Készen áll a klímaegyezmény aláírására a magyar kormány négy feltétel teljesülése esetén. Akkor, ha

• nem az emberekkel, hanem a "legnagyobb klímarongálókkal", azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
• nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak,
• megmaradnak a kohéziós pénzek, mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
• ha támogatják az atomenergia használatát. A kormány szerint ugyanis a nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.

Az MTI birtokába jutott dokumentum szerint Magyarország nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyította klímavédelmi elkötelezettségét, hiszen azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent.

A magyaroknak, a cseheknek és a lengyeleknek továbbra sem tetszik az EU zöld megállapodása

A magyar kormány kommunikációs államtitkára Twitter-közvetítésével megsértette a Tanács eljárási szabályzatát, a történtekről Ursula von der Leyent is értesíteni fogják. Kovácsot a civil szervezetek háttéranyaga boríthatta ki, amelyet az uniós miniszterek is tanulmányoztak, miközben a Magyarországgal szemben indított eljárásról folyt meghallgatás. Kormányzati források állítják, az egész a magyar szóvivő magánakciója volt, de ezt azért nem árt fenntartásokkal kezelni.

Azt is tartalmazza, hogy 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Az ország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termékének bővülése 2-3 százalékkal az eurózóna átlagos GDP-növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is.

Az előterjesztésben azt is hangsúlyozzák, hogy Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ahhoz megvan az uniós cselekvési terv, és megvannak az ahhoz rendelt források. A magyar kormány vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni.

Ezzel szemben – mutatnak rá a dokumentum – az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezermilliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti.

Felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az uniós átlaga alatt van, egy főre vetítve a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.

Kitérnek arra is, hogy Magyarországon az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka megújuló energiából, ebből következően hazánk gond nélkül tudja teljesíteni az Unión belüli 2030-as klímacéljait.

Ezzel szemben – fejtik ki az előterjesztésben – a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok – mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

Ahogy korábban a Reuters értesülése alapján megírtuk, kifogást emelt Lengyelország, Magyarország és Csehország az Európai Bizottság európai zöld megállapodás (European Green Deal) nevű klímacsomagjával szemben. A stratégiát, amely azt vázolja fel, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett, hivatalosan csütörtökön mutatják be a brüsszeli uniós csúcson. A tervhez – amely egyebek mellett 100 milliárd eurónyi (33 ezermilliárd forint) beruházást generálna a klímaváltozás elleni harc jegyében – az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van.