szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Leginkább a légitársaságokat sújtó extra teherre gondolt a gazdaságfejlesztési miniszter, de két kivétellel ez más extraprofitadóknál is elképzelhető.

A Széchenyi Kártya Program legújabb termékeiről szóló sajtótájékoztatót tartottak hétfő reggel, ám az újságírók leginkább más dolgokra voltak kíváncsiak. Így például az élelmiszerinflációra, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal szerint egy év alatt 18,6 százalékkal nőttek az árak, ami az egyik legnagyobb volt az EU-ban. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint ez nem magyar, hanem világpiaci tendencia, mivel a búza és kukorica ára nem magyar sajátosságok miatt szállt el. Ha a gabonaár magas, akkor a takarmány, a hús, a tej, a sajt ára is magas – sorolta Nagy, aki szerint erre rakódik rá az energiaárak emelkedése és a bérköltség. „Egy biztos, hogy Magyarországon mindenki számára elérhető egy olyan kosár, aminek az ára rögzített” – fogalmazott.

Megkérdeztük Nagy Mártont az extraprofitadóról - videó

Sajtótájékoztatót tartott a gazdaságfejlesztési miniszter és a MKIK vezetője.

A miniszter szerint az árszinteket kell megvizsgálni, nem azt, hogy egy év alatt mennyivel drágultak az élelmiszerek. „Óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal” – mondta, hangsúlyozva, hogy tavaly például nagyon alacsony volt az élelmiszerek ára itthon, ezért is látható nagyobb emelkedés. De az is befolyásolja az árakat, hogy Magyarországnak nincsen kikötője, „de ne menjünk bele az ilyen finomságokba”.

Továbbra is azt gondoljuk, hogy nehéz a helyzet, rendkívüli állapot van, látjuk, hogy az infláció emelkedik, látjuk, hogy a növekedési kilátások romlanak, főleg a világpiacokon – mondta Nagy, hozzátéve, hogy az extraprofitadót két évre tervezik. De megjegyezte, hogy érdemes szétbontani a dolgokat: a tranzakciós illeték előtte is létezett, itt csak „inflációs igazításként” módosítottak a meglévő szabályokon.

Ami a légitársaságokat illeti, az egy extraprofitadó – emelte ki, hozzátéve, hogy ilyen típusú adót sok külföldi országban is fizetnek. Arról, hogy miért nem ugyanaz a helyzet itthon, mint külföldön, itt írtunk bővebben:

Wizz Air, Ryanair, easyJet: az lett volna a csoda, ha nem az utasokra hárítják az extraprofitadót

A fapados cégek lépésében az égvilágon semmi meglepő nincs, igazából az lett volna a furcsa, ha nem hárítják át az extraprofitadót a légitársaságok, amelyeket kifejezetten nehéz helyzetben ért a kormány különadója. A nagyobb hagyományos légitársaságok ugyanakkor egyelőre kivárnak, mérlegelik a lehetőségeiket.

Adott esetben ez az adó fennmaradhat a következő időszakban, de itt az extraprofitadók alatt két lényeges adóról beszélünk: a bankok különadójáról és az energiacégekéről, ami a teljes csomag mintegy 80 százalékát adja”

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy e két nagy terhelésnek nem szabadna két éven túl is fennmaradnia.

Újabb kérdésre válaszolva a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy az extraprofitadók két évig maradnak, de arra felhívta a figyelmet, hogy ilyen típusú adó nem extraprofitadónak nevezve régóta létezik más országokban, és mérlegelés kérdése, hogy ha nem is így hívjuk, ez a fajta adó fennmaradhat.

Ryanairre vonatkozó fogyasztóvédelmi vizsgálatról azt mondta: egyelőre várjuk meg annak a végét, hiszen annak eredményétől függően tud a kormány dönteni a további lépésekről, például arról, hogyan tudják megakadályozni, hogy a lakosságra hárítsák az extra terhet. „A kormánynak az eszközök a rendelkezésére állnak” – emelte ki.

Arra a kérdésre, hogy a légitársaságok az utóbbi időszakban igencsak veszteségesek voltak, így jogos-e extraprofitadónak nevezni a rájuk kivetett plusz terhet, úgy reagált: nem mindig voltak veszteségesek. Ehhez még hozzátette, hogy az utasszám alapján látható, mi történik, erős a visszatérés a 2019-es szintekhez, alapvetően ezért hívják extraprofitadónak.

De az extraprofitadó átmeneti dolog, két év után lehet máshogy is hívni és benntartani a rendszerben

– mondta el újra. Ez azon is múlik, milyen a költségvetés állapota, a légitársaságok és az idegenforgalom állapota. A mértékéről arról mondott, hogy az annyi, mint a nemzetközi szint, attól nem tértek el, pont azért, hogy versenyképességi szempontból ne legyen torzulás.

Parragh László ehhez annyit tett hozzá, hogy „egy-két napja egy beszélgetés során az interneten rákeresett a windfall taxes kifejezésre és 19 millió találat volt rá. Egyébként a legtöbb az angolszász területen való adókiszabásra vonatkozott, de jó néhány európai példát is találtunk.” (Azt csak mi jegyeznénk meg, hogy a flat earth, azaz a laposföld kifejezésre 623 millió találat van – a szerk.)

Ezután Nagy gyorsan visszavette a szót: „Higgyék el az extraprofitadó létezik, közgazdaságilag is. Tanítottam mikrót, tanítottam a Corvinuson is.

Ne kérdőjelezze meg senki, ezek a dumák, hogy a közgazdaságtan ilyet nem ismer, ez duma. Valaki nem tanulta meg rendesen a mikroökonómiát. Ez levezethető profit.

Azért ritkaság, mert ritkán fordul elő a történelemben. Ez háborús helyzetben fordul elő, amikor hiány lép elő egy gabonából adott esetben, hiány lép fel energiából az ár lényegében elszáll.”

A Ryanair "útonállónak" hívja a kormányt, és elküldi a "Közgazdaságtudomány tökfejeknek" című könyvet Nagy Mártonnak

Hogyan segíti a magyar családokat a légi utazás megemelt adója - tette fel a kérdést cseppet sem visszafogott közleményében a világ legnagyobb fapados légitársasága, amelynek vezérigazgatója nemcsak az adót hülyézte le, de annak kitalálójáról azt gondolja: elfelejtette, amit közgazdaságból tanult.

Arra a kérdésre, hogy az utasok 3 százaléka mondta vissza az utat az extraprofitadó miatt, Nagy úgy reagált: nem tudja, hogy ez igaz-e vagy sem. „Ezzel az információval én nem rendelkezem, de azt a fajta szópárbajt, amit a Ryanair csinál, jó lenne, ha befejezné.” Nagy jelezte: nem kíván bocsánatot kérni az őt számtalanszor leidiótázó Ryanair vezetőjétől.

A Ryanair vezére a hvg.hu-nak: Minden bizonnyal ritkítani fogjuk a budapesti járatok számát

Egy kormány nem szólhat bele abba, hogyan szabja meg árait egy légitársaság, amiatt legfeljebb az utasok panaszkodhatnak - mondta el a hvg.hu-nak adott interjúban Michael O'Leary, Európa legnagyobb fapados légitársaságának a vezérigazgatója. A Magyarországon is piacvezető ír cég vezetője szerint az álszent érv, hogy a magyar családoknak segít a kormány a veszteséges ágazatra kivetett extraprofitadóval.

A reklámadóról azt mondta, hogy mindig is létezett, most január elsejétől csak aktiválódik. A miniszter szerint így a reklámadó nem egy új adó, amit bevezetnek. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy eddig 0 százalékos volt a mértéke, amit most emeltek meg, azaz most kell először fizetni.

A kata tervezett változásairól Parragh elmondta, hogy számtalan terv van a változtatásáról, de ez egy hosszú folyamat és alapból is nehéz feladat, mivel több mint 400 ezren adóznak így, nem nagyon lehet mindenkinek megfelelő változtatást létrehozni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!