„Szomorú helyzet, hogy sok esetben az adatkezelők hozzánk fordulnak, hogy egy adat közérdekű-e. Ennek a rendszerváltás után ennyi idővel a közszférában evidenciának kellene lennie” – mondta Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke a Népszavának adott interjújában. Arról, hogy sokan titkolóznak a tao-pénzek felhasználásáról, úgy vélekedik: az információszabadság szempontjából „rendben van”, hogy amelyik egyesület tao-pénzt kapott, annak nem kell részleteznie, hogy kitől jutott támogatáshoz.

Egy 2017-es törvénymódosítás óta aki adott tao-pénzt, „annak azt kell megmondania, hogy összesen mennyit adott egy évben. Aki pedig kapta a tao-pénzt, például sportegyesület, annak meg azt kell megmondania, hogy mennyi pénzt kapott az adott évben. Azt viszont nem kell részleteznie, hogy kitől. Részletes adatot így legfeljebb a szabályváltozás előtti időszakra kell kiadni” – magyarázta. Igaz, azt nem tartja szerencsésnek, hogy az adatok kiadásáért annyi pénzt elkérhetnek az adatkezelők, amennyi sokakat elriaszt attól, hogy kikérjenek információkat.

Arról is megkérdezték, közérdekű adat-e, hogy a miniszterelnök milyen külföldi repülőúton vesz részt és mennyi pénzért, illetve hogy ezt ki fizette. Erre azt válaszolta: „Attól függ, hogy milyen úton vett részt. A hivatalos útjaira ez igaz, a hivatalos utak költsége közérdekű adat. Sőt, ha van összesítés arról, hogy az adott útnak van-e repülőtéri illetéke, vagy mondjuk mennyi kerozin fogyott átlagosan, akkor ezek ugyancsak a közérdekű adatok körébe tartoznak.”