Csak Budapest világörökségi részére fog vonatkozni a lakástörvény módosítása, amely szerint a bérlők a piaci ár maximum 30 százalékáért megvehetik az önkormányzati bérlakásokat. Ez már aközben derült ki, hogy a Parlamentben tartott a lakástörvény átírásának vitája, civil szervezetek a Kossuth téren tüntettek. Egyértelmű lett: az eredeti javaslatot sok fideszes városvezető sem tartja jó ötletnek.

Előrelépés, de „még mindig rablás” - így kommentálta Pikó András józsefvárosi polgármester a Fidesz visszakozását. Az eredeti javaslatot beadó Böröcz László pedig azt ígérte, csak az veheti majd meg áron alul az önkormányzati bérlakását, aki már legalább 5 éve bérlője annak.

Ugyan a héten a koronavírus indiai mutánsa dokumentáltan is megjelent Magyarországon, folyamatosan javuló számok érkeznek a járványhelyzetről. Túl könnyen adják magukat a populista válaszok arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban és mi történik most. Mivel már akkor is meglepően jó volt a gazdaságunk teljesítménye, amikor a járványhelyzet katasztrofális volt, nem mondhatjuk azt, hogy az oltások hozták el a kiutat a válságból, de az is csak részigazság, hogy a jó gazdasági teljesítménynek több ezer élet az ára. Amikor ugyanis végignéztük a gazdaság és a járvány számait, arra jutottunk: a gyors gazdasági kilábalás legfontosabb oka szinte teljesen független a politikától, az ipar felkészült arra tavaly tavasszal, hogy lehet második-harmadik hullám is.

MTI / Vajda János

A tavalyi lezárások alatt a gyárakban felkészültek arra, hogy miként kell szigorúbb járványügyi szabályok mellett dolgozni, így a második hullám csak kicsit, a harmadik szinte egyáltalán nem ingatta meg az ipart. A szolgáltató szektoron belül néhány ágazatnak - mint a turizmus, vendéglátás, szórakoztatóipar - kegyetlen mélyütést jelentett a járvány, de ez sem a GDP-t, sem a foglalkoztatottságot nem vitte annyira mélyre, hogy azt az ipar ne tudja ellensúlyozni. De még azt sem mondhatjuk, hogy az áprilisi-májusi nyitásnak ne lehetne fontos hatása: eddig sokan fogták vissza a vásárlásaikat egy elhúzódó válságtól félve, vagyis minél többen érzik azt, hogy vége a válságnak, az önbeteljesítő jóslatként működhet.

Sokan megijedtek, amikor kiderült, hogy a magyar kormány nem vesz részt a következő uniós Pfizer-beszerzésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országban egyik pillanatról a másikra el fog fogyni a nyugati vakcina. A jelenleg érvényben lévő uniós szerződések szerint 2021 végéig még több mint ötmillió adag érkezik az mRNS-alapú oltóanyagból. Elsőre logikusnak is tűnhet a kormány döntése, de ettől még rejt magában kockázatokat. Ezek egyike, hogy még mindig nem tudni, pontosan mennyi ideig is lesznek hatásosak a most forgalomban lévő vakcinák, és ha újra kell oltani a lakosságot, azt hányszor kell megtenni.

MTI / DPA pool / EPA / Andreas Arnold

A kockázat kiküszöbölésére megfelelő lehet a fejlesztés alatt álló magyar vakcina, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ közös oltóanyagának előkészületeiről azonban egyelőre szinte semmit nem tudni. Nem csoda, hogy sokan már azt várják, mikor lehet magánúton vakcinához jutni, hiszen akkor tényleg mindenki olyat vehetne, amilyet szeretne. Erre azonban információink szerint egy jó ideig még biztosan várni kell.

A hét képe: egy térfigyelő kamera felvette, ahogy ledönti a szél a pécsi Aranyhajó Fogadó állványzatát 

Gyorsan lépett az EU, miután múlt vasárnap a fehérorosz hatóságok pokolgépes fenyegetésre hivatkozva leszállásra kényszerítették Minszkben a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát. Mint a landoláskor kiderült, a bombariadó valójában csak ürügy volt, és a gépet azért kellett eltéríteni, mert a Ryanair járatán utazott Raman Prataszevics, a fehérorosz kormány által szélsőségesnek nyilvánított Nexta Telegram-csatorna volt főszerkesztője is. A 26 éves ellenzéki aktivistát a minszki leszállás után azonnal őrizetbe vették.

Az EU tagállamainak állam- és kormányfői már egy nappal ez után úgy döntöttek, a fehérorosz gépek nem repülhetnek az EU-ba, az európai légitársaságokat pedig arra kérik, ne használják a fehérorosz légteret.

„A koronavírus épp olyan teher nekünk is, mint bármely más iparágnak” - mondta Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A hvg.hu-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy ráfizetés lett a koronavírus elleni remdesivir gyártása.

Orbán Gábor

Túry Gergely

Azt is megerősítette, hogy a Richterben nem szeretnének koronavírus elleni vakcinát fejleszteni. Ezt úgy indokolta: „Évente milliárdokat költünk arra, hogy egyetlen vírus se juthasson be a gyárba. Ha ezen változtatnánk, a működésünk lehetetlenülne el. A teljes üzleti stratégiát újra kellene gondolni, hogy a dolgozókat és a készítményeket is megóvjuk a vírustól.”

Mindössze néhány hétig élt az a szabályozás, hogy új társasházak mellé akár több parkolóhelyet is lehessen építeni, visszaállt a régi rend, minden új építésű lakás mellé elég lett maximum 1 beállót kialakítani. A beruházók szerint azonban ezzel nagyon elszaladtak volna az árak.

Ezzel egyetért Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke is, de ő nem csak az árfelhajtó hatást emelte ki, hanem azt is, hogy ezt nem érdemes központi utasításokkal rendezni, Terézvárosban egész más a parkolóhelyzet, mint Pestszentlőrincen. Arra is kitért, hogy ha olyan belvárosi helyen lesz több parkolóhely, ahol jó a közösségi közlekedés, olyanok is vesznek autót, akiknek amúgy nem is volna szükségük rá. Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármesternek viszont nem tetszik a régi szabály visszaállítása: ő azt írta, a lakásonként 1 parkolóhely már nem elég, a közterületeken pedig nincs elég parkolóhely, ami jelentős feszültséghez fog vezetni.

Fazekas István

Az Amazon 8,45 milliárd dollárért megvásárolta a Metro-Goldwyn-Mayer film- és tévéstúdiót. Bár nagy címeinek jó részét eladta, az MGM még mindig négyezer klasszikus filmet magáénak tudhat, amik így bekerülhetnek az Amazon kínálatába: ilyen a James Bond-filmeken kívül a Rocky, az eredeti Robotzsaru, a Rózsaszín Párduc, vagy éppen A bárányok hallgatnak.

Nem sokkal később pedig azt is bejelentették: július 5-én távozik Jeff Bezos az Amazon éléről. Az alapító-vezérigazgató túlságosan távolra azért nem megy, az igazgatótanács elnökeként folytatja. Maga a döntés nem újdonság, az is nyilvános volt már egy ideje, hogy Andy Jassy, az Amazon Web Services vezetője lesz Bezos utódja, de az időzítésről eddig csak annyit lehetett tudni, hogy valamikor 2021-ben kerül sor a váltásra.