Ha rajtam múlna, ma délután már aláírnánk a megállapodást az EU-val – így kommentálta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a helyreállítási alapokról szóló tárgyalások állását egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésen. A politikus arról is beszélt, egyelőre ennek feltételei sem tisztázottak, így már azt is eredménynek tartaná, ha ezeket véglegesíteni tudnák a felek. A kormány szerinte nyitott arra, hogy további feltételeket – akár jogszabályok módosításával – teljesítsen, és – mint arról nemrég a hvg.hu-nak is beszélt – arra is nyitott, hogy tárgyaljon az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, bár azt is hozzátette, ez nem merült fel elvárásként a tárgyalások során. Mindemellett úgy tartja, az év végéig sikerül szentesíteni a megállapodást, és nem kell számolnia az országnak forrásvesztéssel. (Ha az év végi határidőből kicsúszik az ország, akkor alapvetően a Covid utáni helyreállítást segítő pénzek 70 százaléka vész el.)

A helyreállítási alapok esetében további nyitott kérdés, hogy a kormány csupán annak vissza nem térítendő részére tart igényt, vagy a hitelként igénybe vehető hányadára is. Orbán Viktor miniszterelnök a 2020 decemberi megállapodás után azt jelezte, hogy ezt nem igényli Magyarország, ám ahogy a piaci viszonyok változtak – és ezzel párhuzamosan vált egyre költségesebbé az ország számára források bevonása –, megváltoztatta a kormány ezzel kapcsolatos szándékát.

Navracsics Tibor elmondása alapján azonban erről nemhogy nem született még kormánydöntés, de nincs is feltétlenül egyetértés ezzel kapcsolatban a kabinetben. A miniszter kiemelte: itt több szempontot kell figyelembe venni, ezek közül csak az egyik az eladósodás. „Én arról tudok beszélni, én miért támogatnám: szerintem a magyar helyreállítási terv jó célokat szolgál, amelyek Magyarországot versenyképesebbé teszik. A hitelfelvétel feltételei jobbak, mint ha piaci feltételekkel vennénk fel hitelt, ezek alapján gondolom azt, hogy jó lenne, ha Magyarország élne a lehetőséggel. Természetesen, ha ennél súlyosabb szempontok jönnek be, akkor meghajtom a fejem” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy eredeti tervek szerint 2023-ban ráért volna a kormány meghozni az ezzel kapcsolatos döntést, ám közben megszületett az uniós energiafüggetlenség erősítését célzó RePowerEU program, amelynek keretéből az ország szintén igényt tarthat energetikai beruházásokra (arra a kormány vállalást is tett, hogy az uniós források jelentős részét az átállásra fordítja). Emiatt azonban fel kell gyorsítani a döntést, különösen, hogy ennek fényében a nemzeti helyreállítási terv is módosulhat – magyarázta a miniszter, aki szerint éppen ezért még ebben az évben döntés születhet a hitel igénybevételéről.

A magyar kormány azonban nem csak a helyreállítási tervről folytat tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, hanem folyik az ország ellen egy jogállamisági eljárás is, amelyet amiatt indított el Brüsszel a parlamenti választások után nem sokkal, mert nem látta garanciáját, hogy az uniós források elköltésénél ne merüljön fel visszaélés. Bár a helyreállítási alap és a jogállamisági mechanizmus esetében is elsősorban korrupciós kockázatok miatt tartanak vissza pénzeket, a két tárgyalás valójában külön folyik. Úgy tudjuk, a szempontrendszerek között sincs feltétlenül átjárás – vagyis hiába egyeztek már meg az egyiken valamiről, az nem biztos, hogy a másiknál is érvényes.

Navracsics Tibor erről a tárgyalásról annyit mondott, hogy az Európai Bizottság által megfogalmazott szempontok megválaszolására augusztus 22-ig van ideje a kormánynak. Hozzátette ugyanakkor, hogy „az Európai Bizottság saját nyilvántartása szerint Magyarország közel sem tartozik a legkorruptabb országok közé, így ha Magyarországgal szemben lépéseket várnak el, akkor szerintem joggal várhatjuk el, hogy mással szemben is fogalmazzanak meg elvárásokat".

Navracsics Tibor a kinevezése előtti parlamenti meghallgatásán

Reviczky Zsolt

Az itt tett vállalások között azt említette meg, hogy a közbeszerzések esetében az egyszereplős eljárások arányát kész az uniós átlagszintre (15 százalékra) lecsökkenteni a kormány. Kiemelte: ez az uniós forrásból megvalósuló beruházásoknál nem távoli cél (jelenleg 16 százalék ez az arány), a nemzeti pénzekből megvalósítandók esetében azonban annál inkább, itt egy ötéves vállalást tettek.

Fontos megemlíteni a Brüsszellel folyó harmadik egyeztetést is, amely a sajtóesemény apropója is volt. Ez a „normál” EU-költségvetés, vagyis a hétéves keret, amelyből Magyarország a hazai társfinanszírozással együtt (és a tervezésnél alkalmazott, 373,9 forintos euróárfolyammal számolva) összesen 9812,9 milliárd forintot használhat fel, és amelynél a kifizetések alapjai az úgynevezett Operatív Programok. Navracsics bejelentette, hogy a hét – egyben július – végéig a kormány mind a nyolc operatív programra vonatkozó tervét eljuttatja az Európai Bizottság felé, és mivel ezekről Brüsszelnek öt hónap alatt kell döntést hoznia, így a kormány részéről nem látja akadályát annak, hogy az év végéig itt is megszülessen a megállapodás. Hozzátette azt is, hogy – szemben a helyreállítási alappal – a Bizottság részéről sem látja ennek különösebb akadályát.

Bár az Operatív Programok szerkezete jól ismert a korábbi hétéves ciklusokból, a 2027 végéig tartó mostani szakasznál finomhangolásnál is nagyobb változtatásokat hajtott végre a kormány.

Elsősorban komoly lépést tett afelé, hogy az uniós támogatás ne legyen a közútépítési forrás szinonimája. Igaz, ezt nem feltétlenül önszántából tette, ennek magyarázata, hogy – mivel a közutakat igénybe vevő autók fosszilis energiát fogyasztanak – Brüsszel már nem szívesen szán pénzt erre. A közlekedésfejlesztési támogatásokat magában foglaló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program teljes, 1556 milliárd forintos keretéből (ez az előző periódusénak nagyjából a felét teszi ki) így is 200 milliárd körüli összeg jut közútfejlesztésre, a két nagy cél azonban a tiszta városi és elővárosi közlekedés, illetve a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti és intermodális elemeinek fejlesztése.

Általánosságban a terv – azon a korábban Orbán Viktor által megfogalmazott, nehezen értelmezhető célon kívül, hogy 2030-ig Magyarország az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon – az, hogy a források legalább kétharmadát a négy leghátrányosabb helyzetű régióban, azok felzárkóztatására használják fel. Fontos változás, hogy Budapest és Pest megye szétválása után megszűnik a közép-magyarországi programok finanszírozására korábban létrehozott VEKOP, megjelenik ugyanakkor egy új OP, a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP), amely az összes forrás 8 százalékát viszi el, és amelyből például a digitális készségek erősítését, de a zöld és hi-tech átállást is támogatják a tervek szerint – olyan jól ismert programok mellett, mint például a szélessávú kapacitások erősítése.

Több mint 1100 milliárd forint jut az Emberi Erőforrás Operatív Programra (EFOP). Ez az a keret, amelyből például a pedagógusok béremelésére szán pénzt a kormány – a pedagógus életpálya modell elnevezésű keretre 433,4 milliárdos keret áll majd rendelkezésre a terv szerint, míg az egészségügyi fejlesztésekre 139 milliárd.

A legnagyobb, 2443 milliárdos keret a GINOP-ba kerül, a pénz több mint harmadát, 888 milliárd pedig közvetlenül mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésre szánja a kormány. Ebben termelő beruházások segítése, környezetbarát gyártási eljárások támogatása, illetve a hatékonyságnövelést erősítő források is helyet kapnak. Majdnem ennyi pénz – 767,3 milliárd – jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, a korábbinál jóval kevesebb viszont a fenntartható munkaerőpiacra, amit elsősorban az indokol, hogy ezen a téren egészen mások a viszonyok, mint az előző hétéves terv kidolgozásakor. A GINOP-on belül kapott helyet a turizmusfejlesztés is, erre 150 milliárdot lehet fordítani uniós forrásokból, itt a kiemelt szerepet a gyógyfürdők kapják majd.

A GINOP-hoz hasonlóan már történtek kiírások a másik legnagyobb keretből, a településfejlesztésekre szánt TOP-ból is. Ehhez a programhoz a kormány társfinanszírozással együtt 1963 milliárd forintot rendelt, aminek a legnagyobb része a megyei önkormányzatok által készített megyei integrált területi programok megvalósítását szolgálja, a fennmaradó 89,3 milliárd jut Budapestre. Ez kevésnek tűnhet, de a főváros más programokból is részesül uniós forrásból – igaz, itt figyelembe kell venni azt is, hogy viszonylagos fejlettsége miatt – az egy főre jutó GDP itt az uniós átlag másfélszeresét is meghaladja – nem is igazán támogatható, ezért jóval magasabb a nemzeti társfinanszírozás aránya.

A hatodik nagy csomag a környezeti fejlesztéseket támogató KEHOP, amelynek kerete meghaladja az 1600 milliárdot. Ebből a legtöbb forrás (kb. 700 milliárd) a megújuló energiagazdaságra juthat, de több százmilliárdot szánnak belőle a vízgazdálkodásra és a körforgásos gazdaságra való átállásra is.

A 2021–2027-es időszak fejlesztési tervének dokumentumai, így az említett Operatív Programok itt érhetők el.

Ahogy említettük, két operatív programot már a jóváhagyás előtt is elindítottak, ezekből – nemzeti előfinanszírozásként – több mint 300 milliárd forintot fizettek már ki a kedvezményezetteknek.

Navracsics Tibort kérdezték arról is, fenyegeti-e az uniós beruházásokat az, hogy lefújják őket. Egy korábbi kormánydöntés értelmében ugyanis jelenleg átvilágítanak valamennyi olyan beruházást, ahol az építkezés még nem indult el. A miniszter világossá tette: az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekre nem vonatkozik a felülvizsgálat.

Borítóképünkön Navracsics Tibor egy korábbi MCC-s rendezvényen látható.