És akkor kiderült, hogyan költene el a kormány 50 ezer milliárd forintot

És akkor kiderült, hogyan költene el a kormány 50 ezer milliárd forintot

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A szemétdíjról vitázik Budapest és a kormány; bemutatták az 50 ezer milliárd forintos klímavédelmi programot; korrupciónak minősítenék az orvosok a hálapénzt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Bemutatta a kormány a Magyarország klíma- és energiapolitikáját 2030-ig meghatározó stratégiáját. Két alapelv egyértelműen látszik a dokumentumban: a háztartási energia ára nem növekedhet, az atomenergia pedig marad. De az is kiderül, hogy a Mátrai Erőmű leállásával nem számolnak. A kormány számításai szerint a 2050-ig karbonsemlegessé válás 50 ezer milliárd forintba kerülni, és ennek egy részét az EU-s forrásoktól remélik.

Korábban szakértőket kértünk meg, hogy elemezzék az 50 ezer milliárd forint elköltéséről szóló terveket. Ők arra jutottak: a kormány valós adatok alapján számolhatta ki ezt az összeget, csakhogy valójában 3100 milliárdból mindent meg lehetne oldani. A földgázról hidrogénre átállásra például 43 ezer milliárd forintot szánna a kormány, de a szakértők szerint ez teljesen fölösleges, inkább a nyugati példát kellene követni és villamos energiára átváltani a lakossági gázfogyasztást. A napelemekre tervezett 4200 milliárd forint helyett 2800 milliárd a reális összeg, a töltőpontok hálózatának kiépítése pedig legfeljebb 300 milliárd forint, nem 3000 milliárd, ahogy a kormány számol.

Mi lesz a programból?

A kórházak és a szemétszállítás ügyében folytatódott a héten a főváros és a kormány csatája. Karácsony Gergely egy interjújában arról beszélt, hogy az állami kukaholding egyelőre nem fizette ki a fővárosi szemétszállítást és hulladékgazdálkodást végző FKF-nek az elvégzett feladataiért járó pénzt, ami évi 10 milliárd forint mínuszt jelent Budapestnek. Azt közölte: az atlétikai világbajnokság rendezését csak akkor erősíti meg, ha a kukaholding fizet, hiszen ez is a megállapodás része. Pénteken aztán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy végre megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy rendelete, amely alapján úgy látják, a főváros hozzájuthat a pénzéhez.

©

A főpolgármester arra is kitért: a kormánnyal kötött megállapodásból járó egészségügyi pénz egy részét arra költi a főváros, hogy minden budapesti, akinél daganatos megbetegedést gyanítanak, hét napon belül hozzájuthasson a szükséges CT és MR vizsgálatokhoz, és újabb három munkanapon belül a lelethez.

De nem csak jó híreket kapott Budapest. Jávor Benedek nyilvánosságra hozta azt a prezentációt, amely alapján a Népszava arról írt, hogy a kormány elvonna a fővárostól uniós forrásokat. A terv önmagában nem jelentené a források elvonását, „az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből”. A kormány megpróbálta ezt megcáfolni, de valójában egészen másról beszélt. Fürjes Balázs államtitkár pedig arról adott interjút, hogy a kormány már csak nevelési célzattal sem ad több pénzt a Biodómra, sem a Lánchídra.

Mire számíthat Budapest?

Béremelés nélkül nem tartható az egészségügy helyzete – írta a Magyar Orvosi Kamara. Azt is javasolták, hogy a hálapénz elfogadása minősüljön korrupciónak, és legyen külön tétel a Büntető Törvénykönyvben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: a bérek nőnek, a kamara pedig nyugodtan tilthatja a hálapénz elfogadását az etikai kódexében.

©

Emlékezetes, Orbán Viktor azt jelentette be az évindító sajtótájékoztatóján, hogy az egészségügyi fejlesztéseknél prioritás a kórtermek és közös helyiségek kifestése. Mintha azt kellene leginkább elkerülni, hogy fényképezhető módon látszódjon, hogy a kórház csődben van. Áttekintettük a magyar egészségügy helyzetét, és arra jutottunk: a legfontosabb problémáról nem beszélt Orbán, arról, hogy a rendszer túl kevés pénzt kap. Az összeg ugyan évről évre nő, de ennek nagy részét elviszik a fizetések, az áfaváltozások, és az, hogy a romló forintárfolyam miatt folyamatosan drágulnak a külföldről beszerzett eszközök és gyógyszerek.

Ön büntetné a hálapénz elfogadását?

A hét képe: az új szabály szerint zászlókkal jelzik, melyik sertéshús melyik országból származik.

©

Nem csak a gyárakat és az autókat lehet okolni a légszennyezésért: vannak olyan területei az országnak, ahol a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. A Sajó-völgyben jártunk, hogy megnézzük, mit tehetnek azok, akik jobb híján használt ruhát és műanyagot égetnek el telente.

A háztartási célú tüzelőanyagokra jelenleg nincsen semmiféle rendelet vagy norma, így elvileg bármit elégethetnek a mélyszegénységben élők. A környéken a legtöbben háztartási tüzelésre alkalmatlan lignittel fűtenek, már csak azért is, mert a tűzifa az elmúlt öt évben harmadával-negyedével drágult. Mások a már bezárt bányákban keresnek egy kis szenet. De a környéken sokan bármit elégetnek a régi kályháikban, ám gyakran így sem tudják kifűteni a lakásukat.

Mit lehet tenni?

Bezárt a Budapest Airport bádogvárosa, két nappal az után, hogy megnyílt az új beszállítócsarnok első üteme. A létesítmény teljesen idén nyárra készülhet el. Az új létesítménnyel 3000 négyzetméterről közel 11 500 négyzetméterre, vagyis majdnem a négyszeresére nő a légitársaságokat kiszolgáló alapterület.

A móló építése mintegy 8,3 milliárd forintba kerül, amit teljes mértékben a Budapest Airport Zrt. finanszíroz. Ami pedig a repülőtérre kijutást illeti: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára azt ígérte, hogy januárban lezárják a megvalósíthatósági tanulmányt, amely számba veszi, hogyan lehet szélesebb, gyorsabb elkülönülő és valóban gyorsforgalmi utat kialakítani.

©

Mikor adják át az új gyorsforgalmi utat?

Legalább 115 ezer kacsát és 53 ezer pulykát kell leölni, miután három napon belül két gazdaságban is a madárinfluenza kórokozóját azonosította a Nébih. A hatóság mindenkit igyekszik megnyugtatni: nyugodtan lehet továbbra is baromfihúst enni, egész Európában nem fordult még elő emberi megbetegedés a most kimutatott H5N8 altípus kapcsán.

De a tenyésztők ettől még nem lehetnek nyugodtak. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács igazgatója magyarázta el kérdésünkre: az EU-n belül csak a madárinfluenzát elszenvedő gazdaság környékéről érkező terméket nem lehet eladni, az unión kívüli országok viszont dönthetnek úgy, hogy visszaküldenek minden magyar árut. Ezeket aztán az EU-ban kell valahogy eladni, így felesleg lesz az unióban, azaz nyomott árakon folyhat a kereskedelem.

©

Mi jön ez után?

490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron. A részletes adatok szerint egy személy átlagosan 43 ezer forintba került, ami egy 5 fős család esetében 216 ezer forintot jelent. Ennek egy kis részét állták a családok, a többi állami támogatás volt.

A nyaralók mégis arra panaszkodtak, hogy lepusztultak a helyek, a takarítást pedig elhanyagolják. A Hunguest Hotels kérdésünkre azt írta: “tényszerűen igaz, hogy mindkét szálláshely felújítás előtt áll”, ám szerintük “ennek ellenére a Club Aliga és a Hullám is alkalmas a vendégek kiszolgálására: a szobák jól felszereltek, tiszták, és természetesen minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek.”

Mi legyen a következő lépés?

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon:

Hozzászólások