szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Különösen háziorvosból van egyre kevesebb, vidéken egyre több a betöltetlen hely. A baj elsősorban az, hogy az orvosi hivatás nem oly népszerű mint korábban, másrészt sok helyen korlátozzák az orvosképzést.

5,6 százalékkal csökkent a háziorvosok száma Franciaországban 2012 és 2021 között. Jelenleg is az a helyzet, hogy többen mennek nyugdíjba, mint ahányan elkezdik a háziorvosi rendelést. 1971 óta működik a numerus clausus rendszer az orvosképzésben Franciaországban. Ez azért látszott előnyösnek, mert csökkentette a konkurenciát az orvos társadalomban, ahol ily módon magasabb jövedelmekhez lehetett jutni.

A társadalombiztosítás pedig abban bízott, hogy miután ők állapították meg a létszámot, így megfelelő számú orvos lesz mindig a rendszerben. A valóság drámai mértékben cáfolt rá az elképzelésekre, mert egyre kevesebb orvos választotta a háziorvosi hivatást. 8600-ról 3500-ra csökkent a háziorvosok száma Franciaországban 1972 és 1993 között.

A másik probléma: elöregszik az orvosi kar. A Franciaországban dolgozó orvosok 44 százaléka 55 éven felüli. Épp ezért javasolta Emmanuel Macron elnök az orvosoknak, hogy ne menjenek nyugdíjba, hanem dolgozzanak tovább. Jelenleg a nyugdíjas orvosok 10 százaléka aktív Franciaországban.

Orvoshiány egész Európában

Körülbelül 2 millió ember hiányzik az egészségügyből Európában, ahol a pandémia két éve alatt drámai volt a csökkenés. Görögországban már megszólalt a vészcsengő: a riasztásra a mentők csak késve érkeznek ki, mert olyan nagy a létszámhiány. Nagy-Britanniában több tízezer ápoló hiányzik. Finnországban a legkeresettebb munkaerő a piacon az ápoló. Portugáliában a szülőotthonok olyan nagy létszámhiánnyal küzdenek, hogy már a bezáráson gondolkodnak néhány helyen.

„Minden tagállamban nagy az orvoshiány“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az európai orvosok szervezetének (CPME) főtitkára. Sarada Das szerint az a fő gond, hogy az orvosi hivatás immár nem oly vonzó, mint korábban. „Az orvosok jelentős része már nem akarja az egész életét ezen a pályán tölteni. Ez pedig nagy veszély, mert így nehéz működtetni az egészségügyi rendszereket.”

Miért nem maradnak meg az orvosok a munkahelyükön? Egyrészt, mert sokan kiégnek. Másrészt rajtuk csapódik le az egészségügyi rendszer nem mindig hatékony működése, és ezért egyre gyakoribb, hogy a páciensek vagy a rokonaik erőszakosan lépnek föl velük szemben.

„Az orvoshiány előrelátható volt, és a pandémia csak kiélezte azt” – magyarázza a London School of Hygiene & Tropical Medicine közegészségügyi professzora. Martin McKee arra mutatott rá, hogy „Európa gazdagabb fele évtizedeken át importált orvosokat és egészségügyi személyzetet a szegényebb országokból. Most aztán nagy problémával került szembe egész Európa, de nemigen foglalkozik ezzel senki, mert az energiaválság, az ukrajnai háború eltereli a figyelmet.”

Pedig a helyzet drámai. Franciaországban például bezárás fenyegeti a háziorvosi rendelőt Le Vigan városában. Senki sem akar ugyanis odamenni dolgozni. Pedig küldtek toborzókat Romániába és Észak-Afrikába is. Ez pedig azt jelenti, hogy a háziorvosi rendelőt lehet, hogy be kell zárni ugyanis a megmaradt három orvos nem tudja vállalni a magas rezsit és a többi költséget, amely egy évre 220 ezer euró.

Párizsban felmerült az ötlet: vezényeljék az orvosokat olyan helyekre, ahova nem akar senki sem menni. Csakhogy ez ellen tiltakoznak az orvosok. Így elkerülhetetlen, hogy míg a lakosság nő és az orvosok száma csökken, egyre több beteg jusson egy doktorra. Számítások szerint 2035-re állhat vissza a 2021-es helyzet, mely addig folyamatosan romlani fog Franciaországban.

Le Vigan városának egyik háziorvosa, akinek a családja már évszázadok óta itt él, azt mondta a Politiconak: „Eredetileg azt terveztem , hogy 67 éves koromban befejezem a munkát, de most úgy látom, hogy maradok még egy kicsit tovább.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!