Egy százalékponttal javította idei és 0,6 százalékponttal jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett őszi World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában. A magyar gazdaság az előrejelzés szerint az idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal növekedhet a 2018-as 4,9 százalék után. Az IMF előző, tavaszi kiadványában az idei évre 3,6 százalékos, 2020-ra pedig 2,7 százalékos magyar GDP-növekedést prognosztizált. Már az áprilisban publikált tavaszi prognózis is 0,3 százalékponttal emelte meg a tavaly novemberben az idei évre kiadott és 0,1 százalékponttal a 2020-ra kiadott növekedési becslést.

Az IMF növelte inflációs előrejelzését is Magyarországra vonatkozóan. Az éves átlagos infláció eszerint a tavalyi 2,8 százalék után az idén és jövőre egyaránt 3,4 százalék lehet. Tavaszi prognózisában az IMF az idei évre 3,2 százalékos, 2020-ra 3,1 százalékos inflációt jelzett. A munkanélküliségi rátára vonatkozó becslésén az IMF nem változtatott: a tavaly októberi és az idei áprilisi prognózissal megegyező módon 2019-ben 3,5 százalékra, 2020-ban pedig 3,4 százalékra csökkenhet a 2018-as 3,7 százalékról.

A célok jók, ideje tenni értük

A magyar gazdaságot az IMF nem csak a WEO-jelentés keretében értékelte: a szervezet delegációja 2019. szeptember 24. és október 3. között folytatta le az Alapokmányának IV. cikkelye alapján a szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációját Magyarország vonatkozásában, az erről szóló jelentést is most tették közzé. A delegáció megállapította, hogy a magyar gazdaság növekedése a bizonytalan nemzetközi környezetben továbbra is felülmúlja a várakozásokat, olyannyira, hogy 2018-ban az európai élmezőnyben szerepelt. Értékelésében az IMF megfelelőnek tartja a monetáris politika laza, gazdaságösztönző irányultságát, valamint kiemelte, hogy a makroprudenciális politika segíti a pénzügyi stabilitás megőrzését – emeli ki a jelentésből a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A rövidtávú kilátásokat beárnyékolja azonban a lanyha globális növekedés, a világkereskedelmi ellentétek és a Brexit által keltett bizonytalansági.

A pozitív kibocsátási rés miatt a magyar gazdaság növekedési üteme a termelékenység és a termelési kapacitás növelését célzó strukturális reformok nélkül lassulni fog. Az IMF helyesli a kormány "Versenyképesebb Magyaroszágért" programját és ezzel kapcsolatban méltatja a Magyar Nemzeti Bank versenyképesség javítását célzó törekvéseit is, különösen a kis- és középvállalatok tekintetében.

A valutaalap szakértői szerint elérkezett az ideje reformok bevezetésének, amelyek orvosolni tudnák az ismert, vállalkozást gátló problémákat, ezekre a versenyképesség további javítása miatt lenne szükség:

• Egyszerűsíteni és gyorsítani kellene az adminisztrációs folyamatokat,
• Javítani kellene az államigazgatási és közbeszerzési gyakorlatokat,
• A kis- és közepes vállalkozások tekintetében egyszerűsíteni kellene a szabályozói környezetet, illetve ritkábban kellene azon változtatni.

A szakértők az államháztartás hiányának (és azáltal az államadósság szintjének) leszorítása érdekében is ajánlanak lépéseket:

• Az adókedvezményeket szűkíteni kellene,
• Az adófizetői bázist ki kellene terjeszteni,
• A szektoriális adók kivezetését folytatni kell,
• Az állami kiadásokat vissza kellene fogni, különösen az államigazgatást racionalizálni kellene, ezáltal vissza lehetne fogni a közalkalmazottakra kifizetett bérkiáramlást (az állami szférában felszabaduló munkaerő ráadásul enyhíthetné a versenyszféra munkaerő-hiányát),
• A közösségi közlekedés és az energiaárak támogatását szintén racionalizálni kellene.

A világgazdaság növekedése lassul

Ami a világgazdaság egészét illeti, a valutaalap már nem látja olyan jónak a helyzetet, mint Magyarország kapcsán. Az IMF az idén 3,0 százalékos, 2020-ban pedig 3,4 százalékos világgazdasági növekedésre számít. Az előrejelzést az áprilisban kiadott prognózisához képest az idei évre vonatkozóan 0,3 százalékponttal, a jövő évre vonatkozóan pedig 0,2 százalékponttal rontotta. Az áprilisi prognózis júliusban publikált frissítéséhez képest pedig az idei növekedési előrejelzést 0,2 százalékponttal, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal csökkentette. A 2018-as világgazdasági növekedés 3,6 százalék volt.

A világgazdasági növekedés lassulását elsősorban az ipari termelés széles alapokra kiterjedő, a fejlett és fejlődő térségekre egyaránt jellemző lanyhulásának tulajdonítja az IMF. Az autóeladások 2018-as 3 százalékos visszaesése például világszerte megzavarta a beszállítói láncok működését. Az aktivitás romlásához a világkereskedelmi ellentétek éleződése, valamint az üzleti bizalmi indexek gyengülése is hozzájárul.

A fejlett, ipari országokban 1,7 százalékos GDP-növekedést vár az IMF az idén is és jövőre is a 2018-as 2,3 százalék után. Az idei előrejelzést az áprilisi prognózishoz képest 0,2 százalékponttal, annak júliusi felülvizsgálatához képest 0,1 százalékponttal rontotta a valutaalap. A 2020-as növekedési előrejelzésen nem változtatott.

A világkereskedelmi forgalom növekedési üteme erőteljes lefékeződést szenved el az idén az IMF szerint. A tavalyi 3,6 százalékról a növekedési ütem az idén 1,1 százalékra mérséklődik, majd 2020-ban 3,2 százalékra tér vissza. Az idei növekedési előrejelzést az IMF 1,4 százalékponttal rontotta a júliusi, és 2,3 százalékponttal az áprilisi prognózisához képest. A jövő évit a júliusihoz képest 0,5, az áprilisihoz képest 0,7 százalékponttal mérsékelte.

Az infláció a tavalyi 2,0 százalékról 1,5 százalékra csökken az idén, jövőre pedig 1,8 százalékra emelkedik a fejlett, ipari országokban. A júliusi prognózisához képest mérsékelte inflációs várakozását az IMF, az ideit 0,1 százalékponttal, a 2020-ast 0,2 százalékponttal. A fejlődő térségekben a tavalyi 4,8 százalék után az idén 4,7 százalékos, a júliusi előrejelzésnél 0,1 százalékponttal kisebb, jövőre pedig 4,8 százalékos, a júliusinál 0,1 százalékponttal nagyobb inflációt vár az IMF.