"Nem ismerek olyan gazdasági ügyet, amelynek az értéke meghaladná a magyarok és a horvátok 800 éves barátságát" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Zágrábban, miután hivatalos látogatása során megbeszélést folytatott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel.

A magyar miniszterelnök a sajtótájékoztatón természetellenesnek nevezte a magyar-horvát kapcsolatokat jelenleg jellemző erőtlenséget, hangsúlyozva, az nem normális, hogy két szomszédos, egymást szövetségesnek tekintő állam miniszterelnökei hat, illetve hét éve nem jártak a másik országában. Hozzátette, hogy nem felhőtlen a két ország közötti kapcsolatrendszer, szerinte ezért volt már ideje a látogatásának, amelynek célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassák, és visszatereljék a kapcsolatokat a megfelelő vágányra.

A köröm alá tüske csúszott, és a tüske a köröm alatt begyulladt. Nem nagy ügy, de mégis megrontja az ember közérzetét. (...) A tüskét ki kell húzni a köröm alól, és akkor minden rendbe jön, ezt szeretnénk

– fogalmazott Orbán Viktor, aki ezzel nyilván a Mol–INA-ügyre gondolt, illetve hogy Horvátország gyakorlatilag évek óta hiába körözteti nemzetközi elfogatóparanccsal Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, akit a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség azzal vádol, hogy még 2008-2009-ben tízmillió euró kenőpénzt adott az akkori horvát kormányfőnek, Ivo Sanadernek ezért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.

Orbán a Mol–INA-ügyre vonatkozó kérdésre azt mondta, Magyarország ezt kizárólagos vállalati ügynek tekinti, de szerinte "ami nem megy, azt nem kell erőltetni", azaz

ha a horvátok és a magyarok nem tudnak együttműködni egy vállalati ügyben, akkor ne tegyék, vagyis akkor a horvátok vásárolják vissza az INA-t.

A Hernádi Zsoltra, a Mol elnök-vezérigazgatójára vonatkozó kérdésre azt felelte: Magyarország ezt jogi kérdésnek tekinti, és

jogi kérdésekbe nem avatkozik be a politika nálunk,

az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint a saját útján kell járnia. Hozzátette: semmilyen titkos alkut nem fog kötni semmilyen jogi kérdésben, ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban is a legélesebben válasszák el egymástól a jogot és az államközi-politikai kapcsolatokat.

Andrej Plenkovic a Mol-INA-üggyel kapcsolatban azt mondta, az tíz éve nehezíti a két ország kapcsolatát, de a nyitott kérdések megoldására mindkét kormány részéről megvan az akarat és a szándék. Hozzátette: "fontos, hogy ez a probléma ne terhelje tovább a mindennapi kapcsolatainkat".

Újságírói kérdésre válaszolva Plenkovic elmondta, Horvátország álláspontja nem változott, a kormány továbbra is vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalt részvényeit a Moltól, de minden ár kérdése. "De addig is még nincs megállapodás, az a cél, hogy mindkét vállalt jól működjön" - szögezte le. 

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kiadatásával kapcsolatban aláhúzta: "a horvát kormány álláspontja, hogy az igazságügy és a kormány elválnak egymástól, nem avatkozunk bírósági kérdésekbe".

Orbán a továbbiakról kifejtette, hogy a négyszemközti, majd a plenáris megbeszélésen tettek "eredményes lépéseket", sikerült tisztázni, hogy "a történelmi perspektívában egyetértés van közöttünk", erős Európát akarnak, és örülnek annak, ha Horvátország minél hamarabb tagja lesz a schengeni övezetnek. Abban is egyetértettek – folytatta –, hogy a magyar-horvát együttműködés gazdasági számai kiválóak, a kereskedelmi volumen folyamatosan nő, ahogyan a horvátországi magyar beruházások is, továbbá egyre több magyar utazik Horvátországba, és ezek a turisztikai számok azt mutatják, "az emberek közötti kapcsolatok is jók".

A miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy a kisebbségek jól érzik magukat egymás országaiban: a Horvátországban élő magyarok elismeréssel beszélnek a mostani kormányról, tisztelettel beszélnek Horvátországról, és a Magyarországon élő horvátok is régen nem emlékeznek olyan időszakra, amikor ennyire támogatta őket a budapesti kormányzat.

A horvátországi LNG-terminál ügyében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a gáz csökkenő szerepet játszik a magyar energiarendszerben, mert Magyarország atomerőművet épít és naperőmű-fejlesztést folytat. Ám mivel "ezek a kapacitások csak hosszú évek után fognak beállni, a gáznak marad jelentősége" – magyarázta –, a gáznál pedig az ár számít. Kifejtette: Magyarország a legolcsóbban Oroszországtól kap gázt vezetéken keresztül, a második legolcsóbb a román gáz, amelyet hamarosan kitermelnek amerikaiak, a harmadik a sorban a Szlovákia felől érkező gáz, a horvát pedig csak a negyedik.

"Nekünk ez árkérdés, ha tudunk üzleti modellt találni, amely Magyarország számára egy elfogadható árat eredményez, akkor együtt fogunk működni" – mondta a cseppfolyósított földgáz kérdésében. Közölte, egyetért horvát kollégájával a beruházás regionális jelentőségében, de a magyar döntéshozóknál ez nem előzi meg az ár szempontját.

Orbán Viktor hivatalos látogatása során megbeszélést folytat Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfővel, és találkozik Gordan Jandrokovic parlamenti elnökkel is.