31 400 milliárd dolláros adóssághatárt hagyott maga mögött csütörtökön a világ első számú nagyhatalma. Ez az éves GDP 120%-a. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az eurózónán belül 60% az előírás, igaz, hogy ezt ma már jóformán senki sem tartja be.

Hogyan jutott el idáig az Egyesült Államok?

Van azonban egy nagy különbség az EU és az USA között: az amerikai nagyhatalomnál kongresszusi határozatra van szükség ahhoz, hogy az állam a korábban meghatározott felső határt átlépje újabb államkötvények kibocsátásával. A végső döntést az elnök hozza meg, de a washingtoni kongresszusnak kell jóváhagynia az adósságplafon emelését. Ez korábban hétköznapi rutin volt, de a közelmúltban kétszer is előfordult, hogy a demokrata elnök nem számíthatott elegendő kongresszusi támogatásra, így hosszas vita előzte meg a döntést, ameddig az állam csak takaréklángon tudott működni.

1995-ben a demokrata Clinton volt az elnök, de a képviselőház többségét a republikánusok szerezték meg. Akkor még az USA államadóssága „csak” 5000 milliárd dollár volt, az éves GDP 65%-a. Mégis csaknem egy évig húzódott a politikai válság, amelynek során a demokrata Clinton elnök zsarolással vádolta meg a képviselőház republikánus elnökét, Newt Gingrich-et. A pénzhiány miatt a kormányzati intézményeket is be kellett zárni.

Másodszor Barack Obama elnök került szembe ugyanezzel a problémával 2011–13-ban. Akkor az adósságplafon már 16 ezer milliárd dollár volt, vagyis a jelenleginek körülbelül a fele. Obama megállapodott John Boehnerrel, a képviselőház republikánus elnökével a költségvetési deficit csökkentéséről, és arról, hogy az egész problémakört egy törvényben rendezik majd. A baj csak az volt, hogy kicsúsztak az időből. Ezért aztán csak 2013-ban sikerült új egyezséget kötni. Akkor az USA már közeledni kezdett a fizetésképtelenséghez: a Standard and Poor’s AAA minősítésről AA+- ra módosította az Egyesült Államok megítélését. Bár a többi minősítő nem minősítette le az Egyesült Államokat, de a New York-i tőzsde mégiscsak összecsuklott egy pillanatra. Végül a szenátus többségi frakcióvezetője azt javasolta, hogy az elnök saját hatáskörben emelje meg az adósságplafont. Ezt elvben a kongresszus két háza megvétózhatta volna, de mivel nem tette meg, ezért érvénybe lépett a 31400 milliárd dolláros új adósságplafon, amelyet az USA csütörtökön ért el.

Mi lesz most?

A két korábbi eset azt mutatta, hogy előbb vagy utóbb megegyezik a két párt, mert az Egyesült Államoknak működnie kell. A pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekkel júniusig kihúzhatja, de utána mindenképp ki kell találni valamit, hiszen a kormányzati kiadások utolsó finanszírozási dátuma szeptember 30. – írja a CNN. Amely hozzáfűzi, hogy a kormányzati kiadások finanszírozása és az adósságplafon két külön probléma, de szorosan összefügg egymással.

Aktuális meghívó - Költségvetési Bizottság - Országgyűlés

Költségvetési Bizottság Tevékenység, dokumentumok Aktuális meghívó

Janet Yellen pénzügyminiszter (képünkön) levelet küldött a kongresszusnak. Ebben megírta, hogy rendkívüli intézkedésekkel folytatják a kormányzat finanszírozását, és kérte a honatyákat és honanyákat, hogy emeljék meg az adósságplafont.

A New York Times hosszú és kemény politikai harcra számít, mert az ellenzéki republikánusok jelenleg azon az állásponton vannak, hogy csakis akkor engedik meg Biden elnöknek, hogy megemelje az adósságplafont, ha egyidejűleg csökkentik a költségvetési kiadásokat. Biden jelenleg nem hajlandó erre. Közben a költségvetés hiánya meghaladja az 1000 milliárd dollárt. Ez rengeteg, de az elmúlt két évben még magasabb volt, mert a Covid-járvány miatt az állam igyekezett megóvni a családokat és a vállalatokat a legsúlyosabb gazdasági következményektől – írja a New York Times.