Hadházy Ákos független parlamenti képviselő úgy véli, sikerült azonosítania azt a két állami intézményt, illetve azt a két üzletet, ami nevek nélkül (de dátumokkal és mennyiségekkel) szerepel a Microsoft Magyarország és az amerikai igazságügyi minisztérium peren kívüli egyezségében, mint a korrupciós séma példázata – írja a képviselő sajtótájékoztatójáról beszámoló cikkében a 444.

Az egyik a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., amely szerződéseinek listája szerint 2013. július 30-án szerződött az egyik Microsoft-viszonteladóval, a Humansoft Kft-vel Microsoft licencek szállítására 710 millió forintért. Ahogy a hvg.hu megírta, a (MS Magyarország által aláírt) beismerő vallomás szerint az egyik, példaként szolgáló ügyben épp ezen a napon írták alá a szerződést, ekkora, 2,36 millió eurós vételárral.

A NISZ-t 2011-ben hozták létre a Kopint-Datorg Zrt.-ből, akkor került állami tulajdonba, a tulajdonosi jogait a Belügyminisztérium gyakorolja. Főleg a választási rendszert üzemelteti, és a T-Systems által vezérelt, kibervédelemért felelős SOC-ban ad szakértői tanácsokat. Ez az állami cég Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal (ennél talán csak az épp Mészáros-közelbe kerülő T-Systems nagyobb forgalmú), 1600 alkalmazottal. Ez a cég hangolja össze a több száz milliárdos KÖFOP-os fejlesztési programokat is, és egyébként ők számolták a sorosozós nemzeti konzultációt is – közölte Hadházy.

Ami a másik ügyet illeti, az ORFK lehetett az érintett állami intézmény. Az amerikai igazságügyi minisztérium iratában ügylet értékét 3,76 millió euróban határozták meg, kb. 296 forintos euróárfolyammal számolva megkapjuk azt az összeget, amiről az ORFK-ügylettel kapcsolatban írt a Napi.hu. Az ORFK szerződése csak közvetett információk alapján azonosítható be, mivel az ORFK honlapjáról pont annak az időszaknak a szerződései hiányoznak, amikor a Microsoft beszerzés is történhetett, pedig az 5 millió forint fölötti szerződéseket törvényileg kötelező kitenni. A rendőrkapitányságok 5 millió forint feletti szerződéseinek listája 2011-ben megszakad, és 2015-ben folytatódik, márpedig a Microsoft vizsgálata szerint a szerződéskötés időpontja elvileg 2014. október 30. volt.

Ahogy arról beszámoltunk, a Microsoft Magyarország az amerikai hatóságoknak beismerte, hogy legalább 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta.

A Microsoft Magyarországgal kötött peren kívüli megállapodás teljes szövege elérhető a honlapjukon. Ebben nem csak általánosságban, hanem két konkrét példán mutatják be, hogyan működött a Microsoft Magyarország és viszonteladóinak alkalmazottai, illetve állami tisztviselők összejátszásával a korrupciós szisztéma. Az amerikai hatóságok az ügyet részletesen felgöngyölítették, ahogy a magyar hatóságoknak (is) illett volna, tárgyi bizonyítékokkal, például inkrimináló emailekkel egyetemben.

„A Legfőbb Ügyészség megkeresi az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy a Microsoft ügyben van-e a birtokukban bűncselekményre vonatkozó bármely olyan adat, amit rendelkezésre tudnak bocsátani, és amely alapján a magyar hatóságok el tudnak járni” – ígérte az ügyészség a hvg.hu-nak.