A szejm május 26-án fogadta el azt a törvényt, amely megszünteti ugyan az EU Bírósága és az EU-tól független Emberi Jogok Európai Bírósága által kifogásolt Fegyelmi Kamarát, amely a bírói függetlenséget sértve ítéletek tartalmáért és indoklásáért is is felelősségre vonhat bírákat, de úgy szünteti meg, hogy tagjait, akiknek jó része soha nem volt bíró, besorolja az LB rendes bírái közé. Azt sem oldja meg, hogy a bírói kinevezésekre javaslatot tevő Országos Bírósági Tanács kétharmadát – sokak szerint alkotmányellenesen – nem a bírói kar választja, hanem a parlamenti többség politikai alapon.

Az Európai Bizottság először megelégedett ezzel, és bejelentette, hogy elfogadja a lengyel helyreállítási tervet: felszabadítja a 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitelt. Ezt azonban mind a lengyel ellenzék és a kormánytól független média, mind a bizottsági tagok egy része úgy értékelte, hogy a brüsszeli testület egy átverést szentesít, hiszen az igazságszolgáltatás függetlenségének problémái nem oldódnak meg.

Ezt érzékelve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden már határozottan kijelentette: a pénzt csak az igazságszolgáltatással kapcsolatos feltételek tényleges teljesítése esetén fizetik ki.

A csütörtöki szavazás előtt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (képünkön) azt mondta a szejmben: Lengyelország büszke nemzet, nem hagy magának diktálni, csak egy kölcsönös engedményeket tartalmazó kompromisszumot fogad el. Ennek jegyében a szejm elutasította a szenátus módosításait, amelyek például nem engedték volna beülni az LB-ba a megszűnő fegyelmi testület tagjait. Bár a lengyel kormány igazából már rég elvesztette parlamenti többségét, szokás szerint 5-6 „független” és papíron ellenzéki képviselő átszavazása segítségével elérte, amit akart. Most már csak Andrzej Duda köztársasági elnök aláírása hiányzik, aki az elemzők szerint ezúttal várhatóan nem fog vétózni.

Csakhogy a varsói szavazással csakjnem egy időben az Európai Parlament (EP) is szavazott: a Von der Leyen elnökkel szembeni zöldpárti bizalmatlansági indítványt elvetette ugyan, de 411 szavazattal 129 ellenében azt követelte, hogy az Európai Bizottság egyelőre ne nyissa meg a pénzcsapot. (A lengyel ellenzék EP-képviselői tartózkodtak a szavazásnál.)

A lengyel kormány már nagyon szívesen osztogatná az eurómilliárdokat, és azzal igyekszik erősíteni pozícióját, hogy az orosz agresszió elítélésének és Ukrajna támogatásának élharcosává vált. Kétségtelen, hogy ennek nem pusztán taktikai oka van, hanem sok történelmi szempont és a lengyel társadalom nagy részének egyetértése is kíséri, de azért arra is használták a háborút, hogy eltereljék a figyelmet a jogállam körüli vitákról. Most Brüsszelnek kell eldöntenie, elfogadja-e megoldásként a már csak államfői kihirdetésre váró lengyel törvényt.