapott a fővárosi önkormányzat egy szervezete, ennek az összegnek a negyedét állja a magyar költségvetés.

Sokkal több pénzt bukhatunk

Eközben pedig egyre kevésbé foglalkozik a kormány a valódi kihívással. Már elkezdődtek a tárgyalások az EU 2020 utáni költségvetéséről, ezeken pedig ezermilliárd euró elosztása a tét. Angela Merkel a februári informális EU-csúcsra már úgy ment el, hogy arról beszélt: Németország szívesen fizet be többet a közös kasszába, de azoknak az országoknak adna több támogatást, ahol betartják a jogállamiságot és segítenek a menekültügy közös európai kezelésében.