Sorra jelentik be a fővárosi ellenzéki polgármesterek, hogy felfüggesztik a kilakoltatásokat. Ez arra mindenképp jó, hogy így időt nyernek a szegényeket büntető rendszerek leváltására. De ezek csak az első lépések, hiszen az önkormányzatok nem képesek az állam szerepvállalása nélkül felszámolni a lakhatási válságot. Még a fideszes városvezetőknek is hiányzik egy bérlakásprogram, csak nem beszélnek nyíltan róla.

Az önkormányzatok kezéből már több évtizede kicsúszott a helyi bérlakások kezelése, a rendszerváltás után ugyanis jó ötletnek látszott megszabadulni tőlük, így a bérlakások száma mostanra kilencszer kevesebb, mint a kilencvenes évek közepén: 18,7 százalékról 2,4 százalékra csökkent. A törvény szerint az önkormányzatnak biztosítania kell a hajléktalanság megelőzését, de az már nem világos, hogy ebbe mi fér bele.

Budapestre látogatott Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök és Orbán Viktor, valamint a két ország tárgyalói összesen nyolc megállapodást írtak alá. Biztosnak tűnik, hogy Magyarországot is érinteni fogja a jövőre elkészülő Török Áramlat gázvezeték, Oroszország tovább növeli az olajexportot, Putyin pedig arra is késznek mutatkozott, hogy csökkentsék a magyar-orosz kereskedelmi forgalmat jellemző magyar negatívumot.

Elkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik – ez már nem Orbán és Putyin találkozóján hangzott el szerencsére, Matolcsy György mondta az idén első alkalommal megrendezett Eurázsia Fórum konferencián. A jegybankelnök odáig jutott: Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd.

Létszámleépítésre kényszerül a Dunaferr – közölte Jevgenyij Tankilevics, az ISD Dunaferr cégvezetője egy levélben a dolgozókkal. A levél szerint a cég fél éve küzd problémákkal, Tankilevics komoly gazdasági és pénzügyi veszteségekre hivatkozik, és úgy fogalmaz, hogy "a helyzet komoly és súlyos, a tét pedig a vállalat jövője".

A cég ötezer dolgozójából 350 főt érint a tervezett leépítés. A szakszervezet vezetője azt ígérte: tárgyalnak még arról, hogy minél kevesebb munkavállalót küldön el a cég. Az ott dolgozók között van, aki szerint ennyit még kibír a Dunaferr, más pedig ennél is megengedőbb volt, szerinte a cég dolgozóinak felét el lehetne küldeni, csak nem mindegy, melyik felét. Ezzel nem mindenki ért egyet, többen úgy fogalmaznak, hogy a cég már most is a határon mozog, bármilyen elbocsátás komoly problémákat okozhatna a működésben.

A hét képe: 11 ezer doboz cigaretta hevert a Tisza mellett.

A világ negyedik legnagyobb autógyártó vállalata jöhet létre a Fiat Chrysler Automobiles és a PSA egyesülésével. Az FCA és a PSA eddigi tulajdonosai 50-50 százalékos arányban birtokolják majd az új autógyártót, és a pozíciókat is úgy osztják le, hogy egyenlő legyen a két összeolvadó cég súlya.

A két cég kommunikációja szerint úgy számolnak, hogy évente 3,7 milliárd eurót spórolnak meg azzal, hogy két helyen nem végzik ugyanazt az egy munkát – ez majdnem másfélszer annyi, mint a PSA tavalyi teljes profitja. Az FCA számára az lehet még különösen csábító, hogy a PSA autói sokkal környezetkímélőbbek, így aztán ha egybe kell számítani a járművek károsanyag-kibocsátását, sokkal kevesebb büntetést kell fizetnie Európában, mint ha önálló lenne. A PSA-t pedig kárpótolná az, hogy sokkal olcsóbban válthatná valóra a régi álmot, 1991 után visszatérni az észak-amerikai piacra.

Bármit is tegyen a kormány, valamint a jegybank, a magyarok nagy része változatlanul a készpénzben hisz. Erre a megállapításra jutott az OTP Öngondoskodási Indexe, amely már harmadik éve csökken, most áll a kutatás 13 éves történetének egyik mélypontján. Nagyjából 4900 milliárd forintot tartanak az emberek készpénzben maguknál.

Amikor megkérdezték, hogy miért tartja otthon a megtakarításait, 89 százalék úgy nyilatkozott, hogy kéznél legyen, ha szükséges, 67 százalék szerint túl kicsi a megtakarított összege, hogy befektesse, 52 százalék hamarosan fel akarja használni, 46 százalékot nem vonzanak a mostani alacsony kamatok. Ami pedig az öngondoskodást illeti, a magyarok nagy része továbbra is az államtól várja, hogy majd megoldja az időskori problémáit.

Kilencven éve omlott össze a New York-i tőzsde, elindítva a modern idők legnagyobb világgazdasági válságát. Az évfordulón felidéztük, pontosan mi is történt 1929. október 24-e és 29-e között, hogyan súlyosbította a krízist az Amerikában és Európában egyaránt elhibázott válságkezelés, és megnéztük, tanult-e a világ az akkori hibákból.

Két fontos tanulság volt, amelynek köszönhetően 2007-2008 után csak nagy visszaesés volt, nem teljes összeomlás: ha válság van, az államnak érdemes jobban beavatkoznia a gazdaság működtetésébe, a jegybankoknak pedig pénzt pumpálni a gazdaságba. Az viszont nyugtalanító mai szemmel nézve, hogy kilencven éve akkor jött el a teljes katasztrófa, amikor az Egyesült Államok büntetővámokat vezetett be sok külföldi termékre, és válaszul Európa szinte minden országa is protekcionizmussal rontotta még tovább a helyzetet.

7416 euró, azaz 2,43 millió forint áll egy átlagos magyar rendelkezésére 2019-ben – számolt a GfK. Ez havi szintre lebontva azt jelenti, hogy az átlag magyarnak 203 ezer forintja van havonta. A KSH egy nappal a kutatás megjelenése után jelezte, hogy a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700 forint. A mostani az első alkalom, amikor az egy főre jutó magyar vásárlóerő elérte az európai átlag felét (42 országról van szó, nem az EU-ról, annak az átlagát még mindig nem érjük el).

Elkészült a leggazdagabb magyar települések listája is – legalábbis az 5000 főnél nagyobbaké, így nem tudjuk meg, hogy Felcsút hogyan áll. Az egy főre jutó vásárlóerő alapján az első helyen változatlanul Üröm áll, de Gödöllő a második helyről lecsúszott a negyedikre, így a dobogón még Nagykovácsi és Budaörs áll. Budapesten az országos átlagnál közel 25 százalékkal nagyobb a fejenkénti éves vásárlóerő.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: