Magyarország fenntartható felzárkózásának mintái már nem Nyugaton, hanem Keleten, Kelet-Ázsiában és a Közel-Keleten találhatóak a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. A Novekedes.hu-n megjelent írásában Matolcsy György úgy fogalmazott: a kelet-közép-európai térség kilenc országának vigyázó szemét nem Nyugatra, hanem Keletre érdemes vetnie, Dél-Korea, Izrael, Dubaj (Emirátusok), Szingapúr és három dinamikus kínai sikerváros, Sanghaj, Sencsen és Csengdu lehetnek a példaképek. Rajtuk keresztül nyílhat meg Európa keleti pereme a természettel és társadalommal harmóniában működő, fenntartható és zöld, tehát sikeres jövő felé.

A jegybankelnök úgy látja, hogy Magyarország kimaradt az elmúlt 500 év tőkefelhalmozást és gazdagságot, fejlettséget és magas életszínvonalat eredményező nyugati folyamataiból. Emiatt is érdemes azokra a legújabb, keleti sikerekre figyelnie, amelyek a múltban felhalmozott tőke, tudás és technológia nélkül építették fel az eredményeiket.

A keleti minták azért példák Európa keleti pereme számára, mert a szellemi források exponenciális gyarapodása végül a fenntartható fejlődés irányába tereli a modern gazdaság és társadalom működését. A Kelet mai, még inkább a jövőbeni működése valójában az emberi civilizáció túlélésének egyik forrása, így aki ezeket a mintákat követi, szerepet vállal az emberi civilizáció fenntarthatósági fordulatában – véli Matolcsy.

A szellemi források között első helyre kell tenni szerinte a víziót, mert minden mai siker, Dél-Koreától Izraelig, Dubajtól Szingapúrig és Sanghajtól Csengdun át Sencsenig egy különlegesen erős jövőképre épül. A második helyen áll a jövőkép mögötti erős értékrend – a család tisztelete, az idősek megbecsülése, a tudás értékelése, a vallás, az erős nemzettudat, a közösség és a világ segítése. A harmadik helyre a hagyományos és a modern okos ötvözése kívánkozik. A negyedik forrás az új technológiák állandó kutatása, kísérletezés és játék mindennel, ami új, gyakorlatias és segíti az életet könnyebbé tenni. Az ötödik az, hogy mindegyik sikerpélda szereplői már a kezdetektől célba veszik a világszínvonalú oktatást és végül eljutnak oda, hogy legjobb egyetemeik a világ élvonalába emelkednek. Végül, hatodik közös vonás, hogy a tehetséget már korán keresik, felfedezik és támogatják először családi körben, majd az oktatási rendszerben és közben kiépítik a közösségi tehetséggondozó intézményeket – sorolta Matolcsy.

„Legyen hát célunk egy olyan új európai oroszláncsapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek, ami egy új nyelv, az Engkrit (English+szanszkrit) szótárában »A magyar kölyök oroszlán ereje« címszó alatt található” – zárja írását a szerző.

De mit csinálnak egy boldogság- és egy jógaminisztériumban, amit Matolcsy felvetett követendő példaként?

Matolcsy György Tehetség Minisztériumot szeretne látni Magyarországon, példaként pedig két olyan külföldi intézményt hozott fel, amelyekből a legkevésbé sem lehet következtetni, mire gondolt: az Emirátusok Boldogság Minisztériuma az ország elégedettségével foglalkozik, az indiai jógaminisztérium viszont homeopátiás gyógyszereket javasolt koronavírus ellen.