A müncheni biztonságpolitikai konferencián (Munich Security Conference – MSC) adott elő Soros György, az Open Society Foundation alapítója. A szakmában legrangosabbként számontartott fórum eseményein olyan vezetők vesznek részt, mint például Emmanuel Macron francia elnök vagy Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke. Rajtuk kívül a NATO gyakorlatilag összes többi országának kormánya is képviselteti magát, a résztvevők listáján azonban nem szerepel görög, török és magyar vezető sem. 2007-ben ezen a rendezvényen hangzott el Vlagyimir Putyin nagy visszhangot keltő, hidegháborús hangulatú beszéde, idén azonban Ukrajna lerohanása miatt Oroszországot nem is hívták meg a szervezők.

Az MSC egyik központi témája ugyanis pont az orosz-ukrán háború, Soros György is külön részt szentelt a kérdésnek előadásában. Bár a magyar származású üzletember nem mondott különösebben újat az elmúlt év leghangsúlyosabb geopolitikai eseményéről, összefoglalta, hogyan látja a nagyhatalmak szerepét a háborúban.

Soros szerint az orosz-ukrán háborúban kulcsszerep jutott többek között Törökországnak és elnökének, Recep Tayyip Erdogannak, aki minden erejével a néhány hónap múlva esedékes választásokra koncentrál. Az üzletember megjegyezte, a török elnök a konfliktusban nem tud egyértelműen állást foglalni, eközben azonban saját országa gazdaságát fokozatosan leépíti és próbálja ellehetetleníteni legfőbb riválisát, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert. Említette a múlt heti földrengést is, ahol kritikusai felrótták Erdogannak, hogy az áldozatok drámaian magas számában személyes felelőssége van az államfőnek is.

Az Open Society Foundation alapítója megjegyezte, a Nyugatnak továbbra is minden támogatást meg kell adnia Ukrajnának és egyértelmű céljuk egy esetleges harmadik világháború elkerülése. Kiemelte, hogy miközben a világ túlnyomó része katonailag is támogatja a megtámadott országot, Putyin ebben a kérdésben leginkább Jevgenyij Prigozsinra, a Wagner csoport nevű zsoldoshadsereg vezérére számíthat.

Úgy véli, az ukrán győzelem Oroszország széteséséhez vezetne, így az nem jelentene állandó fenyegetést a világra a továbbiakban, ami nagy előrelépés lenne a nyílt társadalmak számára. Soros szerint ugyanis napjainkban nyílt és a zárt társadalmak harcolnak a világuralomért, a kettő közötti különbséget pedig abban határozza meg, hogy míg előbbi esetében az állam dolgozik a lakosság szabadságáért és jólétéért, utóbbinál a lakosság az államhatalmat szolgája ki. Hozzátette, egyértelműen felsőbbrendűbbnek tartja a nyílt társadalmakat és tisztában van vele, hogy mint a két rendszer biztos saját szuperioritásában, emiatt mélyen együttérez mindazokkal, akik elnyomó rezsimekben élnek: Szíriában, Belaruszban, Iránban vagy Mianmarban.

Az orosz kudarc Moszkva egyik legnagyobb szövetségesének, Kínának is hatalmas érvágás lenne és fokozná elszigeteltségét – vélekedett Soros, majd hozzátette, Hszi Csin-pingnek egyelőre nincs komoly félnivalója, ugyanis Joe Bidennek nem áll érdekében megváltoztatni a kínai berendezkedést, Tajvan védelme azonban nem titkolt célja Amerikának.

Soros röviden beszélt arról is, hogy világunk az összeomlás szélén van a klíma rohamos változása miatt, példaként pedig Grönlandot hozta, ahol több kilométer vastag jégtakaró olvad és ahol tavaly nyáron rövidnadrágban strandröplabdáztak az ott állomásozó kutatók. Egyértelműen kijelentette, hogy a globális felmelegedést emberi tevékenység okozza, így a károkat is csak mi hozhatjuk helyre: ehhez pedig az egész világot érintő pénzügyi átcsoportosításra van szükség, elsősorban a Világbank részéről.