A tervezett 3,15 ezer milliárd forint helyett 4,75 ezer milliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének hiánya – ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne, a közvetlenül a kormány alá tartozó központi költségvetés, a TB-kasszák és az elkülönített alapok igen. A kormány a 2023-as büdzsétől eltérően a 2022-es esetében nem strapálta magát a költségvetési törvény módosításával, annak ellenére, hogy már év közben látszott: még a fő számok sem fognak teljesülni, közel sem.

A központi költségvetés bevételi oldalán keletkezett egy 3,78 ezer milliárd forintos többlet, ám

a kiadási oldal még jobban elszállt, 5,26 ezer milliárd forinttal.

Rezsiköltségek: ingyen ebéd márpedig nincs

A Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár (MÁK) által közzétett tájékoztatók és adatok tanúsága szerint a kiadási oldalon a különféle állami szereplőknek (például állami vállalatoknak) juttatott egyedi és normatív támogatásoknál lőtt messze a célon túl a kormány: 480 milliárd forint helyett 1,4 ezer milliárd forintot költött. Az eltérés fő oka, hogy a „rezsivédelmi kiadásokra” (vagyis a nyomott lakossági árak miatt a szolgáltatóknak, elsősorban az állami MVM-nek fizetett kompenzációként) 375,4 milliárd forintot fizettek ki, míg 2021-ben ilyen kiadás nem volt – magyarázza a Pénzügyminisztérium. A távhőszolgáltatók kompenzációjára kifizetett összeg pedig 291,2 milliárd forinttal haladta meg az ugyanilyen címen 2021-ben kifizetett összeget.

Lakástámogatásokra – amibe beletartozik a csok, a falusi csok, az otthonfelújítási támogatás és hitel is – szintén sokkal több ment el a tervezettnél: 382 milliárd helyett 635 milliárd forint. Ennek mondjuk vége, a módosított 2023-as költségvetésből már kiderült, hogy a kormány a lakástámogatások drasztikus lefaragására készül – például nem lesz támogatva az otthonfelújítás – már idéntől kezdődően.

 

A PM szerint az eltérésben szerepet játszik az is, hogy az otthonfelújítási támogatásra a többség 2022-ben adta be az igényét, az is, hogy kiszélesítették az egyes meglévő konstrukciók igénybevételi lehetőségeit, illetve az is, hogy az árfolyam- és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket. A kedvezményes hitelt ugyanis a bank adja, az állam pedig kifizeti neki a piaci és a kedvező kamat közötti különbséget.

Sokba került az állam, még ha ki is szervezték

Hatalmasra nyílt az olló a minisztériumok fejezeti kezelésű előirányzatai és a költségvetési szervek kiadásainál: 8,7 ezer milliárd forint helyett 12,2 ezer milliárd forintot költöttek. Itt kiemelendő a nem állami felsőoktatási intézmények támogatására kifizetett 402 milliárd forint – itt érdemes megjegyezni, hogy az állami felsőoktatási intézmények Fidesz-közeli kurátorok által irányított alapítványokhoz történő kiszervezése, és az alapítványok állami vagyonnal történő feltőkésítése melletti egyik érv az volt, hogy így az intézmények kevésbé terhelik majd az államháztartást.

Az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások szintén messze meghaladták a tervezettet: 1,37 ezer milliárd forint helyett 2,1 ezer milliárd forint ment el.

A központi költségvetés adóssága a 2022. év végéig 4,87 ezer milliárd forinttal növekedett.

Ezen belül a forint árfolyamának gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 732,3 milliárd forinttal növelte.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 800 milliárd forint helyett 1,16 ezer milliárdot vittek el. Különösen

nagy ugrás volt decemberben az állami társaságokkal kapcsolatos kiadásokban, november végéig összesen 450 milliárd forint ment el, ez év végére megközelítette a 800 milliárdot.

A fejlemény nem meglepő, a kormány jellemzően év végén hajt végre jelentős tőkeemeléseket különféle állami vállalatokban.

Drága nyugdíjasok

A TB-kasszák, vagyis a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok kiadásai szintén magasan terv fölött teljesültek. A nyugdíjkassza kiadásai 4,17 ezer milliárd forint helyett 4,8 ezer milliárd forintra rúgtak, míg az egészségbiztosítási kasszából csak 140 milliárd volt a túlköltés.

 

A nyugdíjkasszában a jelentős, 16,4 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése, a 2021. évben a magasabb inflációs hatás miatt két részletben végrehajtott 1,8 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés 2022-re áthúzódó hatása, a 2022 elején végrehajtott 5 százalékos nyugdíjemelés, valamint a júliusban és novemberben végrehajtott további 3,9 százalékos, illetve 4,5 százalékos inflációkövető kiegészítő nyugdíjemelés okozta. 2022-ben

a 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy több mint 404 milliárd forint 13. havi ellátásban részesült,

ebből a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadása 362,7 milliárd forint volt.

Hiányoztak az uniós pénzek és a választások előtt kiszórt forintok

Az is jól látszik, hogy a bevételi oldalon mi ütött hatalmas lyukakat. Egyrészt a jogállamisági-korrupciós vita miatt elmaradt uniós támogatások.

Az uniós programokból a várt 2,36 ezer milliárd forint helyett csak 1,4 ezer milliárd forint jött be,

vagyis itt máris hiányzik közel ezer milliárd forint.

 

A lakossági adóbefizetések nem érték el a tervezett mértéket, a személyi jövedelemadóból (szja) csak 2,79 ezer milliárd folyt be a várt 2,87 ezer milliárd helyett. A különbség számszerűen nem jelentős, ám a vártnál magasabb béremelkedési ütem miatt az szja-bevételeknek vaskosan túl kellett volna teljesülniük – ahogy a legtöbb adóbevételnek – fedezetet biztosítva a magasabb kiadásokra. Az szja kapcsán összesen 1065 milliárd forint kiutalás történt 2022-ben az államháztartásból, 893 milliárd forinttal több, mint 2021-ben. A rendkívül magas kiutalási összeget a gyerekesek szja-visszatérítése magyarázza. Más szóval

az szja-bevételek 900 milliárd forinttal magasabbak lettek volna, ha a kormány nem szórja ki ezt a pénzt a választások előtt.

Ez az összeg gyakorlatilag az éves hiányt, és így az államadósságot növelte. Más irányból közelítve viszont az szja-visszatérítés alig okozott veszteséget az államháztartás számára az előirányzathoz képest, hiszen majdnem annyival több szja-bevétel folyt be, mint amennyit a visszatérítés elvitt.

Ha úgy tetszik, a munkavállalók az év során szépen visszafizették az államháztartásba a gyerekesek szja-visszatérítését.

Mindez pénzforgalmi szemléletben értendő, ahogy az elmaradt uniós utalások is csak pénzforgalmi szinten érintették az államháztartást. Utóbbi pénzek nem folytak be 2022-ben, az szja-visszatérítéseket pedig folyósítani kellett. Uniós módszertan szerint a 2022-ben esedékes támogatásokat erre az évre kell könyvelni, attól függetlenül, a pénzek ténylegesen mikor folynak be.

Az szja-visszatérítést pedig vissza kell könyvelni 2021-re, mivel egy 2021-es bevétel visszatérítéséről van szó, így a kifizetés a 2021-es egyenleget rontja.

Ettől nyilván nem független, hogy 2022 során a 2021-es, GDP-arányos költségvetési hiány visszamenőleg 0,3 százalékponttal módosult, 6,8 százalékról 7,1-re.

Különadókkal foltozgatták a lyukakat

Ahogy említettük, a bevételek amúgy magasan a tervezett szint fölött teljesültek, ez az egyes adónemek többségére külön-külön is igaz. Különösen azokra, amelyeket a vártnál magasabb gazdasági növekedés és/vagy a vártnál sokkal magasabb infláció pörgetett. És persze ott vannak a 2022-ben megemelt és újonnan bevezetett különadók.

 

Néhány példa a fontosabb adónemek közül (teljesülési százalékok az előirányzathoz képest):

• Társasági adó: 126,8 százalék,
• Pénzügyi szervezetek befizetései: 537 százalék,
• Kisvállalati adó: 120 százalék,
• Bányajáradék: 635,1 százalék,
• Játékadó: 137 százalék,
• Energiaellátók jövedelemadója: 372 százalék,
• Cégautóadó: 126,8 százalék,
• Kiskereskedelmi adó: 231,6 százalék,
• Általános forgalmi adó: 125 százalék,
• Távközlési adó: 181,2 százalék,
• Pénzügyi tranzakciós illeték: 126,3 százalék,
• Biztosítási adó: 146,6 százalék,
• Illetékbefizetések: 131,8 százalék.

Az adónemek közül kiemelendő az általános forgalmi adó (áfa). A 25 százalékos túlteljesülés mértékét tekintve nem a legnagyobb, összegszerűen viszont több mint 1,3 ezer milliárd forintról van szó, a bevétel végül 6,86 ezer milliárd forintra teljesült. A hatalmas áfabevétel mögött természetesen a vártnál jóval magasabb áremelkedések állnak.