Veszélyeztetné a kompromisszumkeresés sikerét a szerb-koszovói konfliktusban, ha különböző európai formációk idő előtt felvennék Koszovót, ezért

a kormány nemmel fog voksolni, ha szavaznak arról, hogy Koszovót tagként felvegyék-e az Európa Tanácsba

– jelentette ki a külgazdasági külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva azon a tájékoztatón, amelyet szerb kollégájával, Ivica Daciccsal közösen tartott Budapesten. Dacicot, aki a belgrádi kormány miniszterelnök-helyettese is, Orbán Viktor kormányfő is fogadta.

Szijjártó Péter szerint Magyarország és Szerbia sorsközösséget alkot, mert egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait. „Mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. A háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára” – jelentette ki. Arról is beszélt: „Értjük, hogy ez száz vagy ezer kilométerekre innen nem tűnik ilyen súlyosnak, de aki eszkalációt vagy a háború meghosszabbítását okozza, az a mi nemzeti érdekeinkkel is ellentétesen cselekszik”.

A magyar miniszter szerint a kétoldalú együttműködésből mindkét fél sokat profitál, amit az is mutat, hogy a magyar-szerb kereskedelmi forgalom tavaly rekordméretékben, 75 százalékkal nőtt. Emlékeztetett, hogy a magyar energiabiztonság záloga most Szerbiában van, mivel jelenleg a Török Áramlat az egyetlen, kelet-nyugati irányban száz százalékos kapacitással üzemelő gázvezeték a kontinensen.

Felidézte Szijjártó, hogy a Török Áramlat építése ellen komoly nyomást fejtettek ki egyes szövetségesek, de az napjainkban sehogy sem lenne kiváltható. „Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, illetve a felek öt éven belül megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

Azt is kijelentette, hogy a magyar gáztározók töltöttsége jelenleg az éves felhasználás 42 százalékát fedezi, míg az európai átlag mindössze 21 százalék.