Az egész első osztályban utoljára kap stadiont a Budapest Honvéd futballcsapata, de úgy tűnik, nem sajnálják rá a pénzt. A jelenlegi állás szerint székekre lebontva ez lett az ország legdrágább stadionja: az eredeti tervek szerint ötmilliárdba kerülő létesítményről már tavaly kiderült, hogy 17 milliárd körül alakul majd a végösszeg.

Ez azt jelenti, hogy

a 8200 férőhelyes stadionban nagyjából kétmillió forintba került egy szék,

ami az összes, klubcsapatoknak épült stadionnál drágább, "székarányosan" egyedül a 67 ezres Puskás Aréna került többe. Sokatmondó adat, hogy ugyanezek a számok még mennyivel barátságosabbak voltak a stadionépítési láz kezdetén: a debreceni, húszezres Nagyerdei stadionban még csak 562 ezer forint volt egy szék, a 22 ezres Groupama Arénában Budapesten pedig 569 ezer.

De a Bozsik Aréna tart más rekordot is: messze ezt a építették a legtovább. A 2018-as tervek alapján 2020 őszére már fel kellett volna épülnie, utána 2020 nyarát emlegették, most pedig ott tartunk, hogy bár meccset játszott kapuin belül az U21-es magyar válogatott, és elvileg minden kész van benne, a Budapest Honvéd továbbra sem vette át a Bozsik Arénát, ahol minden emberi számítás szerint meg kéne kezdenie nyáron az NB I. 2021/22-es szezonját.

MTI / Kovács Tamás

A stadion a csúszással párhuzamosan drágult, legutóbb 2020 szeptemberben például egészen meglepő indoklással csaptak hozzá egymilliárd forintot: “Megrendelő a felmerült, gazdaságosabb üzemeltetési szempontokon alapuló igényeinek megfelelően, a labdarúgó stadion fejépületben egyes helyiségek alaprajzi elrendezésének, kialakításának, valamint a belsőépítészeti megjelenésének a felülvizsgálata, módosítása vált szükségessé” - szúrta ki a Budapest Honvéd szurkolói blogja az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében.

Bár azt nem részletezték, pontosan miről van szó, életszerűtlen, hogy a szintén fejépületben lévő öltözőkkel voltak elégedetlenek a Honvédnál: klubközeli információink szerint egészen pontosan a VIP-szektorral voltak problémák a megtekintésnél.

Ugyanebben az értesítőben szerepel még egy másik módosítás is: “A labdarúgó stadion gyengeáramú és erősáramú kivitelezési tervdokumentációjának a felülvizsgálata, és a rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges módosítások elvégzése vált szükségessé” - áll a szövegben. Információink szerint ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az akkorra már átadásra késznek ígért stadionban gondok voltak az áramellátással, néha egyszerűen elment a villany.

Bár az erre vonatkozó kérdésünket a klub cikkünk megjelenésééig nem válaszolta meg, első ránézésre nem feltétlenül problémás, ha “jobb” VIP-szektort akarnak egy stadionba, az ugyanis kardinális kérdés a létesítmény üzemeltetésében, lehet-e használni rendezvényekre is azon túl, hogy fociznak benne hetente (többek közt a szombathelyi stadionnal ezért is akadt komoly problémája az önkormányzatnak, amit végül az államnak kellett megoldania). Az más kérdés, hogy a stadionok országának fővárosában már így is van négy, akár egyéb rendezvényre is alkalmas futballstadion, ezek közül messze a Bozsik van a legkevésbé rákötve Budapest tömegközlekedésére, a város szélén fekszik egy temető szomszédságában. Ezzel a háttérrel nehezen elképzelhető a koncertek és céges bulik sokasága a Bozsikban.

George F. Hemingway, a Budapest Honvéd labdarúgócsapat tulajdonosa beszédet mond, mellette Szabó Tünde sportért felelős államtitkár az új Bozsik Stadion alapkőletételi ünnepségén a XIX. kerületi Puskás Ferenc utcában 2019. március 21-én.

MTI / Kovács Tamás

Igaz, akár azt is mondhatjuk, hogy bár sok pénz megy el, de legalább jó helyre: a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tendert 11,7 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. nyerte el. Alvállalkozóként a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t jelölték meg. A Pharos az állam egyik kedvenc stadionépítő cége, van telephelyük például Felcsúton is, sokat kaszáltak az Magyar Labdarúgó Szövetség azon döntésén is, hogy már a másodosztályban is kötelező a pályafűtés használata. A WHB Tiborcz István köreihez kötődik, konkrétan Paár Attila győri üzletemberhez, az ő cége vette át Tiborcztól az OLAF-botrány után problémássá vált Eliost, de építenek a Paksi Atomerőműnek és a Pénzügyminisztériumnak is. A ZÁEV sikereit sorolni is felesleges, talán annyi elég is, hogy ők építhették a Puskás Arénát a Magyar Építőkkel együtt.

Bár stadionból annyira nem elég, hogy hamarosan még az NB II-ben évek óta stabilan ezer alatti nézőt hozó Nyíregyháza is kap egyet, talán mintha éreznék az érintettek, hogy a Bozsik az utolsó igazán nagy dobás. Mással nehéz magyarázni, hogy a Pharos bruttó 37 millió forintért vállalta el a gyep karbantartását a 2021. január 15. és május 31. közötti 136 napra úgy, hogy azon összesen négyszer fociztak.

De 15 millió forintba került a konyhai eszközök beszerzése, 189 millió forintért érkezett fűnapoztató berendezés, 22,4 millióért pedig pályatakaró fólia.

Az elmúlt szezonokat az MTK stadionjában lehúzott kispesti klub nemcsak a fejépülettel kapcsolatos problémákra nem reagált, hanem arra sem, tulajdonképpen mi az oka a több, mint egy évig tartó késésnek, ami még akkor is nagyon sok idő, ha a járványhelyzet biztosan lassított rajta. Az átvételről még csak ígéret sem hangzott el soha: a legkonkrétabb jele az volt, hogy az előző szezonban már csak őszre értékesítettek bérleteket, amiből sokan arra következtettek, hogy 2021-re már a megszokott helyre járhatnak meccsre, de a végül maradtak az Új Hidegkuti Nándor stadionban.

Maga a stadion UEFA 4-es, azaz legmagasabb kategóriás létesítmény, tehát mindenféle nemzetközi mérkőzést lehet benne rendezni. Ehhez azonban az azt birtokba vevő Honvédnak is fejlődnie kéne: a 2017-ben még bajnokságot, 2020-ban pedig Magyar Kupát nyert klub a legutóbbi szezonban épphogy megmenekült a másodosztályba való kieséstől. Puskás Ferenc egykori klubja az elmúlt években 2000-2500 körüli nézőt vonzott be a lelátókra, úgyhogy helye bőven lesz a szurkolóknak.