Csütörtökön kezdődnek a tárgyalások az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia között arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mennyi pénzt adjon az EU átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak (15 ilyen ország van) 2021-2027 között. Itt dől el az is, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek.

A Népszava forrásaira hivatkozva azt írja, hogy Magyarország megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről. Ez már a második ilyen akciója volt a kormánynak, novemberben szintén nem sikerült zárónyilatkozatot elfogadni. Utóbbi volt az Orbán-kormány első visszavágása azért, mert nem sikerült megállapodnia Norvégiával a Norvég Alap kifizetéseiről, és el is bukta a pénzt. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs Alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg (77 milliárd forint) körülbelül öt százaléka.

A cikk szerint az érintett miniszterek évente kétszer üléseznek Brüsszelben, ahol az uniós tagállamokat az EU Tanács soros elnöksége képviseli. A legutóbbi találkozót idén május 23-án tartották, és ezen megint nem sikerült közleményt elfogadni. A lap forrásai szerint a magyar kormány nevében eljáró diplomata ragaszkodott egy olyan megfogalmazáshoz, amely azt sugallta, hogy a norvégok megszegték a pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a szövegváltozat viszont elfogadhatatlan volt a három ország számára, és mivel Magyarország nem tágított, megbukott a további konszenzuskeresés is.

Az uniós illetékesek aggódnak, hogy Budapest megpróbál akadályt gördíteni a konszenzus útjába, magával rántva a támogatásra váró többi országot. Nem kevés pénzről van szó, a legutóbbi pénzügyi ciklusban 2,8 milliárd eurót fizetett Liechtenstein, Izland és Norvégia, és ez az összeg várhatóan jóval magasabb lesz, ha sikerül megegyezni.