Munkalehetőséget, de méltóságteljes munkavégzést és nem "rabszolgamunkát" szorgalmazott mindenki számára Ferenc pápa május 1-jén, munkás Szent József egyházi ünnepnapján.

Az egyházfő az ember hivatásának nevezte a munkavégzést, amellyel alkotni képes, valamint fenntarthatja családját is. "Az ember alkotó és munkájával alkot (..) jót és szépet" – mondta a pápa, hangsúlyozva, hogy a munka ezzel együtt az embernek méltóságot is ad.

Egy munka és bevétel nélkül maradt családapa példáját idézte, aki a szegénykonyhán azt mondta, nem kenyeret kér, hanem lehetőséget arra, hogy maga keresse meg ugyanezt.

"A munka méltósága sajnos el van taposva (...) ma is sokan rabszolgaként dolgoznak, akiktől elvették a munka szabadságát" – jelentette ki Ferenc pápa, azokra utalva, akik "a túlélésért dolgoznak, kényszermunkát végeznek, igazságtalan körülmények között, rosszul vannak fizetve". A pápa a napi munkából élőket említette, akiket "minimális bérért nem nyolc, hanem tizenkettő, akár napi tizennnégy órán át dolgoztatsz" – fordult egy képzeletbeli munkaadóhoz. A társadalombiztosítás és nyugdíj nélküli bejárónőket is említette.

"Ez nemcsak Ázsiában történik így, hanem itt, hozzánk közel is"– hangoztatta. Úgy vélte, a mai munka világa "diktátor-rabszolga" kapcsolatra süllyedhet.

Ellenpéldaként azokat a vállalkozókat hozta fel, akik dolgozóikról gyermekként gondoskodnak. Akik úgy gondolják, hogy ha valakit elbocsátanak, az olyan mintha saját magukkal tennék ugyanezt.

Ferenc pápa azt kérte a munkások védőszentjeként tisztelt Szent Józseftől, "segítsen küzdeni a munka méltóságáért, azért, hogy mindenkinek legyen munkája, és méltóságteljes legyen. Ne rabszolgamunka".