A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.

Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.

Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.

Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.

Erről a dilemmáról itt írtunk korábban bővebben:

Lesz csütörtökön egy kamatemelés, ami nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára hatással lesz

Régen volt olyan nehéz helyzetben az EKB, mint amilyenben a csütörtöki kamatdöntés előtt találta magát: a koronavírus-válság okozta gazdasági visszaesésből még ki se lábaltunk igazán, amikor kitört az orosz-ukrán háború, ami nemcsak elszálló energiaárakat, de ellátásbiztonsági kérdéseket is felvetett, konkrétan azt, hogy akár az is előfordulhat, hogy az oroszok egyszerűen elzárják a gázcsapot és gáz nélkül marad Európa jó része a tél előtt.

Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.