Az idei költségvetését a legtöbb önkormányzat bizonytalankodva fogadta el, elsősorban azért, mert az iparűzési adó sorsa a levegőben lógott. Aztán március elején beütött a krach, a járvány miatt szinte azonnal bezártak a művelődési házak, könyvtárak, mozik, fürdők, de a helyi vállalkozóknál is igyekeztek méltányosak lenni, ez is pénzt vitt el a települések kasszájából.

Szeged az elsők között húzta le mozi, művelődési házak és sportlétesítmények rolóját, itt már a március 11-i esti filmet sem vetítették le. Botka László pedig az elsők között jelentette be azt is, hogy elengedi az önkormányzat a vendéglátósok bérleti díját, ha bezárnak az ilyen profilú vállalkozások. Március 30-ig az ötszáz vállalkozó-bérlő majdnem fele jelezte, hogy él ezzel a lehetőséggel, az önkormányzat tájékoztatása szerint ez havonta mintegy 50 milliós bevételkiesést jelent a városi kasszában. Csakhogy Szeged költségvetésének főösszege 78 milliárd forint, itt még lehet húzni az időt, de például Szentesen ennek a tizedéből gazdálkodnak. Itt a teljes bevételre vetítve szintén 50 millió forintos kieséssel számolnak. Néhány vállalkozónak már dobott mentőövet a kormány, most az önkormányzatok azt remélik, hogy a keddi miniszterelnöki gazdaságélénkítő csomagból nekik is jut, akár közvetve is.

A kisvárosok azok a települések, ahol működnek önkormányzati cégek, strandok, és terveztek fejlesztéseket is, de jóval szűkösebb a játéktér, mint a nagyvárosokban, pont azokat a cégeket kellett első körben lezárniuk, ahonnan egy kis pénzre lehetett számítani, az amúgy is pénznyelő feladatokat viszont fel kellett pörgetni. Hódmezővásárhelyen már meghozták a döntést, amivel a bevételkiesést próbálják majd kompenzálni, de ha nem érkezik a kormánytól mentőöv, akkor júliusban bedobják a törölközőt. Több kisvárosban már variálnak, amíg lehet, az önkormányzati alkalmazottak szabadságolásával, átirányításával.

Szentesen az aranytojást tojó tyúkot kellett először „levágni”

Az 50 millió forint havi mínuszból 30 millió az önkormányzati üdülőközpont leállásából jön össze a 27 ezer fős városban. Az önkormányzati cég nyereségesen működött, nagyjából 200 millió forint árbevételt hozva minden évben, ez bukott be először, itt maradtak el a szállásfoglalások, a szabadidős programok. Egy másik önkormányzati cégüknél, a Szentesi Városi Szolgáltató Nonprofit Kft.-nél is veszteségekkel számolnak, hiszen egyfelől az üzleti célú ingatlanok esetében itt is kedvezményeket biztosítottak a vállalkozó bérlőknek, másfelől idetartozik a közétkeztetés is, ahol a szokásos 3600 adag étel helyett most csak 1000 adagra van igény. A 7,7 milliárdos költségvetésből, papírforma szerint 5,2 milliárd megy működésre, a többi a fejlesztésre, de ez utóbbihoz kell hozzányúlni, ha nem kapnak állami támogatást.

Nyárig tudják fizetni a városi cégeknél dolgozókat

„Már mindent kifestettünk, fertőtlenítettünk” – mondja Szabó Zoltán, Szentes polgármestere arra utalva, hogy a 14 önkormányzati intézménynél és cégnél próbálták úgy ütemezni a feladatokat, hogy ne kelljen senkit elbocsátani. Többeket szabadságra küldtek, ám a lehetőségek tárháza véges, egyelőre home office-ban fejlesztenek az óvónők, és vannak olyan feladatok, amelyeket folyamatosan el kell végezni. Az 500 munkavállalót a végtelenségig finanszírozni az városi büdzséből szinte lehetetlen. Ráadásul Szentesen is, mint ahogy sok kisvárosban, méltányosságból elengedték átmenetileg az üzletek bérlőinek a díját, így ez is mínuszt jelent a városnak, és nem mondták fel a kisebb, helyi vállalkozókkal kötött szerződéseket sem. „Előbb-utóbb a szociális irodánk előtt állnának ők is sorban” – indokolja a lépést a szentesi polgármester, aki szerint viszont a fejlesztéseket sem lehet leállítani, mert annak meg középtávon lenne katasztrofális következménye.

Hódmezővásárhelyen már vasárnap bejelentette Márki-Zay Péter, hogy a 400 önkormányzati cégnél vagy hivatalban dolgozónak majd választaniuk kell, vagy otthon maradnak, és a bérük negyedét kapják meg, vagy négy órában még hasznos munkát végeznek. A harmadik eshetőség pedig az, hogy átirányítják más munkára, akár a most több erőforrást igénylő szociális szférába, vagy más karbantartási feladatokat kell majd elvégezniük a városban. Hódmezővásárhelyen péntekig tizenhatan jelezték, hogy nyolc órában bármilyen munkát elvégeznének. Márki-Zay Péter szerint az biztos, hogy nyáron, ha nem változik a helyzet, már hiteleket kell felvennie a városnak.

A jászberényi polgármester legalább valami útmutatást várna, hogyan oldják meg a dolgozók foglalkoztatását. Küldjék őket szabadságra, fizetetlen szabadságra, táppénzre? A 26 ezres kisvárosban két önkormányzati cég van, összesen közel ötven munkavállalóval, a rendezvényszervezéssel foglalkozó nonprofit szervezetüket kellett azonnal "bezárni". Pont április 3-án tartották volna a városnapjukat, ennek is lőttek. Van a városban strand, ezt egy magáncég üzemelteti, de már jelentkezett, hogy szüneteltetné a bérleti díj fizetését.

Jászberényben is több ingatlant bérelnek vállalkozók, itt is fájni fog, ha ezek is bedőlnek. A napokban ülnek le a településen, hogy egyfajta rendszert próbáljanak meg kidolgozni arra, hogyan gazdálkodjanak az önkormányzati munkaerővel, de még napokra sem látnak előre. A városban az Electrolux jelentette be még az ősszel, hogy bezár a gyár, most mintha csend volna, de a polgármester biztos benne, hogy a nyolcszáz ember elbocsátását nem fogják megúszni, pedig a kormány hatpontos mentőcsomagjából még semmi nem valósult meg.

TÖOSZ elnök: Várjunk még egy-két hetet

„Rövidesen elválik, hogy milyen szelet jut az önkormányzatoknak” – reagált a szorult helyzetre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Tab polgármestereként lát néhány olyan területet, ahol meg lehet fogni a pénzt, ilyenek például a rendezvények, vagy halasztható karbantartások – persze, ha van megtakarítható pénz. Schmidt emlékeztetett: az önkormányzati törvény szerint csak nullás költségvetést fogadhat el egy település, de sokszor jobb híján, hogy egyensúly legyen a kiadási és a bevételi oldalon, ez utóbbi mögé betolnak egy-egy ingatlant, vagy akár önkormányzati cég bevételét, amiről persze mindenki tudja, hogy nem sok realitása van annak, hogy teljesülni is fog.

A TÖOSZ elnöke szerint az adókat március közepéig feltöltötték, de a szeptemberi teljesítések a homályba vesznek. Schmidt Jenő becslése szerint az önkormányzati szektorba legalább 200 milliárd forinttal kevesebb fog befolyni, ez 300 települést érint, és 70 milliárddal az idegenforgalmi adó is csökkenni fog. Innentől kezdve tényleg az számít, hogy a kormány mit fog lépni. „Ezek egy része valószínűleg pótolva lesz, de a másik fele nem. Úgyhogy, az önkormányzatok tényleg kezdjenek el válságterveket készíteni, hogyan és miképp akarják túlélni az elkövetkező évet” – zárta rövidre az elnök.