szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Van, ahol új fűtéskorszerűsítéssel, van, ahol rövidebb nyitvatartással próbálnak úrrá lenni a helyzeten.

Háromszor annyit kell fizetni a gázért és kétszer annyit a villanyért, mint tavaly – mondták a közszolgálati Deutsche Welle tudósítójának a Porosz Örökség alapítványnál, amely sok múzeumot tart fenn Berlinben. Hasonló a helyzet sok más európai országban is, ahol a méregdrága energia mellett gondot okoznak a béremelések és a magas infláció, amely megdrágítja a beszerzéseket.

Spórolni kell mindenkinek – erre hívta fel a figyelmet Olaf Scholz kancellár, amikor a szövetségi tartományok vezetőivel találkozott.

Ha energiahiány lesz, akkor a múzeumok bezárása reális veszély – hangsúlyozta a Német Kulturális Tanács igazgatója. Olaf Zimmermann szerint prioritási listákat kellene összeállítani arról, hogy melyik múzeum mennyire fontos. Egyelőre csak azt tanácsolják a múzeumok vezetőinek, hogy takarékoskodjanak az energiával: állítsanak be mindent egy még elfogadható alacsony szintre.

Csakhogy ez múzeumonként különböző lehet attól függően, hogy mit állítanak ki. Ha például fényérzékeny grafikák vagy hőérzékeny festmények a kiállítási tárgyak, akkor a hőmérsékletet hozzájuk kell igazítani. A Nemzetközi Múzeumi Tanács (ICOM) például azt írja elő, hogy a hőmérséklet legyen 20 fokos és a páratartalom 50%-os a múzeumokban.

“Ha bezárjuk a színházakat és a múzeumokat, akkor miért harcolunk?”

Ezt kérdezte állítólag Winston Churchill brit miniszterelnök, amikor a második világháború idején azt javasolták neki, zárják be a kulturális intézményeket, hogy így spóroljanak az energiával. A kultúrájára oly büszke Franciaország elnöke, Emmanuel Macron ehhez képest azt közölte: vége a bőség korának. Mindenkinek spórolnia kell. Mit jelent ez a gyakorlatban? Strasbourgban, ahol kilenc múzeum működik, már csak heti öt napon át lehet ezeket megtekinteni, az eddigi egy szünnapból kettő lett. Nem kizárt, hogy még több szünnap lehet a fűtési időszakban, noha a francia miniszterelnök büszkén közölte, hogy tele vannak a gáztárolók.

Nagy-Britanniában már egy listát is közzétett a Contemporary Visual Arts network for England arról, hogy melyik múzeum mikor látogatható. A pandémia után most újra szükségállapot köszöntött be – mondta a CVAN igazgatója a Deutsche Welle tudósítójának.

Sok múzeum úgy védekezik, hogy felgyorsítja az áttérést a zöld energiára. Geotermikus energiával hűti és fűti jórészt a kiállítótermeket a Städel múzeum Frankfurtban. Kasselben a Fridericianum múzeum és Brémában a Kunsthalle szintén geotermikus energiát használ gáz helyett.

Stuttgartban már az energiaválság előtt is megkezdték a spórolást. A múzeumok emiatt például nem használnak éjszakai fényeket, a hagyományos villanykörtéket pedig kicserélték energiatakarékos diódákra.

A baj az, hogy a modern építészet nem figyel eléggé az energiatakarékosságra. “Minél modernebb egy múzeum, annál magasabb az energiafogyasztása. Ez így nem mehet tovább. A kulturális értékek nem attól pusztulnak el, hogy nem megfelelő a páratartalom a múzeumban, hanem amiatt, hogy tűzvész tör ki vagy más természeti csapás következik be. Vagy pedig háború van, mint jelenleg Ukrajnában” – mondta a Bayerische Rundfunknak a Porosz Örökség alapítvány laboratóriumának vezetője, Stefan Simon.

Képünk illusztráció

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!