szerző:
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

1999 decemberében volt utoljára nagyobb infláció, mint most, amikor 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az elmúlt egy évben. A legdurvábban az élelmiszerek ára szállt el, ott átlagosan 18,7 százalékos a drágulás, de a tartós fogyasztási cikkek ára is 10 százalék fölött nőtt.

Vajon 21 év után lesz-e újra két számjegyű infláció Magyarországon? Erre várhattuk a választ arra készülve, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadja a májusi adatot, és meg is érkezett a válasz:

10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest.

Ennél magasabb inflációt utoljára 1999 decemberében mértek, akkor 11,2 százalékos volt az áremelkedés.

Ha az áprilisihoz viszonyítjuk az árakat, akkor láthatjuk, hogy a drágulás folyamatos, egy hónap alatt 1,7 százalékkal nőttek az árak.

A maginfláció, azaz a gyorsan változó és a külső gazdasági hatások kiszűrésével készült mutató 12,2 százalékot ért el – ez egy hónappal ezelőtt már két számjegyű, 10,3 százalékos volt. Az, hogy a maginfláció jóval magasabb volt már akkor is az inflációnál, mutatja azt a problémát, hogy a gazdaságunk belső szerkezete önmagában is bajban van, nem lehet mindent arra fogni, hogy az országon kívül is rossz a helyzet.

A nyugdíjas-infláció, amit úgy számolnak ki, hogy a mutató összetevőit az idősek fogyasztási szokásai szerint súlyozzák át, 10,7 százalékos, míg egy hónapja ilyenkor 9,3 százalékon állt.

Részletesen így jött ki a mostani inflációs adat:

  • Az élelmiszerek átlagosan 18,7 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor,
  • a tartós fogyasztási cikkek ára 11,4 százalékkal nőtt átlagosan – ebbe a csoportba tartoznak például a bútorok, járművek, háztartási gépek, számítógépek,
  • az egyéb cikkek nevű csoportban 10,5 százalékos a drágulás – az unalmas név ellenére ide olyan fontos dolgok tartoznak, mint például az üzemanyagok, a gyógyszerek, a háztartási fogyó cikkek, a lakásjavító eszközök, vagy épp a könyvek és újságok,
  • a szolgáltatások ára átlagosan 6,8 százalékkal nőtt,
  • az alkoholos italok és dohányáruk együtt 6,4 százalékkal drágultak,
  • a ruhák ára 4 százalékkal magasabb, mint egy éve,
  • a háztartási energia pedig lefelé húzta az átlagot, ott csak 1,6 százalékos a drágulás (azért nem 0, mert a szénre, a brikettre, a tűzifára és a palackos gázra nem vonatkozik a rezsi szinten tartása).

A Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy éves átlagban 9 és 9,8 százalék közötti lehet az infláció, ez alapján várható volt, hogy valamikor az év közepén 10 százalék fölé nőjön, ha már az első hónapokban a várt átlag alatt maradt. A kormány 8,9 százalékos inflációt valószínűsít erre az évre.

Amikor elhangzik az, hogy magas az infláció, a kormány tagjai rögtön hozzáteszik: bezzeg máshol még nagyobb. Van olyan ország, amire ez tényleg igaz – az EU legrosszabbjától, az észt 20,1 százalékos inflációtól szerencsére nagyon távol vagyunk –, de az eurózónában májusban 8,1 százalékos volt az átlagos áremelkedés, vagyis jóval alacsonyabb, mint a mienk. Ráadásul az eurózóna inflációját igazán a közép- és kelet-európai országok húzták fel, a nyugatiak közül egyedül Hollandia áremelkedése volt két számjegyű, 10,2 százalékos.

Persze ami nálunk történik, az teljesen más, mint az EU-ban. Az eurózónában májusban 39,2 százalékos volt az energiaárak emelkedése, míg nálunk az árrögzítés miatt a rezsi visszafogja az inflációt. Ellenben az ételek és a dohánytermékek az eurózónában együtt „csak” 7,5 százalékkal drágultak egy év alatt, nálunk pedig épp ennek a csoportnak száll el az ára a legdurvábban. És ezen a benzinár maximálásával ellentétben a kormányzati beavatkozás is csak minimálisan tud segíteni, hiszen a boltosok nyugodtan emelhetik más termékeik árát, hogy behozzák a rögzített árú hat élelmiszer miatti bevételkiesést.

Márpedig az élelmiszerek ára várhatóan még tovább fog nőni: a blokkk.com számolt úgy, hogy a mezőgazdasági alapanyagok drágulása miatt az élelmiszeripar átadási árai – vagyis amilyen áron a boltok a termelőktől veszik a terméket – már 30 százalékkal magasabbak, mint egy éve. Azt pedig a saját tesztünkben is tapasztaltuk, hogy a legtöbb étel drágulása mennyire nagy:

Az árstop és az olcsóbb paradicsom súlyos bolti drágulást fed el

Havi alapon 8 százalékot meghaladó mértékben drágult a kenyér és a rizs - ez a legszembetűnőbb tapasztalatunk az után, hogy újra végignéztük csaknem húsz, mindennapi élelmiszer árát a hazai láncoknál. Böngéssze át táblázatunkat és grafikonjainkat!

A reálbérek ennek ellenére nőnek – bár a KSH a májusi béreket még nem tette közzé, a legfrissebb adatuk az, hogy márciusban az átlagkereset 17,5 százalékkal volt magasabb, mint egy éve, a nettó kereset mediánértéke pedig 16,5 százalékkal. Ez pedig azt jelenti, hogy nagy ár-bér spirálban van a magyar gazdaság.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!