Az EU csalás elleni hivatala is büntetőeljárást javasolt a Híd a munka világába nevű programmal kapcsolatban – írja a 24.hu. A Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) eredetileg szociálisszövetkezet-alapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatást, de egy részét egy gellérthegyi villa megvásárlására költötték, ahova Farkas Flórián beköltöztette a szövetkezet irodáját.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016 februárjában ismerte el hivatalosan, hogy visszaélések történtek, ekkor felmondták az uniós támogatási szerződést is. A minisztérium arra is kötelezte az ORÖ-t, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. A kormány később kisegítette a szervezetet, az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.

Közben Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, és megjelent a színen az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is, amely 2016 júniusában be is idézte az akkoriban miniszterelnöki megbízottnak kinevezett Farkas Flóriánt, de ő az első "érintetti" meghallgatására nem ment el, végül Lázár Jánosnak kellett felkérnie, hogy tegyen eleget az idézésnek, és jelenjen meg a szervezet budapesti koordinációs irodájában.

Az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek.

A 24.hu birtokába került OLAF-összefoglaló szerint a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.

A dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban: Farkas Flóriánt, az ORÖ akkori elnökét, Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert, aki 2018-tól a támogatások miniszterelnöki biztosa lett, és Hegedűs Istvánt és Balogh Jánost, akik Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján.

Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni, a taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélt szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet, de ezekben a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt.

Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is, de mentori posztra jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.

Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a "teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja".

Az OLAF a dokumentumban azt javasolta, hogy büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket, de a magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásuk, az Emmi belső vizsgálata és az OLAF ajánlása ellenére a mai napig nem találták meg az ügy felelőseit.

Az ügyészség a héten a hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdésére azt válaszolta, hogy "az ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van folyamatban, gyanúsítás nem történt".