Magyarország megérti, hogy az Egyesült Királyság mint az egyik legnagyobb befizető kilépése miatt csökken az Európai Unió költségvetése, de nem értünk egyet azzal, hogy a csökkentés a kohéziós és agrárpolitikai források megkurtításával történjen – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután csütörtökön hivatalában fogadta Margrethe Vestagert, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosát.

A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségvetésre van szükség, amely megfelelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos politikák számára, egyúttal hatékonyan tud hozzájárulni a közös célkitűzések megvalósításához. A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges, ami azonban nem mehet a meglévő kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására.

Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek – emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakításakor nem lehet szempont az, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívás Brüsszel szerint követendő kezelésében.

Az Európai Bizottság kedden közölte javaslatát a 2020 utáni kohéziós támogatásokkal kapcsolatban. Ebben Magyarország számára 24 százalékos csökkenést irányzott elő a mostani "borítékhoz" képest. A brüsszeli javaslat azonban nem végleges, a források nagyságáról és elosztásáról a végső döntést a tagállamok hozzák meg egyhangú döntéssel. A BruxInfo arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, 2014-2020 közötti időszakban azért is áll több – reálértéken 25 milliárd euró – rendelkezésre, mivel a kormány 2013-ban, a tárgyalások lezárásakor 4 milliárd pluszforrást harcolt ki az eredeti tervekhez képest.