Akár az uniós támogatások száz százalékát is elvonhatják a jövőben egy tagországtól, ha az Európai Bizottság súlyos jogsértést állapít meg – mondta el Budapesten Günther Oettinger, a testület költségvetési tervezésért felelős tagja a Bloomberg kérdésére. Az erre vonatkozó jogszabályt a politikus reményei szerint a következő hétéves költségvetéssel párhuzamosan elfogadják a tagországok, így 2021-től már alkalmazni fogják. A mechanizmus lényege az, hogy a bizottság büntetésre vonatkozó javaslatát a tagállamok legalább 65 százalékának el kell utasítania ahhoz, hogy megakadályozzák. Ha ez nem sikerül, úgy a jogsértés súlyosságától függően nem csak a kifizetést állíthatja le az EU, de akár vissza is kérheti a már kiutalt összegeket.

Jóllehet a bizottság által májusban javasolt új szankciós eszköz a jogállamisághoz köti a források lehívását, sőt, maga Oettinger is arról beszélt, hogy az EU-pénzek felhasználásának alapfeltétele kell, hogy legyen a független bíróságok működése, most kiemelte: nem a 7. cikk szerinti eljárásról van szó. Vagyis a Brüsszel által Lengyelország ellen folyó vagy a Sargentini-jelentés elfogadásával Magyarország ellen is javasolt eljárás nem jelentené automatikusan azt, hogy elvonják az EU-pénzeket.

A politikus azonban elmondta: a független bíróságok működését alapfeltételnek tartják.

A fő érvünk az, hogy mivel az uniós adófizetők pénzét fizetjük ki az uniós kasszából, ha csalást, korrupciót állapítunk meg, tudnunk kell visszaszerezni ezt a pénzt. A visszaélésekkel kapcsolatban azonban csak egy független bíróság mondhat ítéletet

– fogalmazott a Kohézió Barátai nevű, a felzárkóztatási forrásokkal foglalkozó szervezet budapesti konferenciáján részt vevő politikus.

Azt, hogy pontosan milyen visszaélések esetén vetné be a bizottság ezt az eszközt, még nem konkretizálták, ez a feladat is Brüsszelre vár majd. Mint kérdésünkre hozzátette: ezzel kapcsolatban hivatalosan egyelőre nem egyeztettek a tagországokkal, ám a visszajelzések alapján Günther Oettinger esélyesnek tartja, hogy a mechanizmus elfogadásához szükséges minősített többség (a tagállamok 65 százaléka, egyben az uniós lakosság 55 százaléka) meglesz. Azért is fontos, hogy a bizottság nem a költségvetés részeként, hanem külön jogszabályban rendelkezne a szankcióról, mivel a büdzsé elfogadása a tagállamok egyhangú jóváhagyásával történik.

Oettinger ugyan nem említette Magyarországot, ám korábban nem rejtette véka alá a véleményét a kormánnyal kapcsolatban. Nemrég arról beszélt: Magyarország "halálos veszélyt" jelent az EU-ra, mert kormánya meg akarja gyengíteni, vagy el akarja pusztítani az Európai Uniót.