Elérte a határait a foglalkoztatásban Magyarország?

Elérte a határait a foglalkoztatásban Magyarország?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkaerő-tartalék, rengeteg betöltetlen állás és sokáig húzódó álláskeresés – kijött a KSH új kiadványa, amely a magyar munkaerőpiac idei első negyedéves teljesítményét veszi górcső alá.

A foglalkoztatás bővülésének üteme jelentősen visszaesett 2017 óta, ahogy igen nagy mértékben csökkent a mobilizálható munkaerő-tartalék is – indítja összefoglalóját a KSH. A növekedés ugyanakkor még kitart, így az idei első negyedévben 1,4 százalékkal lett több dolgozó magyar, akiknek a száma elérte a 4,497 millió főt.

Mindez azt is jelenti, hogy a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra nőtt, amit úgy sikerült elérni, hogy közben 37 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, amely azonban még így is 121 ezret tesz ki. A visszaesést azzal magyarázzák, hogy 2017 óta folyamatosan nőtt minimálbér és a közfoglalkoztatási bérek közötti különbség, de a munkaerőhiány miatt már a munkaerőpiacon is jóval könnyebb elhelyezkedni. Ugyanakkor van, ami nem változott: a közfoglalkoztatottak közel kétharmada továbbra is az Észak-Magyarországon, illetve az Észak-Alföldön él.

Ezek után nem meglepő, hogy munkaerőpiaci szempontból továbbra is ketté van szakadva az ország: a nyugati régiók foglalkoztatási rátája továbbra is 6–8 százalékponttal magasabb, mint az északi, valamint a keleti régiókban. Ez még úgy is igaz, hogy az idei első negyedévben 4,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatási ráta a Nyugat-Dunántúlon. Ezzel kapcsolatban meglehetősen visszafogottan kommentált a KSH, mint írták „a Nyugat-Dunántúlon elsősorban a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék szűkössége szabott korlátot a foglalkoztatás bővülésének”.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, 2019. I. negyedév
©

Amennyiben a nemek szerinti bontást nézzük, azt látjuk, hogy bár mindkét nem esetében javulás történt, ám a férfiak körében a foglalkoztatási mutatók összességében is kedvezőbbek, jelentősebb volt a növekedés. A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjének pedig a következő a magyarázata a KSH szerint:

A statisztika alátámasztja ezt: amíg a férfiaknál egy év alatt 45,6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, addig a nőknél csak 16,3 ezer volt a gyarapodás. 2010-hez képest ugyanezek a számok: 520,6 ezer vs. 297,7 ezer.

Az adatokat böngészve az is kiderül, hogy a fenti folyamatokkal párhuzamosan egy év alatt 12 ezer fővel nőtt azoknak a száma, akik külföldön működő vállalkozást adtak meg munkahelyüknek. 2010-hez képest pedig már 63,4 ezerrel nőtt a számuk, amely így a KSH szerint 108,9 ezret tett ki.

Rengeteg a betöltetlen munkahely

Azt, hogy a külföldön dolgozók mennyire hiányoznak a magyar munkaerőpiacról, jól mutatja az alábbi mondat a KSH tollából: az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt a betöltendő álláshelyek száma és – a foglalkoztatás bővülése ellenére – az üres álláshelyek aránya is emelkedett.

Mindez számokban: az idei első félévben 80 ezer állást nem tudtak a cégek betölteni, amiből 57 ezer jutott a versenyszférára és 19 ezer az államra. Emlékeztetőül: közel 110 ezren vannak, akik immár külföldön dolgoznak.

Az üres álláshelyek száma a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál
©

Csak a feldolgozóiparban például 20 ezer munkahely várta hiába a gazdáját, ami azt jelenti, hogy a szektor álláshelyeinek 2,7 százaléka betöltetlen. A legnagyobb arányt mégsem ez a szektor produkálta, hanem az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, ahol 4,1 százalékot mért a KSH. Ezt a humán egészségügyi, szociális ellátás követte 4 százalékkal, majd az információ, kommunikáció jött 3,5, míg az építőiparban 2,8 százalékos munkaerőhiánnyal küzdöttek.

A rossz hír, hogy a legtöbb új munkahelyhez, egészen pontosan 87 százalékukhoz az állam támogatást ad, tehát továbbra is csak nagyjából minden tízedik új munkahelyet hoz létre magától a versenypiac. Ezzel kapcsolatban a KSH kommentje: „a munkáltatók alapvetően a támogatott formában betölteni kívánt állások bejelentésében érdekeltek, illetve olyan, döntő részben alacsony iskolai végzettséggel is betölthető munkakörökbe keresnek munkavállalókat, amelyeknél esélyt látnak a nyilvántartott álláskeresők kiközvetítésére”.

A potenciális munkaerő-tartalék alakulása, 2019. I. negyedév
©

Hiába a 80 ezer betöltetlen munkahely, az első negyedévben regisztrált 166 ezer álláskereső 37,6 százaléka egy évnél régebb óta keres magának munkahelyet, minden ötödik munkanélküli pedig legalább két éve keres munkát. Mindez azt is jelenti, hogy az idei év elején Magyarországon átlagosan 13,9 hónapot kellett álláskereséssel töltenie annak, aki dolgozni akart.

Fontos kiemelni, hogy mindezzel együtt folyamatosan csökken a potenciális munkaerő-tartalék is. Ide tartoznak a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő állástalanok. Számuk az első félévben 303 ezret tett ki, ami 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Hozzászólások