A nyári szünet egyenlő a gondtalan pihenéssel – akár ezt is gondolhatnánk. Valójában azonban a szülőknek komoly fejtörést okoz, ki, hol és legfőképp mennyiért vigyázzon a gyerekekre. Az Economist című gazdasági hetilap össze is szedte, kik a nyári vakáció nyertesei és vesztesei.

A cikk rögtön az elején kiemeli, lehet akármilyen hosszú a szünet, felügyelőről és ennivalóról a vakáció idején minden családnak gondoskodnia kell, ez pedig pénzbe kerül. Különösen a szegényebbek kerülnek ezekben a hetekben még nehezebb helyzetbe.

A nyár az év legegyenlőtlenebb időszaka

– fogalmazott egy amerikai civil szervezet, a Nyári Oktatási Szövetség képviselője, Matthew Boulay. „Míg a jómódú szülők nyári táborba, külföldi utazásra küldik a gyermekeiket, addig a szegényebbeknek erre nincs lehetőségük” – folytatta. Elmesélte, hogy találkozott olyan édesanyával, aki 4 órát állt sorba azért, hogy a fia bejusson az ingyenes úszásórákra.

És az étkezésről még nem beszéltünk! A cikk szerint ez különösen azoknak a családoknak érvágás, ahol a gyerekek tanév közben ingyen kapják az ennivalót az iskolában. Egy másik probléma a gyerekfelügyeleti díj, amelyet a szülőknek ki kell fizetniük. Az OECD tagállamai közül erre a célra Nagy-Britanniában költik a legtöbb pénzt az emberek, a nyári szünetben átlagosan csaknem 50 ezer forintnak megfelelő angol fontot egy héten.

Ez az időszak nagyon sok, különösen a hátrányos helyzetű, szegényebb gyerekek esetében, akiknek a szülők nem tudnak programot biztosítani, ez nevelési szempontból holttér

– érvelt nem is olyan régen Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter. Nemcsak az Economist, nemzetközi kutatások is kimutatták, hogy a hosszú nyári szünet jelentősen növeli a különbséget a rossz, illetve a jó családi háttérrel rendelkező gyerekek teljesítménye között: minél hosszabb a szünet, az esélyegyenlőtlenség annál nagyobb mértékű. A szorgalmi időszak alatt ugyanis az iskola – jó esetben – képes a szegény és gazdag családok közötti különbséget valamelyest csökkenteni, a szünetekben viszont kizárólag a családi háttér a meghatározó.

A különbségek csökkenthetők lennének, ha a kedvezőtlenebb helyzetű gyerekek a szünetekben eljutnának táborokba vagy más fejlesztő foglalkozásokon vehetnének részt, a tapasztalatok viszont éppen azt mutatják, hogy ezekből éppen ők maradnak ki. Vagyis a hosszú nyári szünetet éppen a leghátrányosabb helyzetű gyerekek sínylik meg.

Magyarországon már csak néhány nap maradt a nyári vakációból, szeptember 3-án, hétfőn becsengetnek.