Április után májusban is csúcsot döntött a lakáshitel-folyósítás volumene, így az év első öt hónapjában összesen több, mint 460 milliárd forintot helyeztek ki a bankok az ügyfelek részére. Ez 21 százalékos növekedést jelent 2020 azonos időszakához képest, hasonló ütemben haladva akár az 1000 milliárd forintos határt is átléphetjük 2021 végére.

"Fontos megjegyezni, hogy a hitelpiac bővülése nem feltétlenül jár együtt a vevők számának a növekedésével" – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360 elemzője. A szakértő elmondta: 2020-ban az engedélyezett lakáshitelek száma 6,7 százalékkal csökkent, a kihelyezett összeg viszont 1,2 százalékkal nőtt. Vagyis kevesebben vettek fel lakáshitelt 2020-ban, mint az azt megelőző évben, de nagyobb összegben.

2021 első hónapjaiban viszont a lakáspiaci tranzakciók dinamikus emelkedése látszik: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáspiaci jelentése szerint a koronavírus-járvány okozta visszaesés után 2021 első negyedévében országos szinten 29 százalékkal, a fővárosban pedig 30 százalékkal nőtt a tranzakciók száma az előző év azonos időszakához képest.

Mire veszünk fel ilyen sok lakáshitelt?

A felhasználást tekintve a használt lakás vásárlása a legnépszerűbb ingatlancél, 2021 első öt hónapjában a folyósított lakáshitel volumen 72 százalékát fordították az igénylők használt lakás vásárlására. Az új lakás vásárlására felvett kölcsönök aránya valamelyest csökkent, de továbbra is 10 százalék körül van az arány. 

Az első öt hónap után már a lakásfelújítási támogatás hatása is érezhető a hitelpiacon: az arányokat tekintve jelentősen megemelkedett tavaly óta a korszerűsítésre fordított összeg, közel a háromszorosára. 2021. január és május között ugyanis a folyósított lakáshitelek közel 8 százalékát fordították az igénylők felújításra és korszerűsítésre, míg 2020 azonos időszakában csupán 2,5 százalék körül volt ez az arány.

Nőtt az államilag támogatott kölcsönök aránya az új hitelek között 2020-ban

A KSH adatai szerint 2020. év végén 4004 milliárd forint volt hazai lakáshitelállomány, melynek 16 százaléka volt államilag támogatott. Az elmúlt évekhez viszonyítva azonban a lakáshitelt igénylők közül egyre többen élnek az államilag támogatott konstrukciók lehetőségével. 2020-ban az engedélyezett lakáshitelek közül 150 milliárd forint volt államilag támogatott, ami a teljes engedélyezett volumen 16 százaléka. Összehasonlításképpen: 2018-ban mindössze 67 milliárd forintot helyeztek ki támogatott hitelként, ami a teljes volumen csupán 8 százalékát tette ki, 2019-ben viszont már 128 milliárd forintot (14%).

Az engedélyezett piaci hitelek volumene (tehát, ahol nem vettek igénybe állami támogatást) ezzel szemben nem mutat jelentős változást: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2018-ban 786 milliárd forint, 2019-ben 778 milliárd forint, 2020-ban pedig 768 milliárd forint nem támogatott hitelt folyósítottak a hitelintézetek.

Az államilag támogatott hitelek közül a csok támogatáshoz kapcsolódó hitelek aránya a lakáshiteleken belül az MNB jelentése alapján 2020-ben megközelítette átlagosan a 22 százalékot, ami valamivel magasabb, mint az elmúlt évekre jellemző 15-20 százalék közötti arány.

Fontos megjegyezni, hogy a hitelállomány méretét 2020-ban jelentősen befolyásolta a márciusban bevezetett törlesztési moratórium is. Ez azt eredményezte ugyanis, hogy a vártnál jelentősen lassabb volt a visszafizetési ütem, tehát a hitelállomány bővülését az is fűtötte, hogy az eredetileg ütemezettnél kevesebb hitelt fizettek vissza az adósok.

A csokosok nagyobb arányban költenek új ingatlanra

Az elmúlt öt évben (2016-2020 között) összesen 156 ezer család részesült csok támogatásban, 386 milliárd forint értékben. A csokosoknál népszerűbb cél az új ingatlan építése vagy vásárlása, összehasonlítva az összes lakáshitel felhasználásával: csak ezekre a célokra 54 ezer alkalommal folyósítottak csokot, illetve a kiutalt támogatások 55 százalékát fordították új építésű ingatlan megvételére vagy felépítésére. A magas arányt az új ingatlanok esetén elérhető magasabb támogatási összeg is indokolja.

A 2016 és 2019 között az összes lakástranzakció közül közel minden hatodiknál vettek igénybe csokot a vevők a KSH adatai alapján. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 12 százalékra becsülhető.

A csokból leginkább a vidéken élő nagycsaládosok tudnak profitálni, hiszen általában olcsóbban juthatnak lakáshoz, mint a budapestiek, a maximálisan elérhető állami támogatás és kamattámogatott kölcsön összege viszont ugyanannyi – ennek köszönhetően az ingatlant nagyobb arányban tudják finanszírozni támogatott forrásból, különösen, ha új építésű ingatlant vásárolnak.

Nem csak a lakáshitelek fűthetik a lakáspiacot

Az államilag támogatott konstrukcióknak még egy eleme kapcsolódik szorosan a lakáspiachoz, még ha nem is látszik egyértelműen. A babaváró hitel szabad felhasználású kölcsönként nem jelenik meg a lakáshitelekről szóló statisztikákban, ennek ellenére már több felmérés is rámutatott, hogy az igénylők körülbelül háromnegyede valamilyen lakáscélra fordítja a kamatmentes kölcsönt – nagyobb arányban vásárlásra, kisebb arányban pedig felújításra, korszerűsítésre. A támogatott hitelből az indulástól 2021. május végéig közel 1325 milliárd fogyott, ennek a 75 százaléka megközelíti az 1000 milliárd forintot – ezt a pénzt szintén a lakáspiacon érdemes keresni.