“Teljes a zűrzavar” – mondta egy kelet-magyarországi kisvárosban dolgozó háziorvos arról a helyzetről, ami az alapellátásban dolgozó háziorvosok és a fogorvosok béremelésével kapcsolatban kialakult, főként Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentése után.

A miniszter arról beszélt a kormányinfón, hogy azok a háziorvosok fogják megkapni a tavaly év végén elfogadott orvostörvényben meghatározott megemelt bér 100 százalékát, akik praxisközösségekbe tömörülnek. Akik “lazább formát” választanak, azoknak annak 80 százalékával, akik maradnak egyéni orvosként pedig azoknak csupán annak 30 százalékával lesz magasabb a fizetésük, majd hozzátette, hogy ez vonatkozik a fogorvosokra is.

A bejelentésből nem derül ki, hogy pontosan mit ért a miniszter praxisközösségek, és mit “lazább forma” alatt, nem derült ki, hogy a fogorvosok esetében hogy kell elképzelni a béremelést, de az sem világos, hogy miként emelkedik majd a fizetésük az ilyen alapellátó praxisokban dolgozó szakdolgozóknak, mint például az asszisztensek. És azt sem tudni, hogy pontosan mikortól lesz a háziorvosok számláján is a megemelt bér.

Még a Magyar Orvosi Kamara számára sem volt tiszta a bejelentés, ezért pénteken levelet is írtak az Emmit vezető Kásler Miklósnak és az egészségügy átalakításában kulcsszerepet játszó Pintér Sándor belügyminiszternek. Ebben felhívták a figyelmüket arra, hogy a tavaly év végén elfogadott új orvosi bértáblában egy szó sincs arról, hogy különbséget tennének az házi- és fogorvosok között az alapján, hogy praxisközösségbe tartoznak vagy sem (a kormány ugyan korábban többször elmondta, hogy a praxisközösségek létrehozása a cél, de eddig nem kapcsolták hozzá a béremelést – a szerk). Szerintük Gulyás Gergely által csütörtökön bejelentett bérfejlesztési modell

sérti a szektorsemleges finanszírozás elvét és előreláthatólag komoly bérfeszültséget okoz az önkormányzati és egyéni praxisokban dolgozók körében.

A MOK hiányolja a bejelentésből az alapellátó fogorvosok béremelésének mikéntjét, illetve az alapellátás szakdolgozóinak béremelésére vonatkozó információkat is. A kérdés tisztázása nélkül ők sem tudják kialakítani saját álláspontjukat – írták.

“Szakmai berkekben sincs erről fogalom” – mondta a hvg.hu-nak egy budapest környékén dolgozó háziorvos a bejelentésről. Pedig neki vannak tapasztalatai praxisközösségekkel, miután hat másik kollégájával együtt részt vett egy ilyen modellkísérletben (amiből a közelmúltban többtucatnyi indult már Magyarországon, főleg uniós finanszírozással).

Az orvost ugyanakkor lelkesítették is Gulyás szavai, hiszen kollégáival már van rutinjuk a praxisközösséggel és a tapasztalataik is jók voltak, így szívesen belevágnának, és akkor jelentősen emelkedne a bérük. Ugyanakkor a nem ismert feltételek miatt mégis bizonytalan.

Az ő praxisközösségükben 7 háziorvos volt, és együtt képesek voltak beruházni például egy alvási apnoét vizsgáló eszközbe, amivel jó hatékonysággal tudták szűrni a pacienseket (a jogosítványhoz ezt is vizsgálni kell), de foglalkoztattak dietetikust, gyógytornászt, pszichológust is. A paciensek pedig örültek. Saját munkájuk ugyan több volt, mivel uniós pályázatként sok plusz adminisztrációval járt, de az orvos szerint adminisztráció nélkül sokkal jobb lenne praxisközösségben dolgozni.

Másnak azonban vannak kétségei. Egy kisvárosban dolgozó háziorvos arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy lehetnek olyan kistelepülések, ahol a nagyobb távolságok miatt nehezebb hatékonyan működtetni a praxisközösséget, és vannak olyan térségek is – például az övék, Kelet-Magyarországon – ahol hiány van nem csak az orvosokból, de a pluszszolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szakemberekből is, mint az említett gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok.

A kormány a praxisközösségek létrehozásával tömné be a háziorvosi ellátásban tátongó lyukakat (erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök is a péntek reggeli rádióinterjújában). A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján elérhető adatok szerint jelenleg 585 háziorvosi (majdnem minden 10. praxis) és 287 alapellátó fogorvosi praxis betöltetlen, ráadásul a praktizáló orvosok kora is magas: a Háziorvosok Online Szervezetének tavalyi felmérése alapján 43 százalékuk 60 év feletti.

A praxisközösségek (és mellette a csoportpraxisok, de ezekről Gulyás Gergely nem tett említést, jóllehet a 2015-ös egészségügyi törvényben benne van, és a kormány tavaly év végi határozatában mindkettő jogi hátterének idei kidolgozására utasította az Emmit) felállítását Kincses Gyula, a MOK jelenlegi elnöke szorgalmazza már évek óta. Ő azzal érvel a modellek mellett, hogy összefogva költséghatékonyabban is dolgozhatnak az orvosok, és magasabb színvonalú lehet az alapellátás.

Ugyanakkor Kincses azt is írta annak idején, hogy jól működő „hagyományos” praxist nem szabad felszámolni, csoportba kényszeríteni. Vagyis ezzel mehet szembe a kormány, ha a béremeléssel praxisközösségbe terelné az alapellátásban dolgozókat.