És akkor megnéztük, mit olvastak önök a leginkább 2021-ben
Vírus, vírus, lezárás, járvány, vírus, Orbán Viktor, vírus, romlott tejföl – valami ilyesmi sorrendre tippeltünk, amikor elkezdtük összesíteni a számokat, hogy kiderüljön, melyek voltak 2021 legolvasottabb cikkei a gazdaság/vállalkozás rovatokban. Volt azért, ami a lezárások és a gazdaság talpra állása mellett átütötte az ingerküszöböt. Mutatjuk, mit gondoltak önök az év legfontosabb történéseinek.
A magyar kormány már-már legendás pótcselekvése lett mostanra az, hogy ha már sok vitája van az EU más tagjaival, megvétózza az Oroszországot vagy Kínát elítélő közös nyilatkozatokat, vagy bármit, aminek a szövegében szerepel a gender, netán a migráció szó. Ez történt májusban is, annyi kivétellel, hogy az erről szóló cikkünk valamiért nem az átlagosan látogatott anyagok középmezőnyébe került be, hanem a gazdaság/kkv/Eurologus rovatainkban az év tizedik legolvasottabb anyaga lett. Ekkor épp arról volt szó, hogy az EU külügyminiszterei megpróbálták meggyőzni a magyar kormányt, engedje napirendre venni azt, hogy közös állásfoglalásban ítéljék el Kínát a hongkongi választójog csorbítása miatt – nem sikerült.
A magyar kormány számára kimondottan fontos, hogy ne szerezzen rossz pontokat Pekingnél, hiszen kínai hitelből épül a Budapest–Belgrád vasút, így tervezik építeni a Fudan Egyetemet is, és rengeteg kínai, valamint orosz vakcina érkezett. Persze nem csak Kínával volt kedves a kormány, azt is megvétózta, hogy elítéljék Oroszországot, amiért erőszakkal verték le az Alekszej Navalnij letartóztatása utáni tüntetéseket. De nem engedték át az EU gyerekjogi stratégiáját sem. Arra hivatkoztak, hogy azzal LMBT-aktivistákat engednének az iskolákba. Még az az apróság sem zavarta őket, hogy ilyenről nincs szó a szövegben. És persze az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok tanácsülésének zárónyilatkozatához is magyar vétó jött, miután a Norvég Alap 77 milliárd forintját nem kapta meg az ország, mert a kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy a teljes összeg 5 százalékát ne az kezelje, akit ők akarnak.
9. Pénteken vette el a mesésen gazdag Mészáros Lőrinc Várkonyi Andreát – fotók a helyszínről
„A párom Mészáros Lőrinc, ami eddig sem volt titok, most meg pláne nem az” – nyilatkozta Várkonyi Andrea áprilisban a Hot! magazinnak, ezzel kimondva azt, amit amúgy is mindenki pletykált addigra már. Mire ide eljutottunk, már kiderült, hogy Várkonyi médiacége egy Mészároshoz köthető villába költözött, Hadházy Ákos pedig azzal állt elő, hogy a március 15-i hosszú hétvégét a pár Dubajban töltötte együtt – a NER-repülőgép leszállásáról készült videónkon a maszk miatt nem látszott annyira jól az utasok arca, hogy ezt minden kétséget kizáróan el lehessen dönteni, igaz-e.
Aztán szeptemberben kordonok mögött megtartották az esküvőt is, bár sajnos az első híresztelésekkel ellentétben Jennifer Lopez nem énekelt ott – pedig nem ő lett volna az első oligarcha, akinek magánkoncertet ad két, a demokráciáért aggódó nyilatkozata között. Várkonyinak mindenesetre jó időszaka volt az üzletben is: a Mészáros-csoport jótékonysági programjait menedzselő cége már az alapítása utáni első négy hónapban is 52 milliós nyereséget ért el, igazgatósági tag lett a TV2-nél, valahol talált 750 millió forintot, hogy a férjével közös céget alapítson, és még a könyve is – amelyben megírta, hogy „egy kapcsolatban érdemes összehangolni az anyagi elveket, mert nagyon eltérő pénzügyi nevelést kapnak az emberek” – sikeres lett már a megjelenése előtt.
8. Akár a dohányboltok, a bankok és a posták is bezárhatnak hetekre?
Nem spoilerezzük el durván az év végi összefoglaló hátralévő részét, ha leírjuk: finoman szólva sem ez az utolsó cikk erről a témáról a top10-ben. Március 4-én azért is írtunk a lezárásokról, mert Gulyás Gergely ugyan bejelentette, hogy négy nap múlva bezárnak az üzletek, de annyira nem mondott konkrétumokat, hogy fogalmunk sem lehetett, pontosan mi zár be és mi nem. Az egyébként is megszokott módja lett a járvánnyal kapcsolatos szabályok bejelentésének, hogy a kormányból valaki előbb bemondott egy nagy hírt – ha jó hírről volt szó, akkor általában Orbán Viktor volt a bejelentő, a rosszakat államtitkárokra bízta –, majd valamelyik kormánytag Facebook-oldalán megjelentek még részletek, míg végül késő este felkerült a Magyar Közlöny is a netre, addig pedig találgathattunk, hogy milyenek lesznek a részletek.
Márciusban lehetett még egy kicsit izgulni azon, mennyire lesz nagy a járványügyi szigor, de végül a boltok kötelező zárva tartása alól annyian kaptak felmentést, hogy nagy leállás nem volt, például az összes élelmiszerüzlet nyitva tarthatott. Arra viszont jó volt a szigorítás belengetése, hogy egy hétvégére rengeteg üzletben lettek tömegjelenetek, mielőtt mindenki rájött volna, hogy a legtöbb bolt simán kinyithat hétfőn is.
7. Így vásárolhatunk szerdától a boltokban, piacokon, plázákban, áruházakban
Eltelt egy újabb hónap, új járványügyi szabályokat vezettek be a boltokban. Ekkortól azok az üzletek is kinyithattak, amelyeket márciusban be kellett zárni, de korlátozták, hogy egyszerre hány ember tartózkodhat az üzlethelyiségben: tíz négyzetméterenként egy vevő mehetett be. Este fél tízkor ekkoriban még be kellett zárniuk a boltoknak, hiszen 10 órakor elkezdődött a hajnal ötig tartó kijárási korlátozás.
A boltoknak amúgy nem volt túlságosan erős évük 2021-ben, de azért így is növekedett a forgalom, az élelmiszerüzleteké csak 2,1, a nem élelmiszert áruló üzleteké 4,4 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A kiskereskedelem lehet a szolgáltatások mellett a magyar gazdaság olyan része, amelytől várhatjuk, hogy felfelé húzza a GDP-t, az iparban most nem érdemes annyira reménykedni.
6. „Rögtön lopják a tollat” – fura videót tett közzé az orosz külügy Szijjártóék látogatásáról
Az orosz politika nem mindig bánik kesztyűs kézzel az ország szövetségeseivel sem, de azt így is nehéz volt értelmezni, miért hagytak benne egy videóban egy igencsak kínos részletet. Az orosz külügyminisztérium Facebook-oldalára kitettek ugyanis egy felvételt arról, ahogy Szijjártó Péter tolmácsa odanyúl a tárgyalóasztalon kikészített tollakhoz, majd a táskájához, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig annyit mond, hogy „rögtön lopják a tollat”.
A magyar külügy azzal próbálta tisztázni a helyzetet, hogy a tolmács nem tett el semmilyen tollat, csak a két miniszter „rendkívül jó személyes viszonya” miatt viccelődött Lavrov. Tollopás valóban nem volt a videón, de vicces helyzet sem – vagy legalábbis Szergej Lavrov egészen másképp képzeli el a vicceskedést, mint a legtöbb más ember.
Ó, igen, még egy cikk a járvány miatti szabályokról, és itt még mindig nem lesz vége. A tavasznak ez volt az a része, amikor a beoltottak számához kötötték mindig az újabb lazításokat, a keleti vakcináknak hála az EU második legjobb oltottsági adata volt a mienk, aztán amikor sorra elkezdtek megelőzni mások – és mostanra visszacsúsztunk a 19. helyre – bemondta a kormány, hogy mostantól nem számít, másokhoz képest hogy állunk.
Rendkívül gyakori kritika volt a kormány intézkedéseivel szemben, hogy nem kimondottan szigorú, ahol pedig az, ott ennek pont alig van értelme. Ahogy azt is gyakran hallhattuk, hogy nem az oltottsági számok alapján kellene dönteni a lazításról, hanem mondjuk a fertőzöttségi mutatók alapján, netán ne csak az egész országra egységesen érvényes szabályozás legyen, hanem a helyi járványmutatókat is figyelembe vehetnék. A kijárási tilalom kezdetének tologatása az oltottak számához kötve tökéletesen foglalta össze ezt – valóban nehéz lenne amellett érvelni, hogy amikor elérjük a négymillió beoltottat, akkor a korlátozás 23 óráról éjfélre történő eltolása túlságosan racionális lépés lett volna.
4. Visszahívják az Alföldi Tej 54 féle tejföljét a forgalomból
Történjen bármi a világban, egy biztos sarokpontja van az újságírásnak, ami megingathatatlan alapja ennek a szakmának, és ami még a sok-sok generációval utánunk következő újságírók számára is ott lesz örök érvényű alapigazságként: minden évben van egy totálisan lényegtelen, öt perc munkájával összerakott cikk, ami egészen váratlanul betör az olvasottsági lista csúcsára. Idén ezt a nagy dobást az augusztus 30-án feltöltött Visszahívják az Alföldi Tej 54 féle tejföljét a forgalomból című cikkünk jelentette, amiért Pulitzer-díjat nem remélünk, de az év negyedik legolvasottabb anyaga lett a gazdaság rovatban.
Valljuk be, ha majd évtizedek múlva visszatekintünk az életünkre, és azon gondolkozunk, mi jellemezte a 2020-as évek elejét, az első szó, ami 2021-ről eszünkbe jut, nem biztos, hogy a tejföl lesz. Illetve ha valakinek – leszámítva persze a problémát kiszúró Nébih-ellenőrt vagy azokat a dolgozókat, akik felelősek a hibáért – mégis ez fog elsőnek beugrani 2021 kapcsán, az valójában nagyon, de nagyon szerencsés ember.
3. Orbán Viktor: Megszűnik a kijárási tilalom, eltörlik a köztéri maszkviselést
A hétvégén elérjük az ötmillió beoltottat, ezután jelentős változásokra lehet számítani – jelentette be a miniszterelnök. Ekkor mondta be azt is, hogy újabb vakcinarendelés nem lesz, mert az túl drága lenne – ehhez képest az év végére szép csendben újra bekéredzkedett a kormány a Pfizer-vásárlási EU-programba.
Orbán a tavasz elején még nagyon bátor volt, amikor az oltási tempóról kellett beszélnie. Áprilisban úgy számolt, hogy május elejére meglesz a 4 millió első körös beoltott – a Pfizer-nap hatására ez pont meg is lett –, majd május harmadik hetére már a 7 millió beoltottat is elérjük. Ehhez képest november 16-ra jutottunk el a 6 millió első oltottig, a hétmilliós szám pedig most szinte lehetetlennek tűnik, hacsak a gyerekek oltása nem pörög fel.
Igen, mit mondhatnánk? Ha a tavasszal leírtuk azt a szót, hogy terasz vagy zárva tartás, akkor arra azonnal jöttek az olvasók – és igazuk is volt, ez tényleg annak az időnek az egyik legfontosabb témája volt. Az áprilisi terasznyitás képei nagyon látványosak voltak, és egyben hatalmas vitákhoz vezettek: amikor egyre több embert beoltottak már, de a nyájimmunitás a kanyarban sincs, viszont a gazdaságot sem kellene hagyni összeomlani, mi a helyes döntés, szabad-e nyitni?
Megpróbáltuk a gazdaság helyzetét pusztán a számok alapján értelmezni, és ezek alapján arra jutottunk: akármilyen nagy dobásnak tűnt a terasznyitás, és akármilyen jó érzés is volt sokaknak, a gazdaságunk azért térhetett vissza kimondottan gyorsan a válság előtti szint fölé, mert a gyárakban már a tavalyi első hullám alatt felkészültek arra, hogy szigorúbb távolságtartás és korlátozások mellett is tudjanak dolgozni. A kormánynak a legfontosabb intézkedése ebből a szempontból az volt, hogy még az előtt eltörölte az iskolazárat, hogy az alsósok szüleinek elfogytak volna a szabadságai. Az pedig már más kérdés, hogy az év későbbi részében a félvezetőhiány és a logisztika világszintű akadozása miatt az iparunk gyakorlatilag stagnálásra állt be.
1. Megjelent a rendelet: így vásárolhatunk és intézhetjük ügyeinket hétfőtől
Sejthettük, hogy ilyesmi témáról fog szólni az év legolvasottabb cikke, de az azért minket is meglepett, hogy mennyire betalált: pár ezer kattintás híján kétszer annyian olvasták, mint a lista második helyezettjét. Persze ez még március eleje volt, amikor a harmadik hullám épp felfutott, és nem tudtuk, mennyire komoly szigorra számítsunk.
És őszintén: csodálkozzunk ezen egy kicsit is? Nem tudunk mást mondani, szívből kívánunk minden olvasónknak egy olyan 2022-t, amikor végre nem azzal kell foglalkozni, hogy mi van a járvánnyal, hányadik hullám mennyire fut fel, milyen lezárások következnek, hogyan oldják fel ezeket, mert nagy nehezen csak túljutottunk ezen az egész víruson. Csak tartsunk már ott.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
