Ön meg tudna élni napi 514 forintból?

 Míg Kínában, Indiában vagy Latin-Amerikában százmilliók kecmeregtek ki a nyomorból, addig a szubszaharai Afrikában egyre több a szegény család. Míg a világátlag 10%, a szubszaharai Afrikában az emberek 41,1%-a nyomorog. A világ 27 állama tartozik a nyomor sújtotta övezetbe, és ebből 26 a szubszaharai Afrikában van. A jövő sem biztató: 2030-ban még a legoptimistább becslés is azzal számol a Világbanknál, hogy tíz százalék fölött lesz az abszolút szegénység mértéke. Mégis miért?

Túl sok a gyerek

Csaknem nyolc (7,9) gyereket szül egy nő átlagosan a szubszaharai Afrikában. Ez régen is így volt, de akkor közülük csak kevesen érték meg a felnőtt kort. Az egészségügy azonban sokat javult, ezért, aki megszületik, ma már jó eséllyel fel is nő. Helyet kér magának a nap alatt. Csakhogy hely az nincsen. Hiába gyors a gazdasági növekedés, ha ebből a szubszaharai Afrika lakossága szinte semmit sem profitál. De miért születik ilyen sok gyerek?

Sokan az egyházakat hibáztatják 

A párizsi konzervatív Le Figaro is azt hangsúlyozza, hogy mind a római katolikus egyház, mind pedig az iszlám a sokasodjatok és szaporodjatok elvet vallja. Tiltja az abortuszt. Mindez nyilván nagy hatással van a szubszaharai Afrika népére, amelyre a vallás hagyományosan komoly befolyással bír. De nemcsak erről van szó. A térségben jóformán egyáltalán nincs társadalombiztosítási és egészségbiztosítási rendszer. Vagyis a szülők számára a sok gyerek egyfajta életbiztosítás öreg napjaikra. Ha valakinek nyolc gyereke van, akkor valamelyik csak gondoskodik róla, ha idős korában már nem tudja ellátni magát. Az államra aligha számíthat. A népesedési csapdának tehát gazdasági okai is vannak.

Migráció?

A tömeges nyomor kivándorlást indít meg. Egyelőre ez még megmarad a régióban – állapította meg Franciaország vezető demográfusa. Francois Héran a Le Monde-nak elmondta: míg a szubszaharai Afrikában a kivándorlók 70%-a bent marad a régióban, addig Észak-Afrikában ez mindössze 1%. Persze ez a jelenlegi helyzet, de nem lehet tudni, hogy mi lesz a következő periódusban, amikor a szegények száma egyre nő miközben megélhetési körülmények enyhén szólva nem javulnak – hangsúlyozta a francia demográfus.

Kurz EU–Afrika-csúcsot javasol

Az osztrák kancellár, aki az Európai Unió soros elnöke, azt szeretné, ha az érintettek közvetlenül vitáznának a nem épp könnyű helyzetről. Elsősorban a migrációról, de főként a kiváltó okokról. Az osztrák kancellár szerint Egyiptommal épp olyan szerződést kellene kötni, mint Törökországgal. Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet a törököknek azért, hogy elkerüljön egy újabb migránshullámot. Csakhogy Egyiptom is pénzt kér. Sziszi elnök arra mutat rá, hogy a százmilliós szegény ország már így is tízmillió menekültnek ad otthont. Az Európai Unió és Afrika csúcstalálkozója is könnyen a süketek párbeszéde lehet.

A szubszaharai Afrika pénzt kér, de senki sem akar fizetni

Afrika a világ leggyorsabban növekvő kontinense – ezt minden évben elmondja Christine Lagarde asszony. Az IMF vezérigazgatója a GDP növekedésével megoldottnak tekinti a problémát, holott maga a lakosság alig profitál ebből. Az IMF a legendás afrikai korrupciót hibáztatja ezért – nem alaptalanul. De korrupció Kínában és Indiában is van. Ott a GDP növekedéséből jelentős mértékben mégiscsak profitál a lakosság is – ahogy erre a Világbank főnöke rámutatott. Thomas Piketty, a jeles francia közgazdász arra mutatott rá, hogy Afrika az egyetlen kontinens, amelynek negatív a nemzetközi pénzügyi mérlege, vagyis a megtermelt gazdagság egy jelentős részét kiszippantják más kontinensek – mindenekelőtt Európa. Lenne tehát miről tárgyalni egy EU–Afrika-csúcson, de a valós esélyekkel az ötletgazda osztrák diplomácia is tisztában van: Mit kockáztatunk? A legrosszabb esetben is csak annyit, hogy találkoztunk, és nem történt semmi – mondta egy magát megnevezni nem kívánó osztrák diplomata Salzburgban, ahol az EU kétnapos csúcstalálkozót tart.