A Római-part még ilyenkor, ősszel is népszerű: futókat, kisgyerekes családokat, sétálókat, kerékpározókat látni mindenfelé, délutánra a vendéglátóhelyek teraszai is megtelnek.

Azonnal feltűnik azonban az is, milyen elhanyagolt a Római: porosak az utak, nincs egy pad sem, ahol az ember leülhetne a vizet szemlélni.

A városlakók a Római-partban látják az egyik utolsó megmaradt természetközeli területet Budapesten, de komoly felújításra, fejlesztésre szorulna.

A Rómain 3,5 kilométer hosszan, természetes valójában lehet megközelíteni a Dunát, évtizedek óta tele van vendéglátóhelyekkel, ráadásul évről évre javul a folyó vízminősége, így már semmilyen akadálya nincsen a fürdésnek sem.

Kaufmann Balázs

A Római-partnak minden adottsága megvan tehát hozzá, hogy egy kis fejlesztéssel egész Európa egyik legcsodálatosabb folyóparti rekreációs területévé váljon.

A fővárost nem érdekli, mit szeretnének a városlakók

A főváros – amelynek vagyonkezelésében van a vízparti terület – viszont láthatóan nem él a lehetőséggel, nem elégíti ki a városlakók egyre nyilvánvalóbb igényét a Római kihasználására: soha nem folytattak komoly közvélemény-kutatásokat, sem közösségi tervezést arról, hogyan nézzen ki a Római-part 10, 20, 30 év múlva. Csupán néhány felületes látványterv jelent meg a gát utáni partról, illetve volt egy emlékezetes, zsúfolt, indulatokkal teli lakossági fórum is, mely szintén csak azt jelezte: a lakosságot komolyan érdekli a Római-part ügye, de úgy érzik, nem hallgatják meg őket érdemben.

A városvezetés a part tájépítészeti tervezése helyett kizárólag azzal volt elfoglalva, hogy mobilgátat építsen a Rómaira, ezzel a part ártéri jellegét is tönkretéve. Pedig Tarlós István maga is elismerte, a parttól egy utcával beljeb, a Nánási–Királyok útja mentén húzódó védmű megerősítésével is lehetne garantálni a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét.

De a gát az nem épül: szinte pont egy éve jártunk utoljára a Római-parton, akkor még úgy volt, hogy rövidesen indulnak a munkálatok, és a vendéglősöknek saját maguknak kell elbontaniuk ingatlanjaikat. A munkagépek azonban sehol sincsenek, sőt, a főváros mostanra úgy tűnik, letett arról, hogy egyhamar gát épüljön a parton.

Lebetonozott Római-part? Előbb nézze meg, hogy fogják meg a Dunát más nagyvárosok

Hitelesítette a Kúria a Római-partról kezdeményezett fővárosi népszavazást. Tarlós István főpolgármester egyelőre nem kommentálta az ügyet, a referendum egyik kezdeményezője, a Párbeszéd elnökségi tagja, Béres András azonban azt mondta, már akár egy hét múlva kezdődhet az aláírásgyűjtés, és egy hónapjuk lesz a 138 ezer szignó összegyűjtésére.

Spontán szerveződő civil összefogás

A római-parti mobilgáttal, és a vele járó természetkárosítással szemben felsorakozott civilek azonban továbbra is aktívak maradtak, miután elcsendesedtek a kedélyek, és úgy döntöttek, ha más nem, maguk veszik kezükbe a Római-part sorsát: mindenki számára használható evezős hely, közösségi terek és kertek kialakításában gondolkodnak. Saját költségükön létrehoztak továbbá egy nem hivatalos szabadstrandot is, be is mérették a vízminőséget, és megállapították, hogy a Duna fürdésre alkalmas.

Reviczky Zsolt

Addig is épülnek a lakóparkok

Ha a főváros nem is, az óbudai önkormányzat végre reagált a helyzetre, és elindított egy társadalmi egyeztetést a Rómairól. Ez azonban nem magára a vízparti területre vonatkozik, hiszen az a főváros vagyonkezelésében van, hanem a Nánási–Királyok útja, és a part közti beépített területre, az tartozik ugyanis csak a kerülethez. A civilek el is mondták, hogy rekreációs funkciók, közösségi helyszínek kialakítását szeretnék.

Egyelőre azonban ilyesmi nem, csak lakóparkok épülnek a Rómain: nemrég megvették a legnagyobb még állami kézben levő ingatlant a parton, illetve elkezdték visszabontani a hírhedt, évek óta omladozó Postás-üdülő épületét is. És igen, mindkét ingatlanon lakópark fog épülni.