Összesen 101 milliárd forint kiadása volt 2018-ban az állami sportlétesítmények üzemeltetéséért és felépítéséért felelős Nemzeti Sportközpontoknak (NSK) – derül ki a költségvetési szerv beszámolójából. Ez ahhoz képest nem is sok, hogy az évközbeni módosítások nyomán a kiadási előirányzat 161 milliárdra nőtt. Ahhoz képest már annál inkább, hogy eredetileg mindössze 14 milliárd forint kiadással terveztek, ez 640 százalékos növekedést jelent.

Kajak-kenu világbajnokság Szegeden

MTI / Kovács Tamás

Az NSK csomagjában jelenleg a legnagyobb tétel a Puskás Ferenc Stadion felújítása (bár ez inkább újjáépítésnek tekinthető), de a szervezet égisze alatt újították fel a szegedi olimpiai kajak-kenu központot is. Júniusban derült ki, hogy az NSK megbízásából a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került ZÁÉV fogja megtervezni és megépíteni a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrumot Szombathelyen a West Hungária Bauval karöltve, 5,9 milliárdért. Így ez a 2018-as büdzsét még nem érintette, illetve annyiban mégis, hogy 2018 februárjában már kiírták egyszer a tendert, de júliusban eredménytelenül zárták, mert csak 3 milliárd forint volt a rendelkezésre álló összeg, a legolcsóbb ajánlat (akkor is a ZÁÉV-tól) viszont 5,7 milliárd forintról szólt.

Duna Aréna

MTI / Balogh Zoltán

A nagyberuházások mellett az NSK számtalan létesítményt tart fenn: tanuszodákat az ország minden szegletében, továbbá (de messze a teljesség igénye nélkül) a Mátraházi Edzőtábort, a Duna Arénát, a Császár-Komjádi uszodát, a Tüskecsarnokot, a révfülöpi vitorláskikötőt, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot.

Az új Puskás a legnagyobb falat

A szervezet kiadásai elsősorban a beruházások miatt szálltak el 2018-ban: az eredetileg tervezett 1,7 milliárd helyett 74 milliárdot költöttek – vélhetően főleg a Puskás-stadionra. Ide kapcsolódik egy másik komoly tétel, a mindenféle beszerzések után fizetendő forgalmi adó (áfa) 16 milliárdra rúgott, pedig eredetileg egy fillérrel sem számoltak. Felújításokra 505 millió forint ment el, szemben a tervezett 38 millióval. A stadion újjáépítése jelen állás szerint 150 milliárd forintba kerül (áfa nélkül), és ebben nincs benne a bontás, a tervezés, az utólagos műszaki ellenőrzés, és az épület környezetének rendezése.

Az épülő Puskás Aréna helyszínbejárása 2019. április 2-án

MTI / Illyés Tibor

A sok beruházás az NSK eszközállományának változásán is meglátszik. Az ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó jogok értéke 32 milliárdról 58 milliárdra nőtt, a beruházások értéke 50 milliárdról 118 milliárdra. És mindezek után pihent még 47 milliárd kincstári számlákon, majdnem 10 milliárddal több, mint egy évvel korábban.

Fizetésekre 3,4 milliárdot költöttek, valamivel kevesebbet az eredetileg kalkuláltnál. Ebből az év egészét tekintve átlag 743 közalkalmazottat foglalkoztattak. Beleértve három igazgatót, akik (közterhek nélkül) 43 millió forintot vittek el, plusz 4,9 milliót „támogatások” címszóval. Az alkalmazottak nagy része, 446 fő üzemeltetési munkakörben dolgozott, 69-en rendészeti feladatokat láttak el, ennél kevesebb, összesen 60 ember dolgozott adminisztratív-titkársági munkakörökben.

Ennyi ember persze nem elég a sok-sok létesítmény üzemeltetéséhez és az építkezésekhez, az NSK rengeteg munkát szervez ki, főleg, ami a beruházásokat illeti. De azért 2018 végén például négy évre leszerződtek a meglévő 24 és további 26 megépítendő tanuszoda üzemeltetésére 2,5 milliárd forintért a debreceni Therma Kft.-vel.

A kormány önti a pénzt az NSK-ba

Ami a bevételi oldalt illeti, a 101 milliárd forint kiadásnak bőven volt fedezete, összesen 161,7 milliárd forintból gazdálkodtak – a pénz nagy része persze a kormánytól érkezett. Az NSK-nak saját működési bevétele mindössze 4,5 milliárd forint volt.

Kapott viszont szűk 16 milliárd támogatást az államháztartáson belülről (eredetileg egy forintot se terveztek), 78,4 milliárd „irányító szervi támogatást” az Emberi Erőforrások Minisztériumától (eredetileg 10,5 milliárddal számoltak), illetve igénybe vett 63 milliárd maradványt a korábbi évekből. A beszámoló szerint maradt még 60 milliárd, szóval 2019-ben (és később) is bőven lesz mit a Puskás-stadionba (no meg egyéb beruházásokba) aprítani.

Nem újdonság a túlköltekezés

Az, hogy az NSK költségvetésének tényleges teljesülése köszönőviszonyban sincs a tervekkel, nem újdonság. 2017-et 10,3 milliárdnyi kiadással tervezték, végül 62,4 milliárdot költöttek. A tervezett és a tényleges bevételek közt még nagyobb szakadék tátongott, ami a 2018-as maradványon is meglátszott. Ennek az a magyarázata, hogy

a kormány teljesen ötletszerűen dönt sportberuházásokról, és ennek megfelelően teljesen ötletszerűen tömködi vagyonkezelt ingatlanokkal és pénzzel az NSK-t év közben, kormányhatározatokkal elrendelt átcsoportosításokkal a legkülönfélébb forrásokból.

Ráadásul az átcsoportosítások gyakorta nem csak az aktuális évet érintik. Például a kormány 2018 márciusában határozott arról, hogy az NSK vagyonkezelésbe megkapja a szegedi atlétikai központ helyszínéül szolgáló ingatlant, és átcsoportosított a projekt előkészítésére 60 millió forintot a Modern Városok Programból az NSK-hoz. Aztán júliusban arról is határoztak, hogy az NSK meghatározatlan költségvetési forrásból kapjon 2019-ben 9,8, 2020-ban pedig 1,4 milliárd forintot egy többfunkciós kézilabdacsarnok szintén Szegeden történő felépítésére.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2018 őszén zárta le az NSK 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzését. Az ÁSZ szerint:

• belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit;
• az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki;
• szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz;
• a beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.

A számvevőszék 15 javaslatot tett az NSK főigazgatójának a hiányosságok orvoslására, az ezek alapján összeállított intézkedési tervet 2019 áprilisában „tudomásul vette”. „Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az ÁSZ utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.”

A magyar sportköltségvetés Európa-bajnok

Egyébként az NSK nem az egyetlen állami sportlétesítményekért felelős intézmény. Ott vannak az önkormányzatok (és cégeik), amelyek alkalmanként saját maguk is építkezhetnek központi költségvetési támogatással, a kormány nem csinálja meg helyettük a területükön a beruházást, mint a fent említett szegedi kézicsarnokot vagy akár a budapesti Puskás-stadiont. Igaz, fenntartásra a kormány már nem szereti kinyitni a kasszát, az elmúlt években több önkormányzatnak is komoly problémát okozott, hogyan tudná üzemeltetni a kormányzati támogatással felhúzott stadionját, többek közt Szombathelynek és Diósgyőrnek.

A diósgyőri stadion

YouTube / Diósgyőri VTK

 Előbbihez a kormány 2019-ben közel 300 millió forinttal járult hozzá, utóbbit nagy nehezen elvállalta a város focicsapata. Az NSK nem teszi közzé részletesen, milyen hatékonysággal tudja fenntartani a rábízott létesítményeket, mondjuk (egyelőre) nem is nagyon kell számolgatniuk a forintokat.

Ránk rohadnak a csodastadionok, ha nem öntik beléjük a közpénzt

Évente több milliárd forintot kell elkölteni a most megépülő stadionokra akkor is, ha már készen lesznek. Az arénákat 40-50 évre tervezik, de ha ez idő alatt egyetlen olyan kormányunk is lesz, amelyik nem a focit támogatná, hamar a Stadler-pálya sorsára juthatnak.

Nem világos, a kormányban mi alapján döntik el, melyik beruházás az, amire csak úgy adnak pénzt egy önkormányzatnak, és melyik az, amelyiket állami kivitelezésbe/fenntartásba vonnak.

Legalábbis 2019 elejéig nem volt világos, azóta ugyanis a kormány az állami BMSK Zrt.-t (teljes nevén: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) tette meg központi Beruházási Ügynökséggé, azóta minden, a közbeszerzési értékhatárt elérő magasépítési beruházás ennek felügyelete alá tartozik.

Ha már a BMSK-nál tartunk, ahogy a neve is utal rá, az NSK mellett ez az egyik nagy állami sportlétesítmény-építő és -üzemeltető cég, hozzájuk tartozik például a Papp László Aréna vagy a Széchy Tamás Uszoda. És aztán ott van még a KKBK (Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja) Zrt., aminek a Puskás-stadion építésében is benne van a keze, de alá tartoznak az észak-csepeli/dél-pesti fejlesztések, egyebek mellett az olimpiarendezés romjain megvalósuló atlétikai központ. Továbbá a 2022-es kézilabda-Eb-re a Népligetnél építendő 22 ezer fős aréna, aminek csak a tervezése egymilliárd forintba kerül.

Szóval szó sincs arról, hogy a magyar állam sporttal kapcsolatos költései kimerülnének az NSK büdzséjében.

És mivel ezek a kiadások alaposan szét vannak szórva az államháztartásban, gyakorlatilag lehetetlen is megmondani, pontosan mennyi pénz megy el erre.

Legalábbis menet közben, utólag a központi költségvetés zárszámadásából kiderül, az állam mennyit költött az egyes funkcióira. A 2018-as büdzsé zárszámadása még nem nyilvános, 2017-ben Magyarország a GDP-je 1,2 százalékát, az összkiadásai 2,5 százalékát költötte sportra. Ez uniós összehasonlításban nagyon magas arány.

Számszerűen is az, több mint 300 milliárd forint, ezzel 2017-ben a kormány többet szánt sportra, mint felsőoktatásra. És akkor még nem beszéltünk a tao-támogatásokról, amiket a vállalkozások sportszervezeteknek juttathatnak, ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába. A sport kiemelt szerepe a költségvetésben azóta sem változott, és nem is fog: Szabó Tünde sportért felelős államtitkár 327 milliárdot mondott be 2020-ra, de ezek a számok általában nőni szoktak menet közben, úgyhogy szinte biztosan jóval több lesz az.