Több mint 111 ezren kértek tavaly Magyarországon tartózkodási engedélyt EU-n kívüli országokból, közülük majdnem 61 ezren munkavállalási célból érkeztek – derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal most kiadott éves összesítéséből. Ez elképesztő növekedés, hiszen 2015-ben még mindössze 12 650-en jöttek dolgozni, de 2017-ben is csupán ennek a duplája 24 539 fő kért ehhez engedélyt. Vagyis

egy év alatt két és félszeresére, három év alatt majdnem az ötszörösére nőtt a magyar munkaerőpiacra érkező külföldiek száma.

Főként ennek tudható be az is, hogy jelentősen nőtt a teljes létszám: 2017-ben alig 60 ezren kapták meg a tartózkodási engedélyt.

A munkavállalók létszámához ráadásul még hozzáadódik 1431 fő, ők a jövedelemszerzést nevezték meg érkezésük céljaként. Több mint 29 ezren tanulmányaik elvégzéséhez kértek tartózkodási engedélyt, 8200-an pedig családegyesítés céljából.

Ami a kiutasításokat illeti, az elrendelt kényszerintézkedések száma alapján ott sem a kormány által sokat emlegetett közel-keleti, afrikai bevándorlók domináltak: az elrendelt 524 kiutasítás 83 ukránt, 71 kínait érintett, utánuk jönnek a nigériaiak és a törökök (34-34 fő), a moldávok (32 fő). Más kérdés, hogy a kiutasítottak több mint fele (270 fő) „egyéb” állampolgár. A 302 kitoloncolt között a legnagyobb számban szerbeket találunk (49 fő), őket az albánok (39) és az ukránok (21) követik.

Menedékkérőként mindössze 671-en regisztráltak tavaly Magyarországon, közülük 662-en Európán kívülről érkeztek. Közülük 274 afgán, 239 iraki, 48 szíriai, 30 pakisztáni, 29 iráni állampolgár.

Menekültként 68 főt ismertek el 2018-ban, az oltalmazotti státuszt 281-en kapták meg, 18 főt befogadtak, 595 ember kérelmét viszont elutasították, és 160 eljárást szüntettek meg a hivatalnál.