Kínában ezrek halnak meg a koronavírus-járvány következtében, ráadásul a pánikfelvásárlás miatt sok fontos gyógyszert nem lehet kapni a kínai városokban, így másodlagos piac, vagyis magán-gyógyszerkereskedelem alakult ki a világhálón. Európában is többfajta gyógyszer hiánycikk: Németországban a különféle antibiotikumokból, lázcsillapítókból és gyerekbetegségekre adható gyógyszerekből hónapok óta nincs elegendő készlet, az Egyesült Királyságban is egyre dühösebbek a gyógyszer nélkül maradt betegek, és összesen közel 30 országban van hiány amoxicillinből és hasonló antibiotikumokból.

Európában és az Egyesült Államokban a náthás és influenzás tüneteket enyhítő paracetamolból is hiányról számoltak be a gyógyszerészek.

Decemberben Magyarországot is elérte a gyógyszerhiány: Összesen 1551 hiányzó gyógyszer szerepel az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján is elérhető adatbázisban. Hiánycikk lett több ibuprofen és amoxicilin hatóanyagtartalmú gyógyszer, de a sokak által használt clonazepam hatóanyag-tartalmú szorongáscsökkentő készítményt sem lehet kapni a patikákban.

Az OGYÉI adatbázisában szereplő készítmények különféle okokból váltak hiánycikké, ezek között ugyanúgy szerepel az, hogy nagy a kereslet, mint a hatóanyag vagy egyéb ellátási problémák, a szállítási vagy raktározási gondok.

Megkerestük az OGYÉI-t, a szervezetnél arra a kérdésünkre, mit tesznek a hiányok elhárítása érdekében, ezt válaszolták: "folyamatos kapcsolatot tartunk a magyarországi gyógyszer-nagykereskedőkkel, valamint az EU-s társhatóságokkal". Hozzátették:

Európai és világviszonylatban is látható, hogy bizonyos készítmények utánpótlása akadozik, ebben a kérdésben viszont előnyt jelent Magyarország kicsi piaca, mert kisebb volumenekhez könnyebb a hozzáférés. A fellépő hiányokat a forgalmazókkal, és szükség esetén a nagykereskedőkkel közösen célszerű kezelni. Jelenleg csak regionális szinten, egyes gyógyszertárakban, és nem országosan érzékelhetők hiányok.

„Számtalan oka lehet annak, hogy ellátási probléma alakul ki egy adott készítménnyel kapcsolatban, ezért az ellátási rendszer szereplői folyamatosan azon dolgoznak, hogy minimalizálják a kockázatokat” – mondta a hvg.hu-nak a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ). Hozzátették, minden erőfeszítés ellenére előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek ideiglenesen nem elérhetőek a betegek számára: „a termékhiány okától függően előfordulhat, hogy napokon vagy heteken belül rendeződik a helyzet, más esetekben ez hosszabb ideig is eltarthat”.

A világszerte kialakult gyógyszerhiány oka a Financial Times által megkérdezett szakértők szerint elsősorban az, hogy miközben a koronavírus-járvány miatt csökkent az igény az antibiotikumokra, a globális ellátási láncok hatalmas pofont kaptak, így a korábbinál jóval kevesebb terméket állítottak elő. Az egészségügyi szakértők szerint azonban a szabályozói követelmények és a jelenlegi megnövekedett kereslet egyaránt megnehezítik, hogy a gyógyszergyártók hatékonyan elégíthessék ki a piac igényeit. Lisa Hedman, a WHO gyógyszerkereslettel és -hozzáféréssel foglalkozó csoportjának vezetője hozzátette,

további probléma, hogy az országok nem számítottak arra, hogy a felső légúti megbetegedések ennyire ledöntik az embereket a lábukról alig egy évvel azután, hogy az országok elengedték a maszkviselési kötelezettséget.

Magyarországon a HGYSZ inkább megnyugtató álláspontot képvisel: "bár lokálisan egy-egy gyógyszertár készlete időlegesen kifogyhat, ellátatlan területekről nem beszélhetünk. Ugyanis a gyógyszerek területi elosztásának és a gyógyszertárak ellátásának biztosítása a gyógyszer-nagykereskedők feladata, akik mindenhová egyenletesen eljuttatják a készítményeket, így nem alakulhatnak ki területi egyenlőtlenségek az ellátásban. Mivel az ellátás egyenletes, ezért nem lehet például arról beszélni, hogy a fővárosban vagy vidéken hiánycikk egy adott készítmény."

Ha az adott területen egy-egy készítmény nem áll rendelkezésre, a szervezet azt javasolja, hogy hallgassanak az orvosokra és a gyógyszerészekre, ha helyettesítő készítményt vagy terápiát ajánlanak fel, akkor azt fogadják el. Emellett, mint írják, számos eszköz áll a szakemberek rendelkezésére, hogy megoldják a felmerülő problémákat annak érdekében, hogy egyetlen beteg se maradjon ellátatlanul:

Az adott készítménytől függően több megoldás is elérhető a betegek számára. Ha rövidebb ideig tart az ellátási zavar, akkor elegendő lehet, hogy a beteg egyszerűen csak később váltja ki a gyógyszerét. Amennyiben elérhetőek, helyettesítő készítményeket is fel lehet ajánlani a betegeknek. Ezen kívül a kezelőorvos segítségével a beteg terápiáját át lehet állítani másik hatóanyagra.

Arra, hogy a gyógyszerhiány miatt a Német Orvosi Kamara elnöke felvetette, hogy családi és baráti körben segítsék ki egymást a németek, azt reagálta a HGYSZ, „fontos megjegyezni, hogy a Német Orvosi Kamara elnöke is csak a vény nélküli és nem lejárt szavatosságú gyógyszerek megosztására gondolt, családi, ismerősi körön belül, ingyenesen”.

Azt azonban senkinek sem ajánlják, hogy vényköteles készítményeket osszanak meg másokkal, mert azok nem megfelelő alkalmazása komoly egészségkárosodást okozhat. „A lejárt gyógyszereket se osszuk meg, azokat vigyük vissza a gyógyszertárakba megsemmisítésre. Emellett pénzért se kezdjük el árulni az otthon tartott gyógyszereinket, mert büntetést vonhat maga után.”

 

Nyitóképünkön dolgozó egy németországi gyógyszertárban. Képünk illusztráció. Fotó: AFP / ABDULHAMID HOSBAS / ANADOLU AGENCY