A washingtoni kormány, a törvényhozás, a tőzsdefelügyelet és a világsajtó ingerküszöbét is elérte az amerikai GameStop videojáték-boltlánc esete, miután részvényeinek árfolyama ritkán látott növekedést produkált. Az árfolyam január eleje óta több mint 1700 százalékkal nőtt. Akadtak olyan napok, amikor a részvények értéke több mint 50, sőt több mint 100 százalékkal nőtt. Mindennek eredményeképp azok a részvények, amelyek 2020 elején 4 dollárba kerültek, jelenleg (január 29-én, tőzsdenyitás előtt) 300 dollárért cserélnek gazdát, de jártak 400 dollár fölött is.

AFP

A brutális árfolyamváltozások következményeképp csütörtökön több, kisbefektetőket kiszolgáló részvénykereskedelmi platform korlátozta a GameStop papírok (és néhány másik részvény) vásárlását. Köztük a rendkívül népszerű, egyelőre csak Amerikában elérhető Robinhood. Ez aztán még nagyobb botrányt okozott, mint a részvényárfolyam elszállása, és azonnali következménye volt az árfolyam összeomlása a 400 dollár fölötti szintről 300 alá. A botrány nyomán a platformok legtöbbje feloldotta a korlátozásokat, így a részvényekkel pénteken újra szabadon lehet kereskedni, mármint ha kinyitnak az amerikai tőzsdék magyar idő szerint délután.

Az elmúlt hónapokban több cég részvénye ralizott nagyot – elég csak a Teslára gondolni, az elektromosautó-gyártó piaci kapitalizációja mára már nagyobb, mint az összes többi nagy autógyártóé együttvéve. Sőt ami azt illeti, miközben a világgazdaság a járvánnyal és az amiatt kialakult gazdasági válsággal küzd, a tőzsdék általában véve szárnyaltak. Az eredmény: a világ tíz leggazdagabb emberének vagyona 540 milliárd dollárral nőtt 2020 márciusa és decembere közt.

Úgy döntöttek, hogy lufi lesz – és lett

A GameStop-részvények szárnyalása azonban más lapra tartozik, a cég esetében nagyon durva, és régebben soha nem látott típusú piaci spekulációról, sőt manipulációról van szó.

A manipuláció magját egy reddites kisbefektetői fórumcsoport alkotja, ahol egész egyszerűen elhatározták, hogy az égig tornásszák a GameStop-részvények árát. És így lett. A sok kisbefektető elkezdett GameStop-részvényt és részvényvásárlási opciót venni, növelték a keresletet – és ha valami iránt nő a kereslet, az a dolog drágulni szokott (feltéve, hogy párhuzamosan nem nő legalább annyira a kínálat).

AFP

A manipuláció előtt a (nagy)befektetők jelentős része shortolta a GameStopot, vagyis arra játszott, hogy a részvényeinek értéke csökkenni fog. A cég ugyan mutatott életjeleket, fizikai boltokkal működő videojátékláncként azonban rövid- és középtávú üzleti kilátásai nem voltak jók. A shortolás úgy működik, hogy a befektető részvényeket vesz kölcsön, eladja őket, majd a csökkenő árfolyam miatt olcsóbban megvásárol ugyanannyi részvényt – az eladási és a vételi ár közti különbség az ő nyeresége. Ez persze csak akkor működik, ha az árfolyam csökken, ha nőni kezd, nem lehet shortolni, és ha meredeken nőni kezd, akkor a short pozíciót sem érdemes fenntartani. Ilyenkor a befektető vásárolni kezd, hogy mentse a menthetőt, amivel a keresletet növeli, vagyis elkezd hozzájárulni az áremelkedéshez.

Az árfolyam emelkedése aztán öngerjesztő, lavinaszerű folyamatot indított el.

Ha a részvények értéke nő, jó befektetést jelentenek, kis- és nagybefektetők sokat vásárolnak belőlük (illetve sok és magasabb árfolyamértékű opciót vásárolnak), vagyis még tovább nő a kereslet, így még tovább nő a részvényárfolyam. Más szóval tőzsdei lufi fújódik.

Mivel ilyen esetekben a pénz- vagy tőkepiaci eszköz (jelen esetben tőzsdei részvény, illetve azáltal piaci kapitalizáció) ára messze meghaladja a mögötte álló dolog (jelen esetben egy vállalat) tényleges értékét, a lufik jellemzően ki szoktak pukkadni. Ha részvényről van szó, annak árfolyama összeomlik – ami megint csak öngerjesztő folyamat, ugyanis a zuhanó árfolyam miatt a befektetők igyekszenek menteni a menthetőt, próbálnak minél előbb megszabadulni a papírjaiktól, növelik a kínálati nyomást, amivel még lejjebb nyomják az árakat.

Van kicsit rossz lufi, nagyon rossz lufi és műlufi

A legtöbb lufi ki szokott pukkadni, de nem mindegyik. A Teslában például elvben benne van a lehetőség, hogy belenőjön a tőzsdei lufijába – különösen, hogy a lufinak is köszönhetően a növekedésnek (például gyártókapacitásban, kutatás-fejlesztésben, szóval az üzlet tényleges, fizikai aspektusaiban) pénzügyi korlátja lényegében nincs. Szinte biztos, hogy a GameStopra ez nem igaz, ez a lufi ki fog pukkadni, az összeomló árfolyam pedig ártani fog a cégnek, sok befektető pedig jelentős összegeket fog veszíteni. Persze lesznek mások, akik végül nyereséggel, akár nagyon komoly nyereséggel szállnak majd ki a buliból.

AFP

A pénz- és tőkepiaci lufi ezért nem jó dolog. Ha egy vállalat részvényeiről van szó, akkor a hatás nagy valószínűséggel korlátozott. Azonban a 2008/09-es globális gazdasági válságot például egy, az amerikai ingatlanpiacon kialakult (majd összeomlott) lufi indította el, szóval a hatások jelentősek és messzire hatóak lehetnek.

Kisebb-nagyobb lufik azért persze előfordulnak, különösebben nem esik kétségbe miattuk senki.

A GameStop-lufi azért más, mivel szándékosan indították el, ráadásul a hagyományos intézményrendszeren és befektetői körön kívüli szereplők, összetett, üzleti érdekeken messze túlmutató indítékokkal. Vagyis nem, vagy legalábbis nem teljesen a piaci logika alapján.

A felügyeleti szerveket és a hagyományos szereplőket egyrészt aggasztja, hogy ezek szerint ilyesmi most már rendszeressé válhat – a GameStop-ügy mellett van még néhány másik, például az AMC mozilánc részvényeinek árát szintén sikerült hasonlóan feltornászni. A volatilitás (a kiszámíthatatlan ingadozások) nem tesznek jót az üzletnek – akadnak, akik nagyot kaszálnak, mások nagyokat buknak, vagyis sok az izgalmas sztori, de a piac kiegyensúlyozott működéséhez nem ez kell.

Másrészt aggasztja őket, hogy ezek a műlufik a tőzsdék működésének hibáira világítanak rá, vagyis inkább a normál működésben benne rejlő, problematikus jellemzőkre – ezáltal ezek a lufik rombolják a tőkepiacokba vetett bizalmat. Ami megint csak nem tesz jót az üzletnek.

Összejött a kritikus tömeg

Abban nincs semmi különös vagy szabálytalan, hogy kisbefektetők összebeszélnek, vagy közös forrásból származó információk alapján cselekszenek. Kis- és nagybefektetők – amióta világ a világ – beszélgettek egymással mindenféle üdítők mellett arról, hogy mibe érdemes fektetni, és akár arról is, milyen hatása lesz az ő befektetéseiknek. Befektetési tanácsokat pedig adtak és adnak profi elemzők, újságok, üzleti tévéműsorok – akár ingyen, elég sok embernek. Vannak persze szabályok, amelyek tiltják a befektetők megtévesztését, belső, üzleti információk kiszivárogtatását.

Számtalan példa akadt már arra, hogy akár egy-egy megjegyzés hatására részvények árfolyama kilőtt vagy bezuhant. Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója és főrészvényese például nem csak saját cégének részvényárfolyamát tudja megcibálni néhány mondattal vagy egy nyilvános füvezéssel. Amikor azt írta a Twitterre, hogy „Használjatok Signalt”, akkor egyrészt a megnövekvő forgalom miatt kicsit megbénult a Signal üzenetküldő alkalmazás, amit Musk közönsége figyelmébe ajánlott. Másrészt – és ez járulékos, szándékolatlan következmény volt – a Signal Advance nevű kicsi, az üzenetküldővel semmilyen kapcsolatban sem álló cég részvényeinek árfolyama egy nap alatt több mint 400 százalékkal nőtt.

Ami most új, az a tömeg.

A GameStop-lufit elindító szubredditnek (Reddit-csoportnak) 4,5 millió tagja van. És a szám rohamosan nő,

az ügyről ugyanis nemcsak a média számol be, de a Reddit többi szegletében tarolnak az arról szóló mémek, hogy a Reddit hogyan katapultálta a Holdig puszta elhatározással a GameStop-részvényeket, hogyan győzték le a felhasználók a Wall Street brókereit stb. Ezek nyilván nem mind aktív kisbefektetők, de olyanokból is több ezerről, sőt több tíz- vagy százezerről van szó. Ez már olyan tömeg, amely együtt mozogva képes jelentősen befolyásolni egy kisebb cég részvényeinek árfolyamát. Persze minél nagyobb a tömeg, és minél inkább együtt mozog, annál nagyobb vállalatokat tudnak megrángatni, és annál nagyobb lufikat tudnak fújni. Egyelőre azért kizártnak tűnik, hogy mondjuk egy Facebook vagy Amazon kategóriájú cég részvényárfolyamára jelentős hatással tudnának lenni.

A tőzsdézés teljes demokratizálása

A kritikus tömeg kialakulásához a kommunikációs csatorna (egy internetes fórum) megléténél fontosabb fejlemény, hogy az olyan platformok, mint a Robinhood kinyitották a tőzsdézés (beleértve a bonyolultabb tranzakciókat, mint az opciók vásárlása) lehetőségét szinte bárki előtt.

AFP

A Robinhood egyelőre csak az USA-ból érhető el, de az biztos, hogy a GameStop-lufi nem jöhetett volna létre nélküle. A lufi táptalajában fontos összetevő a koronavírus is. A járvány miatt az amerikaiak közvetlen pénzügyi támogatást kaptak a kormánytól – mindenki, azok is, akiknek nincsenek napi kenyérgondjaik. Így nagyon sok embernek lett hirtelen fölösleges, de legalábbis szabadon elkölthető pénze. Amiből a Robinhoodon és más hasonló szolgáltatásokon keresztül nagyon egyszerűen akár részvényt is vehet. Plusz a járvány miatt sok ember otthon ragadt home office-ban vagy munka nélkül – ingerszegény környezetben, sok szabadidővel, esetleg Redditet olvasgatva.

Január 27-én a Robinhood vezérigazgatója, Vlad Tenev arról beszélt a Yahoo Finance-nek, hogy a befektetői világ egyik legnagyobb problémája az egyenlőtlenség. Kisbefektetők tömegei eddig úgy érezték, a profi befektetők, brókerek és elemzők lenézik őket, nem veszik őket komolyan. De a GameStop és néhány más cég részvényárfolyamainak sikeres felfújása után megérezték hatalmukat.

A Robinhood frissítette, kibővítette és promózni kezdte tájékoztató anyagait, többek közt azt, amelyik a piaci volatilitásról szól. Tenev elmondása szerint egyébként felhasználóik nagy része hosszú távú befektetői magatartást gyakorol (vagyis tartja a megvásárolt részvényeket), a spekuláló felhasználók nagyon kevesen vannak.

Ennek ellenére drasztikus lépést tettek január 28-án: korlátozták több érintett részvény kereskedelmét.

Ahogy más, kisbefektetőket kiszolgáló platformok is korlátozásokat vezettek be. Amivel kapásból ki is verték a biztosítékot sok felhasználónál, egyesek piaci manipulációval, mások konkrétan árulással, az establishmentnek való behódolással vádolták őket. Itt vált különösen hangsúlyossá, hogy mennyire nem (vagy leginkább nem) üzleti megfontolások mozgatják az árfolyamot. A korlátozások bevezetése után az árfolyam nem meglepő módon zuhanni kezdett, azonban a fórumokon a kisbefektetők egymást tüzelték, hogy "tartsanak ki", ne adják el a részvényeiket (ami ilyen helyzetben egyébként üzletileg logikus lépés), "ne adják meg magukat" stb. A retorika egyértelműen háborús volt, sok fórumozó hangsúlyozta, hogy nem érdeklik az üzleti megfontolások, sőt kész még több pénzt a GameStopba önteni, amint újra vehet részvényeket.

Van benne logika, csak nem üzleti

Mint látható, a GameStop-lufit elsősorban nem piaci spekulációs céllal kezdték fújni. A közösségben – ha lehet egyáltalán közösségnek nevezni az internetes fórumokon kommentelő és mémeket megosztó felhasználókat – működő folyamatokat valójában egyelőre nem érti senki. Leírásukra minden bizonnyal számos doktori disszertáció, sőt könyv fog születni, különösen, ha ez a jelenség megmarad és újra meg újra előfordul.

Ahogy arról Tenev is beszélt, sok a dühös ember, sokan érzik azt, hogy lenézik őket. Sokan érthető módon azért is dühösek, mert miközben a világgazdaság küszködik és rengetegen vesztették el az állásukat, a tőzsdék szárnyalnak, a gazdagabbak még gazdagabbak lettek, a hivatásos brókerek pedig degeszre keresik magukat. Például azzal, hogy a válság miatt bajba jutott vállalkozások részvényeit shortolják – vagyis spekulálnak, ami nem csak Magyarországon szitokszó (lásd Soros György, aki amikor éppen nem a liberális világot menti meg, a piacokat képes rángatni). Erre jön a lázadás érzése, amikor egy valamennyire mégiscsak zárt közösség tagjaként „megmentenek” egy vállalkozást a részvényárfolyam felfújásával – ami technikailag szintén spekuláció, de ez most mellékes. Vagy esetleg a brahi érzése, hogy sikerült szándékosan megcibálni egy részvényárfolyamot. Vagy a kettő együtt. És mindez mémszerűen terjed a közösségi felületeken.

Az intézményeket és az „establishmentet” elsősorban azért aggasztják a történtek, mivel a piaci, üzleti logika alapján működő (nyereségorientált) spekuláció ismert, nagyrészt értett és szabályozott dolog. Arra viszont senki sincs felkészülve, hogy a tőzsdei spekuláció más logikák alapján működjön, amelyek megértéséhez a szociológiát, a tömegpszichológiát és a közösségi médiumok működésével foglalkozó egyéb (jórészt nemhogy gyerek- de csecsemőcipőben járó) tudományágakat kell segítségül hívni. A fórumokon szerveződő kisbefektetők ugyanakkor úgy vélik, ez merő képmutatás, amikor a Wall Street-i nagybefektetők, brókerek manipulálják a piacot (például egyes részvények shortolásával), és ezzel vagyonokat kaszálnak, az rendben van, ha a "kisemberek" csinálják, akkor viszont szabálytalanságot kiáltanak.

(CNN, Guardian, CNBC, CNBC, Yahoo,  BBC, Financial Times)