Mely termékek árát fagyasztják be, mi lesz a többivel?

Az üzemanyagár 480 forintban maximalizálása a 95-ös benzinre és gázolajra vonatkozik, azokra is csak három hónapra. A prémium termékeknek az árát nem szabályozzák.

Ki viseli az árkülönbség okozta terheket?

A kormány a kereskedőkre terheli át az árplafon okozta veszteséget. A kereskedőket ráadásul kompenzálni sem fogja az állam.

Mi történik, ha egy kereskedő a kötött árnál drágábban adná a benzint?

Bezárják a kutat, ahol ilyennel találkoznak – közölte Gulyás.

Reviczky Zsolt

Miért nem csökkenti az állam egyszerűen az adóterhet?

Az adótételeknél a kormány mozgásterét az EU is megköti. Az ólommentes benzinnél 359, a dízelnél 330 euró ezer literenként a minimális jövedéki adó, amelyet az EU-s szabályok szerint meg kell fizetni, a magas ár és a gyenge forint miatt itt nincs mozgástér a csökkentésre.

Az is uniós szabály, hogy az üzemanyag nem kaphat kedvezményt az általános forgalmi adóban, ha csökkenteni akarná a kormány a benzin áfatartalmát, akkor a 27 százalékos áfakulcsot általánosságban kellene lejjebb vinnie.

Mennyi a benzin árában a kereskedők bevétele?

A nagykereskedők általában 4 százalék körüli árréssel dolgoznak, vagyis literenként mintegy 20 forint lesz az övék. A kiskereskedelmi árrés 2-3 százalék szokott lenni, vagyis minden liter benzinből 10-15 forint, az autópályák mellett egy kicsit több az a pénz, amelyből a benzinkutakat működtetik, az ott dolgozókat fizetik, és még profitot is ebből szeretnek a kutak tulajdonosai. A termelői ár most valamivel 200 forint fölött van literenként, és ahogy gyengül a forint, valamint szállnak el a világpiaci kőolajárak, úgy nő ez.

Még 496,8 forintos benzin- és 513,2 forintos gázolajárnál készítettünk egy részletes számítást minderről – a fillérre pontos számok azóta egy kicsit változtak, de az arányokat jól át lehet tekinteni így is.

Degeszre keresi magát az állam az 500 forintos benzinárral - infografikán mutatjuk a részleteket

Abból a nagyjából 500 forintból, amit az ember otthagy a benzinkútnál egy liter üzemanyagért, több mint 250 forint a az államkasszába vándorol. Grafikonra tettük a benzinárak összetevőit részletes bontásban.

Ezeknek a cégeknek a kormányzati indoklás szerint a profitjukból ki kell tudniuk gazdálkodni három hónapnyi árrögzítést. Persze az sem kizárt, hogy a prémium termékek árát majd jobban emelik, hogy ebből kijöjjön a bevételkiesés kompenzálása. De egy ilyen lépéssel óvatosnak kell lenni, ha túl nagy lenne a különbség a prémium és a 95-ös benzin ára között, akkor sokan vállalnák, hogy három hónapig lemondanak a prémium termékről.

Nem fenyegethet-e üzemanyaghiány?

Iparági forrásaink szerint nem kell ettől tartani. Az, hogy három hónapra rögzítik az árakat, elég nagy és jól kiszámítható időtáv ahhoz, hogy ne rohanjanak most tömegek benzineskannával a kutakra előre bespájzolni üzemanyagból.

Mi történhet három hónap múlva?

Nem véletlenül mondta azt Orbán Viktor a Parlamentben két hete, amikor egy jobbikos képviselő a benzinár befagyasztását javasolta, hogy ezzel nagyon óvatosnak kell lenni. A miniszterelnök már akkor sem zárt ki egy ilyen drasztikus lépést, de inkább még azt magyarázta, miért nem kellene befagyasztani az árakat: ez „egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk”.

Valóban rossz belegondolni, mi történne, ha február közepén lejárna a korlátozás, és a világpiaci folyamatok úgy alakulnának, hogy mondjuk 600-650 forint körülire ugrana a benzinár. De egy ilyen esetben természetesen a kormány is tudná, hogy politikai öngyilkosság volna két hónappal a választás előtt elengedni az árakat, biztosra vehetnénk, hogy meghosszabbítanák az árbefagyasztást. Ha addig csökken az ár, akkor minden rendben lesz. Az igazán izgalmas kérdés az, hogy mi történne, ha az olajpiac úgy változna, hogy tartósan magasabbak lennének az árak rögzítés nélkül, de erre valószínűleg a választás előtt már nem kell válaszolni.

Mennyire elszállt nemzetközi összehasonlításban a magyar üzemanyag ára?

Még október végén mutattuk be: az Eurostat adatai szerint a magyar árak egyáltalán nem kiugróak. Persze attól egy átlagos magyar autósnak nem lesz jobb kedve, ha tudja, hogy vannak országok, ahol még az itteninél is drágább a benzin.

Jöhetnek a benzinturisták?

A Holtankoljak.hu gyűjtése szerint (365-ös euróárfolyamot feltételezve) Szlovákiában a benzin literje közel 550 forintnyi euróba kerül, míg a gázolaj közel 510. A benzin esetében a különbség a magyar hatósági árhoz így literenként 70 forint lesz. Ez már egy 30 literes tank esetében 2100 forintnyi különbség, és akkor nem beszéltünk a nagyobb tankkal szerelt autókról, a csomagtartóba pakolt marmonkannákról.

Horvátországban szintén befagyasztották az üzemanyagárakat, a benzin esetében 540 forint körüli szinten, a gázolajét 520 forint körül. Vagyis a horvátok számára is jelentős különbség adódik majd a magyarországi kutakhoz képest. Szlovéniában a benzin ára valamivel 500 forint alatt van, a gázolajé viszont az 540-et közelíti – utóbbi jelentősen magasabb, mint a magyar hatósági ár. Szerbiában a benzin ára 519 forint, a gázolajé 537.

Ausztriában 514 forint egy liter 95-ös benzin és 512 forint egy liter gázolaj. Vagyis – ha az osztrák árak nem mennek fel – literenként több mint 30 forint lesz a különbség a magyar hatósági árakhoz képest.

Romániából és Ukrajnából továbbra sem várható benzinturizmus. Romániában az üzemanyagok ára nem éri el a 450 forintot, Ukrajnában pedig a 390-et se.

Fazekas István

Milyen hatása volt a magas benzinárnak?

Önmagában az is látványos, hogy egy év alatt 30,7 százalékkal drágult a benzin, ennek is nagy része van abban, hogy az infláció októberben kilenc éve nem látott szintre, 6,5 százalékra nőtt. De nem csak azzal befolyásolja az árak emelkedését az üzemanyag árának változása, hogy az autósok terhei nőnek: minden olyan termék árába beépül, aminek a gyártásához vagy forgalmazásához valamit szállítani kell, vagyis azok számára is rossz hír volt a drágulás, akik egy kilométerre sem ülnek autóba. Arról nem is beszélve, hogy a tömegközlekedési cégek sem ingyen kapják az üzemanyagot.

Nem mintha az autósokat komolyan elgondolkoztatta volna a benzin drágulása, hogy a tömegközlekedést, autómegosztást vagy városon belül a kerékpárt válasszák. A legfrissebb, még szeptemberről szóló kiskereskedelmi forgalmi adat például azért lehetett meglepően jó, mert a benzinkutak forgalma 8,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Itt még lehet arra hivatkozni, hogy tavaly ősszel a lezárások miatt épp kisebb volt a forgalom a megszokottnál, csakhogy a hosszabb távot összegző forgalmi adatok azt mutatják, az üzemanyag forgalma az elmúlt másfél évben teljesen független volt az ártól, az autósok inkább kifizették a magasabb árakat. Budapesten pedig hiába nőtt nagyot a kerékpáros-forgalom, azok választják ezt a közlekedési formát, akik eddig sem autóban ültek, hanem buszon.

Most csökkenni fog az infláció?

Egy darabig látványosan még nem. Ennek az oka egyszerűen a bázishatás: tavaly októberben egy liter 95-ös benzin átlagosan 374, egy liter gázolaj 368 forintba került, novemberben 358, illetve 369 forintra csökkent az áruk, csak 2021 elején lépték át a 400 forintos árat, de még szeptemberben is alig jártak 450 forint fölött. Vagyis ha 480 forintban maximalizálják az árakat, azzal is csak annyit sikerül elérni, hogy lassul az infláció, ahhoz, hogy csökkenő legyen benne az üzemanyagár, világpiaci áresésre is szükség lesz, vagy arra, hogy elteljen egy teljes év, és már a mostani magas ár legyen az az adat, amihez hasonlítjuk az akkori számokat.