MNB-jelentés: lesújtó a magyar egészségügy és az oktatás helyzete

MNB-jelentés: lesújtó a magyar egészségügy és az oktatás helyzete

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jegybank kedden megjelent 2020-as versenyképességi jelentése alapján nem sok jó mondható el az országról azon túl, hogy élen jár a lakosság bevonásában az államadósság finanszírozásába.

Idén 16 uniós országban készült versenyképességi jelentés, köztük Magyarországon – idézi a magyar 2020-as versenyképességi jelentést kedden bemutató Baksay Gergelyt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatóját a Portfolio. Mint írják, a jegybank honlapján megjelent dokumentumból kiderül:

Magyarország a versenyképességi indexen 100 pontból 47,4-et ért el.

Ezzel az európai rangsorban eléggé hátul szerepel hazánk, de a visegrádi országok többségét megelőzi. A magyar számok kifejezetten a tudásalapú társadalom és az egészséges társadalom mutatókban alacsonyak. Az oktatást illetően a jelentés olyan megállapításokat tesz, mint például:

Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke közel kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között.

Az uniós és visegrádi átlagnál magasabb az iskolai végzettség nélküliek aránya (12 százalékos), a felsőfokú végzettségűeké pedig alacsonyabb, alig haladja meg a 30 százalékot. A kutatás és fejlesztésben (k+f) is elmarad az uniós és régiós átlagtól az országban, a lakosság számához mérten a bejegyzett szabadalmak száma a töredéke a többi országénak. Az MNB szerint e problémán a digitális fejlesztések segíthetnének, például az e-közigazgatás.

Az egészségügyről ugyancsak nem túl hízelgő megállapításokat tesznek. Azt írják például a jelentésben, hogy a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban. Magyarországon a harmadik legnagyobb – 29 százalékos – az elhízott emberek aránya. Problémaként jelzi a jegybank jelentése azt is, hogy az egészségügyi magánkiadásokat nem intézményesült formában – például egészségpénztárakon vagy magán biztosítókon keresztül – költjük.

Ugyanakkor Magyarország élen jár a lakosság bevonásában az államadósság finanszírozásába – idézi Baksayt a Portfolio.

A koronavírus kezelését is eredményként mutatják be, ami növelte az ország versenyképességét. A termelékenységi mutatók főleg a nagyvállalatok esetében javulnak az MNB felmérése szerint, a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) tekintetében már kevésbé. A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya nagyon alacsony, az MNB szerint jó lenne, ha inkább a hazai kkv-k termékeit használnák. Ahhoz, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak, csökkenteni kell az adóterheiket.

A magyar bankok működési költségei a legmagasabbak az unióban

– állapítják meg továbbá. Az MNB szerint ennek az az oka, hogy kevés az online szolgáltatás. (A Magyar Bankszövetség a tranzakciós illetéket okolja a magas költségekért.)

A külföldön dolgozók aránya a magyar népességben 6,5 százalékos, ami nem elhanyagolható, hiszen 650 ezer embert jelent, de nem kiemelkedő régiós viszonylatban.

Hozzászólások