Vizsgálatot indít a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF), miután az ARD német közszolgálati csatorna oknyomozó újságírói azt állították, hogy az Aján Tamás vezette szervezet nem tud elszámolni legalább 5,5 millió dollárral, ami olyan számlára került, amelyhez csak a magyar elnöknek volt aláírási joga.

Aján, aki 1976-2000 között főtitkára, azóta pedig elnöke az IWF-nek, nem reagált a megkeresésükre, és mi sem tudtuk elérni, a száma nem volt kapcsolható. A szövetség viszont hétfő este kiadott egy közleményt: azt állítják, hogy a Titkos dopping – az emelők ura című riportfilm állításai között több hazugság és megalapozatlan állítás is van, szerintük nem igaz, hogy bármilyen összeg eltűnt volna, az Ajánra vonatkozó állításokat visszautasították. Mindenesetre azt közölték, hogy bekérték a műsor angol nyelvű átiratát és a kutatási anyagokat, jelenleg ezekre várnak, és

amennyiben arra szükség van, független, külső segítséget vesznek igénybe az ügyek kinyomozásához.

Erre szükség is lehet, mert a szervezetet ezt megelőzően már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is vizsgálatra szólította fel.

Aján Tamás a riói olimpián

AFP / Goh Chai Hin

Az Aján Tamás elleni vádak mellett az ARD riporterei további súlyos állításokat tettek: a riport szerint visszaélések történhettek a sportágban végzett doppingvizsgálatoknál is.

Utóbbiról bizalmas dokumentumok kerültek az ARD birtokába, amelyek szerint 2008–17 között 453 világbajnoki vagy olimpiai érem közül 204-et olyan sportolók szereztek meg, akiknél az adott évben egyszer sem végeztek doppingtesztet a versenyen kívül időben, holott ezeknek az ellenőrzéseknek épp edzés idején van jelentősége. Az újságírókhoz került dokumentumok szerint főként olyan sportolókat, illetve országokat nem ellenőriztek, amelyek Aján hatalmi pozícióit erősíteni tudták, például Oroszország vagy Grúzia súlyemelőit.

A riport szerint a doppingoláson ért sportolók országai, illetve a szövetségek készpénzben fizettek ki évi 500 ezer dollár büntetést a nemzetközi szövetségnek, azt állítják, a büntetések ügyét Aján szoros felügyelet alatt tartotta.

Az ARD riporterei szerint az említett időszakban a súlyemelők körében végzett doppingvizsgálatok 77 százalékát a Magyar Antidopping Csoport (MACS) végezte el. A 2015-ös houstoni világbajnokságon viszont az amerikai szervezet, az USADA vizsgálódott, és mindjárt 24 gyanús doppingesetet talált, azeri és orosz sportolók adtak pozitív mintát, de moldáv atléták is megbuktak.

AFP / Vano Shlamov

A riport állítása szerint a moldáv súlyemelőknél a felkészülési időszakban elrendelt 101 doppingellenőrzést is mind a magyar ellenőrök végezték, és ezek nyomán egyszer sem indult eljárás doppingtesztek manipulálása miatt. Az ARD arra utaló jeleket talált, hogy a világszövetség által kért doppingellenőrzéseken az ellenőrök – azt valószínűsítik, hogy a MACS ellenőrei – pénzért cserébe elfogadtak manipulált doppingmintákat. Legalábbis egy titokban rögzített felvételen a moldáv súlyemelő-válogatott orvosa, Dorin Balmus arról beszélt, az ellenőrök tudták, hogy pénzt kereshetnek náluk, ha szemet hunynak a manipulált doppingminták felett. Azt állítja, hogy egy országos versenyen a tiszta minta ára 45-55 euró volt, nemzetközi versenyeken pedig 150-180 euró.

A műsorban elhangzik az is, hogy a kölni doppinglaborba az IWF által beküldött, a magyar doppingellenes szervezet, a HUNADO (ennek feladatait a MACS végzi) által levett minták tiszták voltak a 2015-ös houstoni világbajnokság előtt nem sokkal, majd a vb-n ugyanezen személyek mintái megbuktak. Hans Geyer, a kölni labor kutatója szerint ezt valószínűsítette, hogy az edzéseken más személyek vizeletét adták le, amit később a biológiai útlevél és DNS-vizsgálat is igazolt. A moldovai sportolók például Houstonban három pozitív mintát is adtak, mondja a labor, márpedig állításuk szerint a többi között ezeket is a sportolókat is magyar ellenőrök találták korábban tisztának.

A riportban olyan dokumentumot is bemutattak, amely alapján a HUNADO ellenőrizte a moldáv súlyemelőket 2014 októberében, vagyis több mint egy évvel a houstoni verseny előtt.

ARD

Az ARD által megnevezett MACS ügyvezető igazgatója, Tiszeker Ágnes visszautasította az állításokat és a film több részletét vitatta. A hvg.hu-nak azt mondta, ők csak magyar sportolók esetén dönthetik el, hogy kit, mikor, hol ellenőriznek, külföldi versenyzőknél nem. Ilyenkor ugyanis ők csak megrendelést hajtanak végre.

A moldáv felkészülési ellenőrzések esetében a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség doppingellenőrzéssel foglalkozó szervezetétől, a Clean Sport Comissiontól kapták meg az utasítást, ők készítették el az elosztási tervet. Tiszeker arra hivatkozik, hogy nem tudja, az IWF kitől és milyen ellenőrzéseket rendelt meg, így azt sem tudja, valós-e az ARD állítása, hogy a moldávokat csak ők vizsgálták volna 2008 és 2017 között.

Tiszeker Ágnes

Stiller Ákos

A MACS vezetője szerint az eredeti dokumentumfilmben nem úgy hangzott el, hogy magyar ellenőröket korrumpáltak volna, ott két külön állításként szerepelt, hogy mentek a magyarok ellenőrizni, illetve hogy volt, aki pénzt fogadott el. „Semmilyen konkrét vád nem hangzott el. Ha megnevezi az ARD, hogy melyik mintavételről vagy melyik moldáv útról van szó, visszakeresem, ki volt az ellenőr, és tudok kérdéseket feltenni. De egyelőre nem látom okát bárki ellen vizsgálatot indítani.”

A műsort megnéztük, abból az derül ki, hogy Balmusszal több beszélgetés is készült, több helyszínen, amelyeket rejtett kamerával rögzítettek. Az első felvételen mondja ki, hogy magyar ellenőrökről van szó, majd a riporter átkötő szövege után beszél a korrumpálásról. Azonban a riport állítása az, hogy a moldávokat a magyarok ellenőrizték, így vonhatták le a következtetést, hogy magyar ellenőröket vesztegettek meg.

Tiszeker arról is beszélt, 2015-ben nem voltak Moldáviában, viszont abban az évben a MACS ellenőrei a Houstonban megrendezett súlyemelő világbajnokságon az Amerikai Nemzeti Doppingellenes Szervezettel együttműködve dolgoztak, a pozitív esetek feltárásban ők is részt vettek. „Tudjuk bizonyítani, hogy ott voltunk” – mondta Tiszeker a hvg.hu-nak. A MACS által a cikk megjelenése után kiadott közleményében ugyanakkor azt is jelezte: a szervezet nem kapott bejelentést szabálytalanságról.

Az esetet a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vizsgálhatja ki, amely egyelőre nem szólalt meg. Tiszeker azt mondta, egy ilyen vizsgálatnak állnak elébe, a teljes adatbázist a szervezet rendelkezésére bocsátják. A WADA ellenőrizheti ugyanakkor azt is, hogy az IWF pontosan milyen ellenőrzésekre és kiknek adott megbízást.

A WADA felelősségét firtatta a riport után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is. A szervezet ugyanakkor azt közölte, „teljes mértékben megbízik” a doppingellenes szervezet működésében, és abban kéri a segítségét, hogy „minden olyan személy maradjon távol az olimpiától, aki érintett a doppingkódex elleni állítólagos vétségekben". A világszervezet visszautasította a filmben elhangzott állítást, amely szerint a NOB is birtokában van a legtöbb olyan dokumentumnak, amelyeken a műsor állításai épülnek.

Korrupció vagy korrupciós kockázat?

Mivel általában arra nincs közvetlen bizonyíték, hogy valóban létezne korrupció a doppingvizsgálatok körül, a téma kutatói azt tudják csak teljes bizonyossággal vizsgálni, hogy mekkora a korrupciós kockázat. Ez pedig nemzetközi szinten is jelentős. A kockázatot két tényező növelheti:

• ha a doppingellenes szervezet azok zsebében lehet, akik szeretnék, hogy kevesebb botrány legyen,
• ha egyes ellenőröket vagy szervezeti részegységeket tudnak megvásárolni.

A nyilvános információk alapján az nem bizonyítható, hogy személyes szinten nagy a korrupciós kockázat, a szervezeti szintű veszélyeket azonban nem lehet kizárni. Már a WADA sem ússza meg a korrupció kockázatát – írták elemzésükben a Columbia Egyetem kutatói. Pedig a világszövetség komoly eredményeket is fel tud mutatni, ők buktatták le például az államilag szervezett orosz doppingprogramot, és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség korrupciós botránya is részben az ő jelentésük miatt robbanhatott ki.

De ettől a kockázat még adott. Például azért, mivel a szervezet költségvetésének a felét a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól kapja, a másik felét pedig a tagországainak központi költségvetéséből (Magyarország például 2020-ban 64 ezer dollárt, körülbelül 19 millió forintot fog befizetni). Vagyis a pénzek olyan helyekről érkeznek, ahol – szigorúan feltételes módban – komoly érdek fűződhet ahhoz, hogy adott esetben eltussolhassanak doppingügyeket.

Biológia minták maradványait tartalamzó kémcsövek egy WADA által akkreditált laborban

AFP

Travis Tygart, az Amerikai Doppingellenes Ügynökség vezérigazgatója évi 75-100 millió dollárra becsülte az összeget, amelyre a WADA-nak a sportszövetségektől és a tagállamoktól független keretből szüksége volna ahhoz, hogy igazán hatékonyan tudjon működni. Ez minimum a duplája annak a 37,4 millió dollárnak, amennyiből a szervezet 2020-ban gazdálkodhat.

De nemrég Witold Banka, a WADA január 1-jén hivatalba lépett elnöke is arról beszélt: ha a 37,4 millióhoz hozzáadjuk a nemzeti doppingellenes szervezetek költségvetéseit is, azt kapjuk, hogy évente 260 millió dollár megy a dopping elleni harcra. Ez nagyjából a 4 százaléka csak a NOB egy olimpiára jutó szponzori és tévés bevételeinek. Banka szerint elsősorban ezekből a bevételekből kellene nagyobb részesedést kiharcolni, emellett céges szponzorokat megnyerni.

Az örök ellenőr, a MACS

Ami a magyarországi rendszert illeti: a Nemzeti Doppingellenes Szervezet (HUNADO) feladatait 2007 óta egy magánvállalkozás, a Magyar Antidopping Csoport Nonprofit Kft. (MACS) látja el. Az állam (az elmúlt években többször változott, hogy ki felelős a területért, most épp az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emmi) pár évente nyílt közbeszerzést ír ki a feladat ellátására, a MACS ezeket rendre megnyeri. Legutóbb 2016 elején kapták meg a megbízást, amely 2019 végéig élt. Az Emmi 2019 decemberében írta ki az új közbeszerzést, az ajánlatokat 2020. január 16-ig lehet beadni, az új szerződés 2020. február 1-től 2023 végéig fog élni.

Borítékolható volna, hogy ismét a MACS lesz a nyertes, a kiírás szerint ugyanis a jelentkezőkkel szemben támasztott minimális követelmény az elmúlt három évben elvégzett legalább évi 500 darab doppingvizsgálat egy WADA által akkreditált laboratóriumban, a nemzetközi követelményeknek megfelelő mintavétellel.

Az elmúlt négy évben az Emmi évi 405 millió forintot fizetett a MACS-nak az állami doppingellenes szervezet feladatainak ellátásáért. A tárca sokkal bőkezűbb, mint az előző megbízó, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), amely 2015-ben 231 milliót, 2014-ben pedig 192 milliót fizetett. Ezekkel az összegekkel együtt a MACS teljes bevétele az alábbiak szerint alakult:

A 2017-es bevétel jól láthatóan kiugró volt, ezt minden bizonnyal az abban az évben megrendezett vizes vb magyarázza. A MACS ügyvezetője, Tiszeker Ágnes a vb előtt egy konferencián azt nyilatkozta: a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) kétmillió dollárt fordít arra, hogy a résztvevőket a világbajnokságra felkészülés során, versenyen kívül ellenőrizze. A vizes világbajnokság alatt összesen kétszázan vettek részt a doppingellenőrzési folyamatokban. Az ötven ellenőr munkáját a delegált kísérők, az úgynevezett chaperonok és önkéntesek segítették.

Ami a kiadási oldalt illeti, a MACS a legtöbb pénzt „anyagjellegű ráfordításként” szokta könyvelni, 2018-ban (vagyis a legfrissebb beszámoló szerint) 429 millió forintért vásároltak, fizetésekre csak 164 millió forint ment el. Ebből 14 alkalmazott bérét gazdálkodták ki. A közhasznúsági jelentésük tanúsága szerint Tiszeker Ágnes juttatása 25,8 millió volt, szóval havonta 2,15 millió – 2013-2014-ben még mindössze 1,2 milliót kapott egész évre. A maradék 13 alkalmazottra 138 millió forint maradt 2018-ban, fejenként és havonta 886 ezer forint – ebből még lejönnek a munkáltatói és munkavállalói járulékok és adók, úgyhogy a MACS-alkalmazottak nem büszkélkedhettek valami vaskos nettó fizetéssel.