Ha valakinek nem úgy indult az éve, ahogy azt elképzelte, az Novak Djokovic: a férfi tenisz világranglista jelenlegi első helyezettje úgy érkezett Melbourne-be január ötödikén, hogy ha tizedszer is megnyeri az Australian Opent, akkor ő lesz az első férfi, aki 21 Grand Slam-győzelmet mondhatott volna magáénak. Most ugyanis „csak” társrekordtartó, hiszen Roger Federer és Rafael Nadal is 20-20 nagy címet ért el – igaz, a valódi rekordhoz, Serena Williams 23 GS-győzelmétől még mind távol vannak.
Úgy tűnt, minden jól alakul a számára: hiába nincs beoltva, a szervezők egy meg nem nevezett akut egészségi problémájára hivatkozva különengedélyt adtak neki, amivel részt vehetett volna a tornán. Ám a hatóságokat mindez nem győzte meg, több környi elutasítás és fellebbezés után végül a torna kezdete előtt pár órával közölték vele, kitoloncolják az országból.
Rajongók a belgrádi reptéren január 17-én
AFP
A szerb tehetség azóta már hazájában olvasgathatja a róla szóló híreket, például azt, hogy egyik szponzora, a Lacoste hétfőn már azt közölte, saját vizsgálatot indít, hogy pontosabban lássák, mi történt abban a két hétben, amíg a szerb játékos jogi vitát folytatott az ausztrál döntéshozókkal a vízuma miatt. A két teniszező által alapított divatmárka magát Djokovicot is meg akarja keresni, hogy „pontosabb képet kapjanak” a történtekről.
Mennyire kivétel Djokovic? |
Nemcsak országonként, de sportáganként is változik, hogy a sportolók mennyire oltatják be magukat. Az Economist a Djokovic-botrány legelején összegyűjtötte, hogy az adott ligákban mi a helyzet, és azt hozta ki: viszonylag ritka, hogy az adott országon belül magasabb az ország átoltottsága, mint a sportolóké. Az amerikai profi jogkorongligában, az NHL-ben például 99 százalékos a játékosok átoltottsága, miközben az USA-ban a felnőtt lakosság 73 százaléka van beoltva a koronavírus ellen. A kutatásuk szerint egyébként is jellemző, hogy a zárt térben zajló csapatsportoknál magasabb az átoltottság: a kosárlabda és jégkorong esetében ez 98 százalék, míg a szabadban játszott labdarúgásnál és amerikai futballnál 94 százalékot mértek. Érdekesség ugyanakkor, hogy pont a foci az, ahol jellemzően kevésbé oltottak a sportolók: Franciaországban, Spanyolországban és Angliában is magasabb a lakosság átoltottsága. Az olasz első osztályban nem így van, de ott amúgy is kötelezővé tették az oltást a labdarúgók számára. Ami a teniszezőket illeti: az ATP adatai szerint miközben a legjobb férfi teniszezők 65 százaléka volt oltva októberben, mára ez az arány felment 95 százalékra. |
Az osztrák Raiffeisen, amely tavaly áprilisban kezdte meg együttműködését a sportolóval, annyit mondott, hogy azért működik együtt Djokoviccsal, mert igencsak elismert teniszezőnek számít Közép- és Kelet-Európában. Ami aggodalomra adhat okot Djokovic számára, hogy ezután hozzátették azt is, a szponzoráció jóval azelőtt kezdődött, hogy megjelentek volna az első hírek a szerb be nem oltottságáról, vagy éppen az Australian Open körüli botrányáról. Majd megemlítették, hogy „szponzorként szorosan figyelemmel kísérjük a kialakult helyzetet”.
Van azért jó hír is Djokovic számára: a svájci luxusóragyártó, a Hublot az AFP-nek ugyanis azt mondta, hogy „Novak Djokovic a saját maga ura. Nem kommentáljuk a személyes döntéseit. Éppen ezért a Hublot folytatni fogja együttműködését a világ legjobb teniszezőjével”.
A másik két nagy szponzora, a francia autógyártó Peugeot és a japán cipőgyártó Asics egyelőre nem kommentálta az eseményeket.
Gyülekező fellegek
Az optimista Djokovic azt gondolhatná, hogy oké, most nem jutottam be Ausztráliába, de majd az év második nagy versenyén, a párizsi Roland Garroson megdönthetem a csúcsot és megnyugtathatom a szponzoraimat is. Van azonban egy rossz hírünk a számára: a francia sportminisztérium már közölte, hogy náluk bizony nem lesz kivételezés, és mivel éppen most szigorítottak a szabályokon, amivel jelentősen megnehezítették az oltatlanok életét az országban, nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen botrány után különengedélyt adnának Djokovicnak.
Január 10-én amikor még úgy tűnt, hogy maradhat
AFP
És bizony Wimbledonba vagy a US Openre se biztos, hogy beengedik, sőt, a jelenlegi szabályok alapján inkább az lenne a meglepetés, ha indulhatna valamelyik nagy versenyen. Djokovic számára az jelentheti a reménysugarat, hogy az elmúlt két évben tavaszra-nyárra mindenhol enyhült a koronavírus-járvány, így talán az adott országok előírásai is enyhülnek majd. De azért lássuk be, ez elég vékonyka reménysugár.
Mennyi az annyi?
A 34 éves szerb világelső pályafutása során 150 millió dollárt (mai árfolyamon mintegy 47 milliárd forint) teniszezett össze, tavaly pedig összesen 30 millió dollárt (mai árfolyamon 9,4 milliárd forint) keresett a támogatóinak köszönhetően, amivel a Forbes adatai szerint a 41. legjobban fizetett sportoló volt 2021-ben.
És hiába világelső, aki tavaly a négy Grand Slamből hármat megnyert, jövedelme elmarad vetélytársaitól: Roger Federer 90 millió, Naomi Osaka 55 millió, Serena Williams 40 millió dollárt keresett tavaly.
Ki fizetne a vakcinaellenes kirakatembernek?
Persze ma még senki sem vonult ki Djokovic mögül, de a teniszező már azt megérezné, ha a hangját először felemelő Lacoste így döntene: a krokodilos cég ugyanis évi 9 millió dolláros szerződést kötött a szerbbel, ami tavalyi támogatói bevételeinek majdnem harmada. Márpedig, ha Djokovicot nem engedik be a párizsi Grand Slamre, akkor könnyen lehet, hogy a francia cég – és persze a másik francia szponzor, a Peugeot is – elgondolkodik azon, érdemes-e ennyi pénz beleölni egy olyan sportolóba, aki épp azt nem tudja csinálni, amiért fizetnének neki.
Bár gondolhatnánk azt, hogy ha egy szponzor kihátrál egy szerződésből, akkor a sértett fél kárpótlásra lesz jogosult, nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ahogy arra Jon Wertheim, a Sports Illustrated szerkesztője felhívta a figyelmet, gyakori, hogy ezekbe a szerződésekbe belefoglalják, hogy ha a sportoló jó hírneve, illetve megítélése csorbát szenved, úgy – bizonyos feltételek mellett ugyan, de – joguk van abból kilépni.
Márpedig Djokovic hírneve igencsak megtépázódott.
Sőt, a helyzete jelentősen romolhat, ha ő lesz a vakcinaellenes kirakatember. Amikor ugyanis már több mint ötmillió ember halt meg a koronavírus-fertőzés következményei miatt, és amikor minden szakember az oltások fontosságát hangsúlyozza, akkor a szponzorok vélhetően nem fognak tolongani azért, hogy egy oltatlan ember mögé álljanak be.
Egy évvel korábban rajongói körében Melbourneben
AFP
És hát azt sem szabad elfelejteni, hogy a szponzorok kevés dologtól félnek jobban, mint politikai kérdésekbe belekeveredni. Márpedig a szerb teniszező az oltottak és az oltatlanok közötti vita kellős közepébe csöppent, ami sok országban igen kényes politikai kérdés, és bizony marketingszempontból sem kezelte a legjobban a helyzetet Djokovic és családja. A szerb teniszező például hazudott a vízumkérelmében, hiszen beutazási papírján az szerepelt, hogy az Ausztráliába érkezése előtti 14 napon nem utazott sehova, de a közösségi médiába feltöltött képek alapján gyanítani lehetett, hogy ez nem igaz. A szerb azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy a menedzsmentjére fogta a ballépést, de ez azért nemcsak az ausztrál hatóságokat nem győzte meg.
Az sem könnyíti meg a helyzetét, hogy bár sportolói sikerei minden kétséget kizáróan elismerésre méltóak, a szurkolók körében már közel sem olyan népszerű, mint két legnagyobb ellenfele, Roger Federer vagy Rafael Nadal – vélhetően ennek is köszönhető, hogy a szponzorok is kevésbé tolonganak nála, mint vetélytársainál.
A teniszben visszatérő motívum, hogy Novak Djokovic mennyire szeretné, ha szeretnék, de minél inkább próbálkozik, annál inkább épp az ellenkezőjét éri el. A sportág nagyjából azóta lamentál ezen a kérdésen, hogy a szerb teniszező tehetsége megtörte a bálványozott Roger Federer és Rafael Nadal párharcát.
Így látja Patrick Rishe, a Washingtoni Egyetem sportközgazdász professzora is, aki az AFP-nek nyilatkozva beszélt arról, hogy mindezt a képet továbbra rontja, hogy úgy tűnik, Djokovic decemberben, amikor tudta, hogy koronavírus-fertőzött, továbbra is adott interjúkat és eseményekre is eljárt.
Mindezek miatt pedig az a cég, amelyik már eddig is elgondolkodott, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést, az most sokkal könnyebben dönthet úgy, hogy a közeljövőben inkább ne dolgozzon vele. „Mindez azért sajnálatos, mert Djokovic épp rekordot készült dönteni a Grand Slam-győzelmek tekintetében. Normális esetben, ha valaki eléri ezt a státuszt, azt gondolnánk, hogy lesznek szponzorációs lehetőségei, de én nem látok ilyeneket rövid távon” – fogalmazott Rishe.
Persze nem mindenki ennyire pesszimista: több szakértő úgy látja, hogy bár Djokovic brandje csapást szenvedett, a szponzorai nem fognak egyből felállni. „A fogyasztóknak igen rövid a memóriája” – véli Joe Favorito, a Columbia Egyetem sportmarketing-professzora. Szerinte az emberek többsége, ahogy a hősöket, úgy a „gonosztevőket” is imádja és szeretik azt látni, hogyha valaki felülkerekedik a nehézségeken. „Ha Djokovic bárhova visszatér majd, az felülírja az eddig történteket, hiszen törvényt nem sértett” – véli Favorito, aki szerint az, hogy nem oltatja be magát a szerb teniszező, az ő személyes döntése és semmiképpen sem kisebbíti azt, amit eddig a pályafutása során a pályán elért.
Egyelőre tehát nem lehet kijelenteni, hogy Djokovic anyagilag mennyire jár rosszul a mostani hírverés következtében, de az biztos, hogy mind a mostani, mind a jövőbeli szponzorai kétszer is meggondolják, érdemes-e beállni mögé, bármennyire is tehetséges sportolóról van szó.