A nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extra kifizetést kaptak, jövőre pedig megindul a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállítása - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek. A lap szombati számában az államtitkár felidézte, hogy a múlt év végén mintegy 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek postáztak rezsiutalványt, ezt megelőzően 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kaptak Erzsébet-utalványt az időskorúak. Ezzel évente 22-26 milliárd forinthoz, négy év alatt összesen százmilliárd forinthoz jutottak a nyugdíjasok. Nyugdíjprémiumot első alkalommal 2017-ben, majd 2018-ban és tavaly is folyósított az állam. Az első évben 27,7 milliárdot, a másodikban 41,2 milliárdot, a harmadikban 52,3 milliárdot, vagyis három év alatt több mint 120 milliárd forintot fordított erre a költségvetés.

Nyugdíjprémium a törvény szerint akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, az idén viszont a koronavírus-járvány miatt zsugorodni fog a magyar gazdaság, nagyjából három százalékkal.

Jövőre viszont megkezdődik a 13. havi nyugdíj négylépcsős visszaállítása, az első ütemben, februárban negyedhavi nyugdíjat kapnak kézhez a jogosultak, összesen 77 milliárd forintot. 2022-ben félhavi összeg jár majd, 2023-ban háromnegyed havi, 2024-ben és később pedig már a teljes havi ellátás érkezik 13. havi juttatás címén - mondta az államtitkár.

A kormány számításai szerint 2021-ben már nőni fog a gazdaság, várhatóan 4,8 százalékkal, és ez azt is jelenti, hogy az állam nyugdíjprémiumot folyósíthat. Erre a célra a Nyugdíjbiztosítási Alapban 53 milliárd forintot különített el a költségvetés.

Tállai András arról nem beszélt, hogy az elmúlt években az átlagkereset messze az inflációt (így a nyugdíjemelés mértékét) meghaladó mértékben nőtt, ezért a nyugdíjak egyre jobban leszakadtak a keresetekről.

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, Karácsony Mihály ezért népszavazási kérdéseket adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Az elsővel azt akarta elérni, hogy az év elején esedékes nyugdíjemelésnél egyenlő arányban vegyék figyelembe "a költségvetési törvényben előre jelzett fogyasztói árindex és a bruttó bér- és keresettömeg nagyságát". Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem hitelesíthető, mert a központi költségvetés módosítására irányul, ám erről nem lehet népszavazást tartani, és nem felel meg az egyértelműség követelményének sem.

Egyébként a gazdaság helyzetét illetően elég nagy a bizonytalanság, most úgy tűnik, a 2020-as recesszió nagyobb lehet 3 százalékosnál, a 2021-es növekedés (pláne a 3,5 százalék fölötti növekedés) pedig koránt sem biztos.