Február óta most először csökkent a munkanélküliek száma, a júniusi 376 ezerről július végére 366 ezerre apadt a regisztrált álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint, miközben a hetedik hónapban még mindig 45 ezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál. Még így is rekordmagas a mutató, a februárihoz viszonyítva 100 ezerrel többen vannak állás nélkül, ráadásul a 366 ezer állástalan közül nagyjából 150 ezer ember semmiféle ellátást nem kap. A KSH pénteken közölt adatai szerint júliusban 218 ezer volt a valamilyen támogatásban részesülő munkanélküliek száma.

Orbán Viktor még áprilisban azt ígérte, hogy annyi munkahelyet fog teremteni a kormány, ahány a járvány miatt megszűnt. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a munkahelyteremtésben sincs csodafegyver a kormány kezében.

Fazekas István

Az április végén induló két bértámogatási programjával több mint 200 ezer munkahelyet támogatott a kormány. De ezek csak az április végén, május elején még állásban levőkön segítettek, akiket addigra már elküldtek, azokon nem. A részmunkaidős támogatás után májusban a munkahelyteremtésre is adtak pénzt, ezzel a kormányzati kommunikáció szerint 34 ezer embernek adtak munkát. Ezt a programot írták át júliusban úgy, hogy csak tartós munkanélküliek, illetve pályakezdők foglalkoztatása esetén jár a támogatás. Vagyis a járvány miatt állás nélkül maradtakon ez sem segít, hiszen a "tartós" azt jelenti, hogy a legalább hat hónapja álláskeresők kerülhetnek be ebbe a programba, márpedig a koronavírus miatt bedőlt vállalkozások március közepétől küldték el a dolgozóikat.

Orbán Viktor alternatívaként a honvédséget és az állami cégeknél megnyíló álláslehetőségeket lebbentette meg a munkanélküliek előtt, illetve a kormány stratégiai megállapodást kötött egy munkaerő-kölcsönző céggel. A Prohumán 2004 oldalán, a „Találj állást” fülre kattintva valamivel 100 feletti ajánlatot találunk, a honvédségnél június közepén közel négyezer nyitott „állásról” beszéltek, de csupán hatszáz körüli jelentkezőről számoltak be. Az állami cégek programja pedig az elmúlt hónapokban sem jutott sehová.

Fazekas István

A harmadik megoldás a közmunka, ám itt sem rózsás a helyzet. Az elmúlt években fokozatosan csökkenő, 2019-ben 180 milliárd forintos éves közfoglalkoztatási keretet az idén – még a koronavírus előtt – a kormány 40 milliárd forinttal vágta vissza, és mivel a közmunka évadnyitója márciusban van, így pont a járványhelyzet előtt tudta meg sok közfoglalkoztatott, hogy idén nem lesz munkája: márciustól 15 ezerrel kevesebben kezdték meg a szezont. Ezzel pedig a közmunkából kipörgettek is duzzaszthatták az áprilistól állás nélkül maradtak számát.

Van, ahol a munkaerőhiány nagyobb gond

A megkurtított közmunkáskeretet nem egyenlő arányban vonták el mindenkitől. Borsodban még így is több lehetőség maradt, de Csongrádban például felére csökkent a keret – még úgy is, hogy augusztus elsejétől újabb ötmilliárd forinttal toldották meg. Most viszont egyelőre az egyeztetés zajlik a munkaügyeket bonyolító járási hivatalok és az önkormányzatok között arról, hogy mely településen mennyien jelentkeznének újra közmunkára, egyelőre úgy tűnik, hogy sokkal többen nem lesznek a jelenleginél.

A hvg.hu több polgármestert is megkeresett, hogy vajon hányan kilincselnek, hogy jobb híján a nettó 54 ezer forintos jövedelmet jelentő közmunkába meneküljenek, és egymástól nagyon eltérő képet kaptunk. A csongrádi, nyolcszáz lakosú Öttömösön a polgármesternél hárman jelentkeztek, hogy szeretnének bekerülni a közfoglalkoztatásba, de időközben ketten munkát találtak, egy meg egyszerűen visszalépett. Mórahalmon ellenben azt mondták, inkább küzdenek a helyi vállalkozások a munkaerőhiánnyal, mintsem a munkanélküliséggel.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében Budai Lóránt jászberényi polgármester sem tapasztalta, hogy kilincselnének a közmunkáért, ahogy a békési Magyarbánhegyes polgármestere sem. Sódarné Varga Gyöngyi szerint ezért az 54 ezer forintért nem állnak tömött sorokban a jelentkezők, ahogy már az elmúlt hónapokban, években is nehézséget jelentett a keretet feltölteni. Van olyan település, ahol viszont éppen lennének jelentkezők, de az önkormányzati kassza nagyon szűkös, és mivel nem hátrányos helyzetű térséghez tartoznak, így jócskán meg kellene toldani a közmunkát önerővel is. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint az utóbbiak lehetnek kevesebben, egyszerűen nincs akkora igény az 54 ezer forintos fizetéssel járó munkára. Az elnök elmondta, hogy már júniusban felmérték az önkormányzati igényeket, ennek alapján döntött a kormány az ötmilliárd forintos kiegészítő keretről.

Képünk illusztráció

MTI / Kálmándy Ferenc

Pedig a munkanélküliségi adatok durván nőttek: a Mezőkovácsházi járásban, ahova Magyarbánhegyes is tartozik, februárról márciusra, amikor a közmunkakeret drasztikusan csökkent, 2009-ről 2106-ra nőtt az állástalanok száma, júniusban pedig már 2443 állástalant regisztráltak. A jászberényi járásban is ötszázzal nőtt a munkanélküliek száma február óta, bár itt a közfoglalkoztatás márciusi megvágásával még csak eggyel több munkanélküli lett, tehát a járvány tolta meg a statisztikát. A mórahalmi járásban a közmunka kurtítása után negyvennel, majd júniusig még 250-nel nőtt az állástalanok száma.

A makói járásban március elején 120-an, azóta pedig további négyszázan regisztráltak álláskeresőként. Júliusban ezek az adatok javultak, 3-5-10 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma.

Nem mindegy, ki tartja el a családot

Annak, hogy nem jelentkeznek tömegek közmunkásnak, több oka van: egyrészt a nettó 54 ezer forint nem túl vonzó jövedelem, másrészt sokan kapják még az álláskeresési járadékot. A jövedelemnélkülieket pedig sok helyen felszívhatja a mezőgazdasági idénymunka, legalábbis a főszezonban.

Képünk illusztráció

MTI / Varga György

Persze vannak, akik mennének közmunkára: Makón három asszony is a helyi laphoz fordult, ők februárban még közmunkások voltak, de mivel a városi keret negyven fővel csökkent, ők kikerültek a közfoglalkoztatásból, azóta pedig nem tudtak elhelyezkedni. Egyiküket a hvg.hu is megkereste, a nő elmesélte, hogy négy gyermeke van, kettőt közülük az édesapa nevel, kettőt pedig ő. A kisebbik gyermekének szeptemberben indul a tanév, de állítása szerint már most összerándul a gyomra, ha a beiskolázásra gondol.

A Délmagyarországnak a polgármester annyit mondott, hogy márciusban negyvennel kellett csökkenteniük a létszámot, és amennyiben lesz lehetőségük a bővítésére, akkor megkeresik a laphoz forduló asszonyokat is. A hvg.hu is megkereste a makói önkormányzatot, hogy a július végén, a Magyar Közlönyben a közfoglalkoztatási keret bővítéséről szóló rendelet vajon hogyan hasznosulhat Makón, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Semmitmondó válaszok

Mivel az önkormányzatok a munkaügyi hivatalokban szoktak egyeztetni a közfoglalkoztatotti létszámról, így a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál is érdeklődtünk, hogy hányan jeleztek a megyéből pluszigényeket a közmunkára. Innen válaszként a kormány közfoglalkoztatási portáljának linkjét kaptuk meg, ahol településekre lebontva, a közmunkában résztvevők január-júniusi átlagos létszámát ismertetik: a márciusi, "csökkentett üzemmódban" elindított országos közfoglalkoztatásban már csak 84 ezren maradtak, majd ez a létszám nőtt májusban 87 ezerre, majd júniusban 90 ezerre.

Képünk illusztráció

MTI / Szigetváry Zsolt

A Belügyminisztériumból azt a tájékoztatást kaptuk, hogy biztosítják a megyék számára a pluszpénzt annak alapján, hogy milyen igényekkel jelentkeznek az önkormányzatok az illetékes járási hivataloknál. A sajtóosztály azt is írta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint nem mutatkozik túl nagy igény, a jelenlegi létszám (augusztus elején) a 93 ezerhez közelít, tehát a járvány kezdetéhez képest közel 11 ezerrel több a közmunkás, az pedig még kérdés, hogy mire lesz elég az 5 milliárd forintos pluszpénz. Ha egy főre költségként egymillió forintot számolunk egy évre, akkor ez újabb 8-10 ezer közmunkás "állást" jelenthetne.

Nyugaton kevésbé megy

A fejlettebb nyugati megyék ipari központjaiban jóval nagyobb arányban váltak munkanélkülivé, mint az Alföldön: a győri, a székesfehérvári járásokban megduplázódott a munkanélküliek száma, az előbbiben a februári 1796-ról 4239-re, míg az utóbbiban 2334-ről 4422-re nőtt a számuk. Ezekben a térségekben eddig elenyésző volt a közmunka: a győri járásban, ahova 35 település tartozik, az év első felében összesen 144 közmunkás volt, Győrben 18, a székesfehérvári járás 25 településén 195, míg Fehérváron 4 közfoglalkoztatotti helyre volt igény. Igaz, a nyugati megyékben a júliusi adatok határozott javulást mutatnak, 6 és 13 százalékkal itt már többen dolgoznak júniushoz képest.

Arra azért mindenütt számítani kell, hogy a koronavírus miatt elbocsátott, a regisztrációra időnként hónapokat várók álláskeresési három hónapja is lejár rövidesen, így őszre, ha tízezrek maradhatnak nemcsak munka, de jövedelem nélkül is, akkor a közmunka iránt is megnőhet az igény.